| Szám | Kérdés | Helyes válasz | Rossz válasz | Rossz válasz | Kép | Kérdés 2017 | Helyes válasz 2017 | Rossz válasz 2017 | Rossz válasz 2017 | ||
| 2 | Milyen előkészületeket kell tenni, kikötés előtt? | Kihelyezni az ütköző ballonokat, előkészíteni a kikötő köteleket. | Értesíteni a vízirendészetet az érkezésünkről. | A kikötő kötélre kötélvég nyolcast kell kötni. | Milyen előkészületeket kell tenni, kikötés előtt? | Kihelyezni az ütköző ballonokat, előkészíteni a kikötő köteleket. | Értesíteni a vízirendészetet az érkezésünkről. | A kikötő kötélre kötélvég nyolcast kell kötni. | |||
| 3 | Miben segít a hajócsavar forgásirányának ismerete? | Segít a manőverezésben. | Segít az előzésben. | Segíti a nagy sebességű kanyarodást. | Miben segít a hajócsavar forgásirányának ismerete? | Segít a manőverezésben. | Segít az előzésben. | Segíti a nagy sebességű kanyarodást. | |||
| 4 | Miben segít a hajócsavar forgásirányának ismerete? | Segíti az iránytartást. | Segít az előzésben. | Segíti a nagy sebességű kanyarodást. | Miben segít a hajócsavar forgásirányának ismerete? | Segíti az iránytartást. | Segít az előzésben. | Segíti a nagy sebességű kanyarodást. | |||
| 5 | Hogyan közelíti meg kikötéskor a mólót erős, a part irányából fújó szélben? | Közel merőlegesen. | 5 - 10 fokos szögben. | Csúszóra dobott horgonnyal. | Hogyan közelíti meg kikötéskor a mólót erős, a part irányából fújó szélben? | Közel merőlegesen. | 5 - 10 fokos szögben. | Csúszóra dobott horgonnyal. | |||
| 6 | Kikötőhelyhez sodrással, vagy széllel szemben érkezve melyik kötél megkötésével kell kezdeni a kikötést? | Az orrkötéllel. | A farkötéllel. | A horgonykötéllel. | Általában melyik kötél megkötésével kell kezdeni a kikötést? | Az orrkötéllel. | A farkötéllel. | Mindegy | |||
| 7 | Milyen haladási sebesség mellett a leghatásosabb az orrsugárkormány? | Csak kis, a kikötői manőverezéseknél használt sebességeknél. | A hajó teljes sebességtartományában. | Csak nagy sebességeknél. | Milyen haladási sebesség mellett a leghatásosabb az orrsugárkormány? | Csak kis, a kikötői manőverezéseknél használt sebességeknél. | A hajó teljes sebességtartományában. | Csak nagy sebességeknél. | |||
| 8 | Kikötőben ledobott horgonyunkról a többi hajóvezető honnan szerez tudomást? | A horgonyra kötött bójáról. | Nem kell tudniuk a ledobott horgonyról, mert nem zavarja a kikötőben közlekedőket. | Tilos bóját kötni a horgonyra, érkező, vagy induló hajót szóban kell figyelmeztetni a horgonyra, vagy a kikötőmestert kell tájékoztatni róla. | Kikötőben ledobott horgonyunkról a többi hajóvezető honnan szerez tudomást? | A horgonyra kötött bójáról. | Nem kell tudniuk a ledobott horgonyról, mert nem zavarja a kikötőben közlekedőket. | Tilos bóját kötni a horgonyra, érkező, vagy induló hajót szóban kell figyelmeztetni a horgonyra, vagy a kikötőmestert kell tájékoztatni róla. | |||
| 9 | Hogyan dönti el, hogy a kikötő használatához kellő vízmélység van-e? | Az üzemeltető szóbeli, vagy az interneten, vagy a kikötői szabályzatban közzétett tájékoztatása alapján. | A kikötőkben olyan vízmélységet szoktak - ha kell kotrással - fenntartani, ami mellett a behajózás akadálytalan a kedvtelési kishajók számára. | Kétség esetén vízmérőléccel ellenőrzöm a kikötő bejárata előtt a vízmélységet, és ha a merülésnél kevesebb mint egy méterrel több, akkor nem kísérlem meg a behajózást. | Hogyan dönti el, hogy a kikötő használatához kellő vízmélység van-e? | Az üzemeltető szóbeli, neten/kikötői szabályzatban közzétett tájékoztatása alapján. | A kikötőkben olyan vízmélységet szoktak - ha kell kotrással - fenntartani, ami mellett a behajózás akadálytalan a kedvtelési kishajók számára. | Kétség esetén csáklyával ellenőrzöm a kikötő szája előtt a vízmélységet, és ha a merülésnél kevesebb mint egy méterrel több, akkor nem kísérlem meg a behajózást. | |||
| 10 | Idegen kikötőben veszteglés esetén a kikötő üzemeltetője visszatarthatja/elkérheti a hajólevelet? | A hajólevelet elkérheti, és díjfizetésig visszatarthatja. | A hajólevelet elkérheti, de nem tarthatja vissza. | A hajólevelet csak megnézheti, de nem tarthatja vissza. | Idegen kikötőben veszteglés esetén a kikötő üzemeltetője visszatarthatja/elkérheti a hajólevelet? | A hajólevelet elkérheti, és díjfizetésig visszatarthatja. | A hajólevelet elkérheti, de nem tarthatja vissza. | A hajólevelet csak megnézheti, de nem tarthatja vissza. | |||
| 11 | Kikötőben túl szűken bevett fordulónál, a hajó fara a partfalnak ütközik. Mi történhet külmotoros, illetve passzív kormányos hajó esetén ekkor? | Külmotoros hajónál a hajócsavar, passzív kormányos hajónál a kormánylapát sérülhet. | Külmotoros hajónál a kormánylapát, passzív kormányos hajónál a hajócsavar sérülhet. | Mindkét esetben sérül a hajócsavar. | Kikötőben túl szűken bevett fordulónál, a hajó fara a partfalnak ütközik. Mi történhet külmotoros, illetve passzív kormányos hajó esetén ekkor? | Külmotoros hajónál a hajócsavar, passzív kormányos hajónál a kormánylapát sérülhet. | Külmotoros hajónál a kormánylapát, passzív kormányos hajónál a hajócsavar sérülhet. | Mindkét esetben sérül a hajócsavar. | |||
| 12 | Sodrással, vagy széllel szembe kikötött kishajónál melyik kötél elengedésével kell kezdeni az elindulás manővert? | A farkötél. | Az orrkötél. | A horgonykötél. | Általában melyik kikötő kötél elengedésével kell kezdeni az elindulás manővert? | A farkötél | Az orr kötél | Mindegy | |||
| 13 | Induláskor a hajó orráról kötél esik a vízbe. Mit tesz? | Üresbe teszem az irányváltót. | Gázt adok. | Az irányváltóval nem bajlódok, azonnal leállítom a motort. | Induláskor a hajó orráról kötél esik a vízbe. Mit tesz? | Üresbe veszem az irányváltót. | Gázt adok. | Az irányváltóval nem bajlódok, azonnal leállítom a motort. | |||
| 14 | Külmotoros, faránál terhelt hajó ideális siklásszögének beállításához kell-e a trimmelést módosítani? | A meghajtószárat a hajó farához közelebb kell állítani, mert így a lefelé is ható tolóerő megemeli a farát, és süllyeszti az orrát. | A meghajtószárat a fartól távolabb kell állítani, mert így a lefelé is ható tolóerő megemeli a farát, és süllyeszti az orrát. | A hajótest siklásba hozásához kell csak a trimmelésen állítani, az ideális siklásszöghöz ezután már nem kell módosítani rajta. | Külmotoros, faránál terhelt hajó ideális siklásszögének beállításához, kell e a trimmelést módosítani? | A meghajtó szárat a hajó farához közelebb kell állítani, mert így a lefelé is ható tolóerő megemeli a farát, és süllyeszti az orrát | A meghajtó szárat a fartól távolabb kell állítani, mert így a lefelé is ható tolóerő megemeli a farát, és süllyeszti az orrát | A hajótest siklásba hozásához kell csak a trimmelésen állítani, az ideális siklásszöghöz ezután már nem kell módosítani rajta | |||
| 15 | Kell-e eltérni siklásban a trimmelés megszokott, kitapasztalt mértékétől a hajó terhelésének függvényében? | Igen, mert, ha far-, vagy orrnehéz a hajó, az összekötő szárat a hajó farához közelebb, vagy távolabb állítva érhető el az ideális siklási szög. | Nem, mert siklásban már nem számít, a kezdeti orr-, vagy farnehéz helyzet, azt nagy sebességnél a felhajtó erők kiegyensúlyozzák. | Igen, mert, ha orr-, vagy farnehéz a hajó, az összekötő szárat a hajó farához közelebb állítva érhető el az ideális siklási szög. | Kell e eltérni siklásban a trimmelés megszokott, kitapasztalt mértékétől a hajó terhelésének függvényében? | Igen, mert, ha far, vagy orr nehéz a hajó, az összekötő szárat a hajó farához közelebb, vagy távolabb állítva érhető el az ideális siklási szög | Nem, mert siklásban már nem számít, a kezdeti orr, vagy farnehéz helyzet, azt nagy sebességnél a felhajtó erők kiegyensúlyozzák | Igen, mert, ha orr, vagy far nehéz a hajó, az összekötő szárat a hajó farához közelebb állítva érhető el az ideális siklási szög | |||
| 16 | Siklásban mikor ideális a hajó trimmelése? | Ha a hajótest közel vízszintesen halad, a tolóerő hátrafelé hat. | Ha a hajótest enyhén a fara felé dől, a tolóerő kissé lefelé hat. | Ha a hajótest enyhén előre felé dől, a tolóerő enyhén felfelé hat. | Siklásban mikor ideális a hajó trimmelése? | Ha a hajótest közel vízszintesen halad, a tolóerő hátrafelé hat. | Ha a hajótest enyhén a fara felé dől, a tolóerő kissé lefelé hat. | Ha a hajótest enyhén előre felé dől, a tolóerő enyhén felfelé hat. | |||
| 17 | Hátramenetben manőverezve, jobbra kitérített kormány mellett, merre fordul a hajó orra? | Balra. | Jobbra. | Hátramenetben manőverezve, jobbra kitérített kormány mellett, merre fordul a hajó orra? | Balra. | Jobbra. | |||||
| 18 | Kisgéphajóval nagy sebességgel halad. Hogyan áll meg? | A géperőt fokozatosan csökkentem. | Késlekedés nélkül hátramenetbe kapcsolok. | Nagy sebesség mellett a megállást kitéréssel és visszafordulással egy időben lehet csak végrehajtani. | Kisgéphajóval nagy sebességgel haladva hogyan áll meg? | A géperőt fokozatosan veszem le. | Késlekedés nélkül hátramenetbe kapcsolok. | Nagy sebesség mellett a megállást kitéréssel és visszafordulással egyidőben lehet csak végrehajtani. | |||
| 19 | Egészítse ki a mondatot! A kisgéphajó siklásban ( ) halad. | az orrhullámán | a farhullámán | a testhullámán | A kisgéphajó siklásban …………….. halad. | az orrhullámán | a farhullámán | a testhullámán | |||
| 20 | Ha egy tárgy tulajdonsága, hogy felúszó, az a gyakorlatban mit jelent? | Azt, hogy úszik a vízen, és ha víz alá nyomják is, utána a felszínre emelkedik. | Azt, hogy lebeg a vízben, és ha lejjebb nyomják, akkor ott marad. | Azt, hogy úszik a vízen, de ha víz alá nyomják, utána már folyamatosan süllyed. | Ha egy tárgy tulajdonsága, hogy felúszó, az a gyakorlatban mit jelent? | Azt, hogy úszik a vízen, és ha elmerül is a felszínre emelkedik. | Azt, hogy lebeg a vízben, és ha lejjebb nyomják, akkor ott marad. | Azt, hogy úszik a vízen, de ha lenyomják, akkor már folyamatosan süllyed. | |||
| 21 | A kishajókon általánosan használt perlon kötelek felúszóak? | Igen. | Nem. | A kishajókon általánosan használt perlon kötelek felúszóak? | Igen. | Nem. | |||||
| 22 | Minek alapján van előírva egy kedvtelési célú kishajó kötelező felszerelése? | A hajó hosszának alapján. | A hajó össz-befogadóképességének alapján. | A hajó típusa alapján (motoros, vagy vitorlás kishajó). | Minek alapján van előírva egy kedvtelési célú kishajó kötelező felszerelése? | A hajó hosszának alapján. | A hajó utas befogadó képességének alapján. | A hajó típusa alapján (motoros, vagy vitorlás kishajó). | |||
| 23 | Egészítse ki a mondatot! A kishajókon használt szintetikus kötelek a laza, belógó állapotból hirtelen nagy terhelésű rántásra ( ) | könnyen elpattanhatnak. | megfeszülnek, megkeményednek. | egyes elemi szálaik megszakadhatnak, a kötél kiszőrösödik. | A kishajókon használt szintetikus kötelek a laza, belógó állapotból hirtelen nagy terhelésű rántásra…….. | könnyen elpattanhatnak. | megfeszülnek, megkeményednek. | egyes elemi szálaik megszakadhatnak, a kötél " kiszőrösödik". | |||
| 24 | A GPS berendezés kötelező felszerelés-e kedvtelési célú kisgéphajón? | Nem. | Igen, a Szemleszabályzat írja elő. | Igen, a Hajózási Szabályzat írja elő. | A GPS berendezés kötelező felszerelés e kedvtelési célú kisgéphajón? | Nem. | Igen, a Szemleszabályzat írja elő. | Igen, a Hajózási Szabályzat írja elő. | |||
| 25 | Az elemlámpa kötelező felszerelése a kedvtelési célú kisgéphajónak? | Igen, vízálló kivitelű, tartalék elemmel és tartalék égővel. | Igen, de a mobiltelefon beépített elemlámpa funkciója is elfogadott. | Nem kötelező felszerelés, csak ajánlott. | Az elemlámpa kötelező felszerelése a kedvtelési célú kisgéphajónak? | Igen, vízálló kivitelű, tartalék elemmel és tartalék égővel. | Igen, de a mobiltelefon beépített elemlámpa funkciója is elfogadott. | Nem kötelező felszerelés, csak ajánlott. | |||
| 26 | Mit neveznek hajóútnak? | A víziútnak a nagyhajók közlekedésére kijelölt és kitűzött, ennek hiányában a nagyhajók által az adott vízállásnál rendszeresen használt része, továbbá a veszteglőhely vízterülete, valamint a kikötőhöz tartozó vízterület. | A víziút azon része, amely legalább 150 méter szélességgel és 3 méter mélységgel rendelkezik. | A víziút azon része, amely minimum 2,5 méter vízmélységgel és 88 méter szélességgel rendelkezik. | Mit neveznek hajóútnak? | A víziútnak a nagyhajók közlekedésére kijelölt és kitűzött, ennek hiányában a nagyhajók által az adott vízállásnál rendszeresen használt része, továbbá a veszteglőhely vízterülete, valamint a kikötőhöz tartozó vízterület. | A víziút azon része, amely legalább 150 méter szélességgel és 3 méter mélységgel rendelkezik. | A víziút azon része, amely minimum 2,5 méter vízmélységgel és 88 méter szélességgel rendelkezik. | |||
| 27 | Erős oldalszélben hogyan hajózik? | A szél felőli oldalra folyamatosan ellenkormányozva. | A szél alatti oldal felé folyamatosan ellenkormányozva. | Csak a széllel szemben haladva. | Erős oldalszélben hogyan hajózik ? | A szél felőli oldalra folyamatosan ellenkormányozva. | A szél alatti oldal felé folyamatosan ellenkormányozva. | Csak a széllel szemben haladva. | |||
| 28 | Beépített motorral rendelkező hajón mit lehet tenni, ha valami a hajócsavarra tekeredve fékezi azt? | A motor leállítása és áramtalanítása után kikötő öbölben, vagy tavon a vízbe merülve megkísérelhető a hajócsavar kiszabadítása. | Csak a hajó kiemelésével oldható meg a probléma. | Csak búvár szakember, vagy kiemelés után hozzáértő szerelő végezheti el a hajócsavar kiszabadítását. | Beépített motorral rendelkező hajón mit lehet tenni, ha valami a hajócsavarra tekeredve fékezi azt? | A motor leállítása és áramtalanítása után kikötő öbölben, vagy tavon a vízbe merülve megkísérelhető a hajócsavar kiszabadítása. | Csak a hajó kiemelésével oldható meg a probléma. | Csak búvár szakember, vagy kiemelés után hozzáértő szerelő végezheti el a hajócsavar kiszabadítását. | |||
| 29 | A hajtómű hirtelen leáll, a motor azonnal újraindítható, de az irányváltót előre-, vagy hátramenetbe kapcsolva a motor újra lefullad. Milyen hibára következtet? | A hajócsavar forgását akadályozza valami, vagy a hajtási láncban keletkezett meghibásodás. | Elfogyott az üzemanyag. | Zárlatos lett a gyújtótrafó. | Ha a hajtómű hirtelen leáll, a motor azonnal újra indítható, de az irányváltót előre, vagy hátra menetbe kapcsolva újra lefullad, milyen hibára következtet? | A hajócsavar forgását akadályozza valami, vagy a hajtási láncban keletkezett meghibásodás. | Elfogyott az üzemanyag | Zárlatos lett a gyújtótrafó. | |||
| 30 | A jogszabály szerint mi számít korlátozott látási viszonynak? | 1000 m-nél kisebb látótávolság. | Sűrű köd, félhomály, vagy olyan éjszaka, amikor újhold van, vagy felhők takarják a holdat. | Amikor a látás korlátozott a rossz idő miatt (éjszaka, köd, pára, sűrű zápor). | A jogszabály szerint mi számít "korlátozott látási viszony"-nak? | 1000 m-nél kisebb látótávolság. | Sűrű köd, félhomály, vagy olyan éjszaka, amikor újhold van, vagy felhők takarják a holdat. | Amikor a látás korlátozott a rossz idő miatt (éjszaka, köd, pára, sűrű zápor). | |||
| 31 | Milyen összefüggés van a szélnyomás értéke és a szél sebessége között? | A szélnyomás a szélsebesség négyzetével arányosan nő. | A szélnyomás és a szélsebesség között lineáris a viszony. | A szélnyomás 4 BF szélerősségig lineárisan, afölött progresszíven növekszik. | Hogyan változik a szélnyomás értéke a szél sebességével? | Négyzetesen | Lineárisan | A szélnyomás 4 BF szélerősségig lineárisan, felette progresszíven növekszik. | |||
| 32 | Hogyan hajózik szűk hajóútban találkozáskor? | Csökkentem a sebességet és biztonságos oldaltávolságot tartok. | Növelem a sebességet, így gyorsabban kikerülök a veszélyes közlekedési helyzetből. | A völgymenő hajónak annyira le kell csökkentenie a sebességét, hogy még manőver képes maradjon, és el kell engednie a hegymenő hajót. | Hogyan hajózik szűk hajóútban találkozáskor? | Csökkentem a sebességet és biztonságos oldaltávolságot tartok. | Növelem a sebességet, így gyorsabban kikerülök a veszélyes közlekedési helyzetből. | A völgymenő hajónak annyira le kell csökkentenie a sebességét, hogy még manőver képes maradjon, és el kell engednie a hegymenő hajót. | |||
| 33 | Mit jelent a hegymenet a folyami hajózásban? | Hajózás a forrás irányában. | Hajózás a meder felett. | Hajózás a sodrással. | Mit jelent a hegymenet a folyami hajózásban? | Hajózás a forrás irányában. | Hajózás a meder felett. | Hajózás a sodrással. | |||
| 34 | Folyóvizek kanyarulataiban változik-e az egyenes folyószakaszhoz képest a hordalékképződés? | Igen, a kanyarulat belső ívén zátony képződik. | Igen, a kanyarulat külső ívén zátony képződik. | Nem befolyásolja a hordalékképződést a kanyarulat. | Folyam kanyarulatban változik-e az egyenes folyamszakaszhoz képest a hordalékképződés? | Igen, a kanyarulat belső ívén zátony képződik. | Igen, a kanyarulat külső ívén zátony képződik. | Nem befolyásolja a hordalékképződést a kanyarulat. | |||
| 35 | Folyó kanyarulatban a folyó mely részén kisebb a sodrás? | A kanyarulat belső ívéhez közel. | A kanyarulat külső ívéhez közel. | Kanyarulatban a víziút közepén. | Folyó kanyarulatban a folyó mely részén kisebb a sodrás? | A kanyarulat belső ívéhez közel. | A kanyarulat külső ívéhez közel. | Kanyarulatban a víziút közepén. | |||
| 36 | Folyóvízen kis teljesítményű motorral a víziút mely részén érdemes lefelé, és hol felfelé hajózni? | Felfelé a parthoz közeli részén, lefelé a víziút közepén. | Felfelé a víziút közepén, lefelé a víziút parthoz közeli részén. | Felfelé és lefelé egyaránt a víziút közepén. | A víziút mely részén érdemes folyamon lefelé és hol felfelé hajózni? | Felfelé a parthoz közeli részén, lefelé a víziút közepén. | Felfelé a víziút közepén, lefelé a víziút parthoz közeli részén. | Felfelé és lefelé egyaránt a víziút közepén. | |||
| 37 | A sodrás mikor nem változtatja meg a hajó haladási irányát? | Ha a sodrás iránya közel párhuzamos a hajó hossztengelyével. | Fordulási manőver közben. | Ha a hajó közel merőlegesen halad a sodrásra. | A sodrás mikor nem változtatja meg a hajó haladási irányát? | Ha a sodrás iránya közel párhuzamos a hajó hossztengelyével. | Fordulási manőver közben. | Ha a hajó közel merőlegesen halad a sodrásra. | |||
| 38 | Nagyon alacsony vízállásnál hajózva mire kell ügyelni? | A hajóúton kívül hajózni ilyenkor veszélyes, alapos helyismeretet igényel. | A hajóútban hajózni ilyenkor veszélyes, alapos helyismeretet igényel. | Ilyenkor siklásban haladni különösen veszélyes. | Nagyon alacsony vízállásnál hajózva mire kell ügyelni? | A hajóúton kívül hajózni ilyenkor veszélyes, alapos helyismeretet igényel. | A hajóútban hajózni ilyenkor veszélyes, alapos helyismeretet igényel. | Ilyenkor siklásban haladni különösen veszélyes. | |||
| 39 | Sziget környezetében hol kell folyamon zátonyra számítani? | A sziget alsó és felső végénél. | A sziget két szélén. | Sziget környezetében hol kell folyamon zátonyra számítani? | A sziget alsó és felső végénél. | A sziget két szélén. | |||||
| 40 | Mi történik sűrű hínáros vízben tartósan hajózva külmotoros, vagy Z hajtású hajóval? | A hajócsavar feltekeri a hínárt, csökken a tolóerő, nő a fogyasztás, vagy le is áll a hajtómű. | Nem történik semmi, mert a hajócsavar felaprítja a sűrű hínárt is. | A hajó megáll, mert a tolószárba beakad a hínár. | Mi történik sűrű hínáros vízben tartósan hajózva külmotoros, vagy Z hajtású hajóval? | A hajócsavar feltekeri a hínárt, csökken a tolóerő, nő a fogyasztás, vagy le is áll a hajtómű. | Nem történik semmi, mert a hajócsavar felaprítja a sűrű hínárt is. | A hajó megáll, mert a tolószárba beakad a hínár. | |||
| 41 | Ha kötél tekeredik a hajócsavarra, a külmotoros hajón, mit kell tenni? | Leállítani a motort, kibillenteni a felső állásba, majd ha lehet, akkor lefejteni a hajócsavarról a kötelet. | Nem kell semmit tenni, mivel ez nem okoz problémát. | Elég csak hátramenetbe kell kapcsolni, és a hajtómű a kötelet ledobja. | Ha kötél tekeredik a hajócsavarra, a külmotoros hajón, mit kell tenni? | Leállítani a motort, kibillenteni a felső állásba, majd lefejteni a hajócsavarról a kötelet, ha lelehet. | Nem kell semmit tenni, mivel ez nem okoz problémát. | Ha lefulladt is a kötéltől a motor, csak hátramenetbe kell kapcsolni, ekkor ledobja a kötelet a hajtómű. | |||
| 42 | Sekély vízben hajózva külmotoros hajóval, milyen óvintézkedéseket kell tenni? | A sebességet csökkenteni, a trimmelést magasra állítani. | A sebességet növelni, a trimmelésen nem kell változtatni. | Nem kell semmit tenni, mivel ez nem okoz problémát. | Sekély vízben hajózva külmotoros hajóval, milyen óvintézkedéseket kell tenni? | A sebességet csökkenteni, a trimmelést magasra állítani. | A sebességet növelni, a trimmelésen nem kell változtatni. | Nem kell semmit tenni, mivel ez nem okoz problémát. | |||
| 43 | Mire kell ügyelni kisgéphajóval a part melletti sekély vízben hajózva, ha nagyhajó halad el mellettünk? | A nagyhajó szívóhatása miatti vízszint csökkenéskor sérülhet a hajtómű, valamint a farhullámai miatt a part menti mederre csapódhat a hajónk. | Nem kell ügyelni semmire, ez a közlekedési helyzet nem rejt veszélyt magában. | A nagyhajó szívóhatása csak közvetlenül mellette fejti ki hatását, ezért arra nem kell ügyelni, de a farhullám kidobhatja a hajónkat a partra. | Mire kell ügyelni kisgéphajóval a part melletti sekély vízben hajózva, ha nagyhajó halad el mellettünk? | A nagyhajó szívóhatása miatti vízszint csökkenéskor sérülhet a hajtómű, valamint a farhullámai miatt a part menti mederre csapódhat a hajónk. | Nem kell ügyelni semmire, ez a közlekedési helyzet nem rejt veszélyt magában. | A nagyhajó szívóhatása csak közvetlenül mellette fejti ki hatását, ezért arra nem kell ügyelni, de a farhullám kidobhatja a hajónkat a partra. | |||
| 44 | Milyen vízmélységnél a legnagyobb egy hajó farhulláma? | Kis vízmélységnél. | Nagy vízmélységnél. | Közepes vízmélységnél. | Hol a legnagyobb egy hajó farhulláma? | Kis vízmélységnél. | Nagy vízmélységnél. | Közepes vízmélységnél. | |||
| 45 | Milyen vízállásnál a legnagyobb egy hajó szívóhatása? | Alacsony vízállásnál. | Magas vízállásnál. | Közepes vízállásnál. | Mikor legnagyobb egy hajó szívóhatása? | Alacsony vízállásnál. | Magas vízállásnál. | Közepes vízállásnál. | |||
| 46 | Miért kell kiemelni a kompozit műgyanta testű hajót a vízből télen? | Mert a jégnyomás összeroppanthatja a hajótestet. | Mert a hajó anyaga különösen érzékeny a hideg időjárásra. | Mert kötelező, és minden kikötői rend megköveteli. | Miért kell kiemelni a kompozit műgyanta testű hajót a vízből télen? | Mert a jégnyomás összeroppanthatja a hajótestet. | Mert a hajó anyaga különösen érzékeny a hideg időjárásra. | Mert kötelező, és minden kikötői rend megköveteli. | |||
| 47 | Mit lehet tenni, ha egy kikötő öbölben jégpáncél van kialakulóban és hajó maradt a vízben? | Rendszeresen törni a jeget, hogy egybefüggő jégpáncél ne alakulhasson ki, így csökken a jégnyomás a kikötőben. | Fűteni kell a hajóban, hogy ne alakulhasson ki a masszív jégpáncél. | Nem kell tenni semmit, minden hajó típus ellenáll a jégnyomásnak. | Mit lehet tenni, ha egy kikötő öbölben jégpáncél van kialakulóban és hajó maradt a vízben? | Rendszeresen törni a jeget, hogy egybefüggő jégpáncél ne alakulhasson ki, így csökken a jégnyomás a kikötőben. | Fűteni kell a hajóban, hogy ne alakulhasson ki a masszív jégpáncél. | Nem kell tenni semmit, minden hajó típus ellenáll a jégnyomásnak. | |||
| 48 | Ha meghibásodik a külmotoros hajó hajtóműve, és evezővel kell kikötni, célszerű-e kiemelni a hajtóművet a vízből? | Igen, mert az álló hajócsavaron ébredő erők fékezik a hajót, nehezítik a haladást. | Nem, mert a motornak leállítás után is szüksége van a hűtő közegre. | Nem, mert csak a külmotorral kormányozható a hajó ilyen esetben. | Ha meghibásodik a külmotoros hajó hajtóműve, és evezővel kell kikötni, célszerű-e kiemelni a hajtóművet a vízből? | Igen, mert az álló hajócsavaron ébredő erők fékezik a hajót, nehezítik a haladást. | Nem, mert a motornak leállítás után is szüksége van a hűtő közegre. | Nem, mert csak a külmotorral kormányozható a hajó ilyen esetben. | |||
| 49 | Hogyan és mire használható a lékponyva? | Kötelekkel a hajó alá húzható és rögzíthető, a léket elfedve megakadályozza a vízbetörést. | A hajótest belsejében a lékre ragasztva, vagy ellensúlyokkal leszorítva megakadályozza a vízbetörést. | Kötelek segítségével a fedélzetre kifeszíthető, feltűnő színeivel jelzi a többi hajónak, hogy havariát szenvedtünk. | Hogyan és mire használható a lékponyva? | Kötelekkel a hajó alá húzható és rögzíthető, a léket elfedve megakadályozza a vízbetörést. | A hajótest belsejében a lékre ragasztva, vagy ellensúlyokkal leszorítva megakadályozza a vízbetörést | Kötelek segítségével a fedélzetre kifeszíthető, feltűnő színeivel jelzi a többi hajónak, hogy havariát szenvedtünk. | |||
| 50 | Ha kishajót továbbít mellévett alakzatban, romlik-e a hajójának manőverezőképessége? | Igen, romlik. | Nem befolyásolja a hajó manőverezőképességét. | Ha mindkét oldalon mellévett alakzatban továbbít hajót, akkor nem változik a manőverezőképessége. | Ha kishajót továbbít mellévett alakzatban, romlik e a hajójának manőverező képessége? | Igen, romlik. | Nem befolyásolja a hajó manőverező képességét. | Ha mindkét oldalon mellévett alakzatban továbbít hajót, akkor nem változik a manőverező képessége. | |||
| 51 | Kishajót továbbít mellévett alakzatban, hogyan változik meg a hajójának manőverezőképessége? | A továbbított hajó felé elhúz. | A továbbított hajóval ellentétes oldalra elhúz. | Nem befolyásolja a hajó manőverezhetőségét. | Kishajót továbbít mellévett alakzatban, hogyan változik meg a hajójának manőverező képessége? | A továbbított hajó felé elhúz. | A továbbított hajóval ellentétes oldalra elhúz. | Nem befolyásolja a hajó manőverezhetőségét. | |||
| 52 | Hová kell rögzíteni a vontató kötelet a vontatott vitorlás hajón? | Az árboc tövéhez. | Az első bakhoz. | Az orron található korláthoz. | Hová kell rögzíteni a vontató kötelet a vontatott vitorlás hajón? | Az árboc tövéhez. | Az első bakhoz. | Az orron található korláthoz. | |||
| 53 | Mit kell tenni svertes vitorlások vontatásakor? | Fel kell húzni a svertet. | A svertet le kell engedni. | A svertet félig le kell engedni. | Mit kell tenni svertes vitorlások vontatásakor? | Fel kell húzni a svertet. | A svertet le kell engedni. | A svertnek közép állásba kell lenni. | |||
| 54 | Ha egy géphajóval egy vontató kötelet kiadva több vitorlást vontat, egymáshoz képest, hogyan haladnak a vitorlások? | Mindegyik vitorlás ugyanabban az irányban kitérve. | Mindegyik vitorlás egy nyomvonalban halad. | Mindegy hogyan halad az előtte haladóhoz képest. | Ha egy géphajóval egy vontató kötelet kiadva több vitorlást vontat, egymáshoz képest, hogyan haladnak a vitorlások? | Mindegyik vitorlás ugyanabban az irányban kitérve. | Mindegyik vitorlás egy nyomvonalban halad. | Mindegy hogyan halad az előtte haladóhoz képest. | |||
| 55 | Célszerű e horgonyt dobni köves, sziklás mederfenéken? | Nem, mert a horgony beakadhat úgy, hogy nem lehet felszedni. | Igen, mert a köves aljzatban jobban tart a horgony. | Igen a köves aljzat az ideális horgonyzáshoz. | Célszerű e horgonyt dobni köves, sziklás mederfenéken? | Nem, mert a horgony beakadhat úgy, hogy nem lehet felszedni. | Igen, mert a köves aljzatban jobban tart a horgony. | Igen a köves aljzat az ideális horgonyzáshoz. | |||
| 56 | Célszerű ismerni a mederjellemzőket horgonyzáskor? | Igen, mert a mederjellemzők nagyban befolyásolják a horgonyzást. | Nem, mert a mederjellemzők nem befolyásolják a horgonyzást. | Csak hosszú időre lehorgonyzáshoz szükséges a mederjellemzők ismerete. | Célszerű ismerni a mederjellemzőket horgonyzáskor? | Igen, mert a mederjellemzők nagyban befolyásolják a horgonyzást. | Nem, mert a mederjellemzők nem befolyásolják a horgonyzást. | Csak hosszú időre lehorgonyzáshoz szükséges a mederjellemzők ismerete. | |||
| 57 | Hogyan viselkedik a hajótest jobb forgású hajócsavarral hátramenetbe kapcsolva? | A hajó fara bal oldalra kitér. | A hajó fara jobb oldalra kitér. | A hajó orra bal oldalra kitér. | Hogyan viselkedik a hajótest jobb forgású hajócsavarral hátramenetbe kapcsolva? | A hajó fara bal oldalra kitér | A hajó fara jobb oldalra kitér | A hajó orra bal oldalra kitér | |||
| 58 | Vízhez képest álló hajó kitérített kormánylapátján ébred-e kormányerő? | Nem. | Igen. | Vízhez képest álló hajó kitérített kormánylapátján ébred-e kormányerő? | Nem. | Igen. | |||||
| 59 | Mikor kell a hajó vezetőjének a hajón tartózkodnia? | Mindaddig, amíg a hajó menetben van. | Mindaddig, amíg vezet és amíg veszély esetén az utolsó utas is elhagyta a hajót. | Mindaddig, amíg a hajó vízen van. | Mikor kell a hajó vezetőjének a hajón tartózkodnia? | Mindaddig, amíg a hajó menetben van. | Mindaddig, amíg vezet és amíg veszély esetén az utolsó utas is elhagyta a hajót. | Mindaddig, amíg a hajó vízen van. | |||
| 60 | Meddig terjed a hajóvezető mentési kötelezettsége más hajók/emberek felé? | Kötelező menteni az életveszélybe került embereket, de csak a saját és a hajó biztonságával összeegyeztethető mértékben. | Az életveszélyben lévő embereket a saját és a hajót fenyegető veszély mérlegelése nélkül meg kell kísérelni menteni. | Ha emberélet nincs veszélyben, akkor nincs mentési kötelezettségünk. | Meddig terjed a hajóvezető mentési kötelezettsége más hajók/emberek felé? | Kötelező menteni az életveszélybe került embereket, de csak a saját és a hajó biztonságával összeegyeztethető mértékben. | Az életveszélyben lévő embereket a saját és a hajót fenyegető veszély mérlegelése nélkül meg kell kísérelni menteni. | Ha emberélet nincs veszélyben, akkor nincs mentési kötelezettségünk. | |||
| 61 | Egészítse ki a mondatot! Hajónk a kikötő bejáratában süllyed el hajózási zárlatot okozva. Ez esetben a sétahajókat üzemeltető cégek felé a sétajárataik elmaradásából keletkezett károkért ( ) | felelősséggel tartozunk. | nem tartozunk felelősséggel. | felelősséggel tartozunk, de csak olyan mértékben, amennyire a tevékenységünk közrejátszott az elsüllyedésben. | Ha a kikötő bejáratában süllyed el hajónk, akkor a sétahajókat üzemeltető cégeket a sétajáratok elsüllyedt hajónk miatti kimaradásából keletkezett károkért ... | felelősséggel tartozunk. | nem tartozunk felelősséggel. | felelősséggel tartozunk, de csak olyan mértékben, amennyire a tevékenységünk közrejátszott az elsüllyedésben. | |||
| 62 | Ki felelős az utasok testi épségéért? | A hajóvezető, de csak addig a mértékig, amennyire betartják az e körben adott utasításait. | Minden esetben a hajóvezető a felelős. | Ha a hajóvezető az út elején elmondja a hajón való viselkedés szabályait, és mindenkinek kiosztja a mentőmellényeket, akkor a továbbiakban nem tehető felelőssé az utasokat esetlegesen érő balesetek miatt. | Ki felelős az utasok testi épségéért? | A hajóvezető, de csak addig a mértékig, amennyire betartják az e körben adott utasításait. | Minden esetben a hajóvezető a felelős. | Ha a hajóvezető az út elején elmondja a hajón való viselkedés szabályait, és mindenkinek kiosztja a mentőmellényeket, akkor a továbbiakban nem tehető felelőssé az utasokat esetlegesen érő balesetek miatt. | |||
| 63 | Végre kell-e hajtani a hajó vezetőjének utasításait, ha Ön csak utas? | Igen, ha azt a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adta. | Igen, minden esetben. | Igen, de csak vízből mentés és havaria esetén. | Végre kell e hajtani a hajó vezetőjének utasításait, ha Ön csak utas? | Igen, ha azt a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adta. | Igen, minden esetben. | Igen, de csak vízből mentés és havaria esetén. | |||
| 64 | Miért fontos egy kisgéphajó vízkiszorításának ismerete? | Mert a hajó kiemeléséhez, illetve szállításához elengedhetetlen információ. | Mert az adott víziúton való közlekedéshez a vízállás és a vízkiszorítás ismerete elengedhetetlen. | Mert a hajó menetben való viselkedése nagyban függ a vízkiszorítástól. | Miért fontos egy kisgéphajó vízkiszorításának ismerete? | Mert a hajó kiemeléséhez, illetve szállításához elengedhetetlen információ. | Mert az adott víziúton való közlekedéshez a vízállás és a vízkiszorítás ismerete elengedhetetlen. | Mert a hajó menetben való viselkedése nagyban függ a vízkiszorítástól. | |||
| 65 | Található-e egy kishajó hajólevelében információ a befogadóképességről? | Igen. | Nem. | Található e egy kishajó hajólevelében információ a befogadóképességről? | Igen. | Nem. | |||||
| 66 | A hajólevélben megadott legnagyobb befogadóképességbe beletartozik-e a hajó vezetője? | Igen, ez a szám az össz-befogadóképesség. | Nem, mert a minimális személyzet száma és a befogadóképesség összege adja az össz-befogadóképességet. | Nem, mert a befogadóképesség és a minimális személyzet száma, valamint a hajó vezetője adja az össz-befogadóképességet. | A hajólevélben található megengedett befogadó képesség szám, tartalmazza-e a hajó vezetőjét? | Igen, ez a szám az össz befogadó képesség. | Nem, mert a minimális személyzet száma és a befogadó képesség összege adja az össz befogadó képességet. | Nem, mert a befogadó képesség és a minimális személyzet száma, valamint a hajó vezetője adja az össz befogadó képességet. | |||
| 67 | Melyik állítás igaz? | A hajó üzemképességét a hajózási hatóság a hajólevélben igazolja, melyben feltünteti a lejárat dátumát is. | A svertes kishajóknak nincsen hajólevelük, az üzemképességet a tőkesúlyos hajóknál a hajózási hatóság a hajólevélben igazolja, melyben feltünteti a lejárat dátumát is. | A vitorlás kishajók és vitorlás csónakok üzemképességét a hajózási hatóság a hajólevélben igazolja, a lejárat dátumának feltüntetése mellett. | Melyik állítás igaz? | A hajó üzemképességét a hajózási hatóság a hajólevélben igazolja, melyben feltünteti a lejárat dátumát is. | A svertes kishajóknak nincsen hajólevelük, az üzemképességet a tőkesúlyos hajóknál a hajózási hatóság a hajólevélben igazolja, melyben feltünteti a lejárat dátumát is. | A vitorlás kishajók és vitorlás csónakok üzemképességét a hajózási hatóság a hajólevélben igazolja, a lejárat dátumának feltüntetése mellett. | |||
| 68 | Mit jelent a hajó úszóképessége? | A hajótest által kiszorított víz súlya megegyezik a hajó súlyával és a hajó nem merül el teljesen a vízben. | A hajó önerőből képes haladni a vízen. | A hajó teljes terheléssel sem merül annyira, hogy a mederfeneket érintse. | Mit jelent a hajó úszóképessége? | A hajótest által kiszorított víz súlya megegyezik a hajó súlyával és a hajó nem merül el teljesen a vízben. | A hajó önerőből képes haladni a vízen. | A hajó teljes terheléssel sem merül annyira, hogy a mederfeneket érintse. | |||
| 69 | Mi az úszóképesség fogalma? | A testre ható felhajtó erő kiegyenlíti a súlyerőt és a test nem merül teljes egészében a folyadékba. | Az úszóképesség az úszni tudásról a hajó vezetőjének adott írásos igazolás. | A testre ható felhajtó erő nem egyenlíti ki a súlyerőt és a test teljes egészében a folyadékba merül. | Mi az úszóképesség fogalma? | A testre ható felhajtó erő kiegyenlíti a súlyerőt és a test nem merül teljes egészében a folyadékba. | Az úszóképesség az úszni tudásról a hajó vezetőjének adott írásos igazolás. | A testre ható felhajtó erő nem egyenlíti ki a súlyerőt és a test teljes egészében a folyadékba merül. | |||
| 70 | Úszóképes-e az a test, amelyre ugyanakkora felhajtó erő hat mint súlyerő? | Igen, ha a test nem merül teljes egészében a vízbe. | Nem, ez esetben elsüllyed a test. | Igen, az úszóképességhez csak ennek a kritériumnak kell megfelelni. | Úszóképes-e az a test, amelyre ugyanakkora felhajtó erő hat mint súlyerő? | Igen, ha a test nem merül teljes egészében a vízbe. | Nem, ez esetben elsüllyed a test. | Igen, az úszóképességhez csak ennek a kritériumnak kell megfelelni. | |||
| 71 | Mi a légszekrény? | Kishajókban, csónakokban kialakított vízmentes rekesz az úszóképesség biztosítására borulás vízbetörés esetére. | A hajózásban az üres nem használt szekrényeknek a neve, az újonnan beszállók pakolhatják bele a személyes dolgaikat. | Egy szekrény méretű kollektív mentőeszköz, az oldalán kapaszkodó zsinórokkal. | Mi a légszekrény? | Kishajókban, csónakokban kialakított vízmentes rekesz az úszóképesség biztosítására borulás vízbetörés esetére. | A hajózásban az üres nem használt szekrényeknek a neve, az újonnan beszállók pakolhatják bele a személyes dolgaikat. | Egy szekrény méretű kollektív mentőeszköz, az oldalán kapaszkodó zsinórokkal. | |||
| 72 | Minek nevezzük a hajó azon tulajdonságát, hogy a billentő nyomatéknak ellenáll? | Stabilitás. | Úszóképesség. | Hullámellenállás. | Minek nevezzük a hajó azon tulajdonságát, hogy a billentő nyomatéknak ellenáll? | Stabilitás | Úszóképesség | Hullámellenállás | |||
| 73 | Melyik a stabilitás hajózásban használt meghatározása? | A hajó azon tulajdonsága, hogy a billentő nyomatéknak ellenáll. | A hajó által kiszorított víz súlya megegyezik a hajó súlyával. | A hajó hullámzó vízen is megfelelő iránytartó képessége. | Melyik a stabilitás hajózásban használt meghatározása? | A hajó azon tulajdonsága, hogy a billentő nyomatéknak ellenáll. | A hajó által kiszorított víz súlya megegyezik a hajó súlyával. | A hajó hullámzó vízen is megfelelő iránytartó képessége. | |||
| 74 | Hajók esetében melyik tengelyre vonatkoztatjuk a stabilitás fogalmát? | Hossztengely. | Keresztirányú tengely. | Függőleges tengely. | Hajók esetében melyik tengelyre vonatkoztatjuk a stabilitás fogalmát? | Hossztengely | Keresztirányú tengely | Függőleges tengely | |||
| 75 | Minek nevezzük a hajó nyugalmi és megbillent helyzetének megfelelő felhajtó erők hatásvonalainak metszéspontját? | Metacentrum. | Vízkiszorítás tömegközéppont. | Felhajtóerő támadáspont. | Minek nevezzük a hajó nyugalmi és megbillent helyzetének megfelelő felhajtó erők hatásvonalainak metszéspontját? | Metacentrum. | Vízkiszorítás tömegközéppont. | Felhajtóerő támadáspont. | |||
| 76 | Igaz-e hogy főként a tőkesúly nélküli hajókra jellemző az alakstabilitás? | Igaz. | Hamis. | Igaz-e hogy főként a tőkesúly nélküli hajókra jellemző az alakstabilitás? | Igaz. | Hamis. | |||||
| 77 | Igaz-e hogy főként a tőkesúlyos hajók jellemzője az alakstabilitás? | Hamis. | Igaz. | Igaz-e hogy főként a tőkesúlyos hajók jellemzője az alakstabilitás? | Hamis. | Igaz. | |||||
| 78 | Tőkesúlyos hajóknál hogyan biztosítjuk a hajó stabilitását? | A hajó súlypontjának alacsonyabbra helyezésével. | A hajó súlypontjának magasabbra helyezésével. | A hajótest oldal irányú ellaposításával. | Tőkesúlyos hajóknál hogyan biztosítjuk a hajó stabilitását? | A hajó súlypontjának alacsonyabbra helyezésével. | A hajó súlypontjának magasabbra helyezésével. | A hajótest oldal irányú ellaposításával. | |||
| 79 | Mi biztosítja alakstabil hajóknál a kellő stabilitást? | A hajótest keresztmetszeti kialakítása biztosítja megdőlés esetén a visszabillentő nyomatékot. | A hajó súlypontjának magasabbra helyezése. | Nagy tömegű tőkesúly alkalmazása. | Mi biztosítja alakstabil hajóknál a kellő stabilitást? | A hajótest keresztmetszeti kialakítása biztosítja megdőlés esetén a visszabillentő nyomatékot. | A hajó súlypontjának magasabbra helyezése. | Nagy tömegű tőkesúly alkalmazása. | |||
| 80 | Mi a dőlés? | A hajó kereszt irányú kilengését hívjuk így. | A hajó hossz irányú kilengését hívjuk így. | A hajó bármely irányú kilengését hívjuk így. | Mi a dőlés? | A hajó kereszt irányú kilengését hívjuk így. | A hajó hossz irányú kilengését hívjuk így. | A hajó bármely irányú kilengését hívjuk így. | |||
| 81 | Mi a metacentrum? | A nyugalmi és a megdőlt helyzetben ható felhajtóerő hatásvonalainak metszéspontja. | A hajó tömegközéppontja. | A hajó mértani középpontja. | Mi a metacentrum? | A nyugalmi és a megdőlt helyzetben ható felhajtóerő hatásvonalainak metszéspontja. | A hajó tömegközéppontja. | A hajó mértani középpontja. | |||
| 82 | Mi jellemző a stabil úszáshelyzetre? | A metacentrum a rendszersúlypont felett van. | A metacentrum a rendszersúlypont alatt van. | A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. | Mi jellemző a stabil úszáshelyzetre? | A metacentrum a rendszersúlypont felett van. | A metacentrum a rendszersúlypont alatt van. | A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. | |||
| 83 | Mi jellemző a labilis úszáshelyzetre? | A metacentrum a rendszersúlypont alatt van. | A metacentrum a rendszersúlypont felett van. | A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. | Mi jellemző a labilis úszáshelyzetre? | A metacentrum a rendszersúlypont alatt van. | A metacentrum a rendszersúlypont felett van. | A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. | |||
| 84 | Mi jellemző a semleges úszáshelyzetre? | A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. | A metacentrum a rendszersúlypont felett van. | A metacentrum a rendszersúlypont alatt van. | Mi jellemző a semleges úszáshelyzetre? | A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. | A metacentrum a rendszersúlypont felett van. | A metacentrum a rendszersúlypont alatt van. | |||
| 85 | Mi jellemző a közömbös úszáshelyzetre? | A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. | A metacentrum a rendszersúlypont felett van. | A metacentrum a rendszersúlypont alatt van. | Mi jellemző a közömbös úszáshelyzetre? | A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. | A metacentrum a rendszersúlypont felett van. | A metacentrum a rendszersúlypont alatt van. | |||
| 86 | Melyik úszási helyzetet látja az ábrán? | Stabil. | Közömbös. | Labilis. | Kep1 Stabil.jpg | Kep1 Stabil.jpg | Melyik úszási helyzetet látja az ábrán? | Stabil | Közömbös | Labilis | |
| 87 | Melyik úszási helyzetet látja az ábrán? | Közömbös. | Stabil. | Labilis. | Kep2 Kozombos.jpg | Kep2 Kozombos.jpg | Melyik úszási helyzetet látja az ábrán? | Közömbös | Stabil | Labilis | |
| 88 | Melyik úszási helyzetet látja az ábrán? | Labilis. | Közömbös. | Stabil. | Kep3 Labilis.jpg | Kep3 Labilis.jpg | Melyik úszási helyzetet látja az ábrán? | Labilis | Közömbös | Stabil | |
| 89 | Egészítse ki a mondatot! A(z) ( ) működéséhez a kormánylapátot áramló közegbe kell helyezni. | passzív kormány | aktív kormány | orrsugár kormány | A(z) ........................ működéséhez a kormánylapátot áramló közegbe kell helyezni. | passzív kormány | aktív kormány | orrsugár kormány | |||
| 90 | Mitől függ a kormányerő mértéke passzív kormány használatakor? | A kormánylapát kitérítési szögétől, a kormánylapát méreteitől és az áramló közegnek a kormánylapáthoz viszonyított sebességétől. | A hajó alatti vízmélységtől, a kormány kiegyensúlyozottságától, a hajó parthoz képesti sebességétől. | A kormánylapát kitérítési sebességétől, a hajó merülésétől, a kormánylapát kiegyensúlyozottságától. | Mitől függ a kormányerő mértéke passzív kormány használatakor? | A kormánylapát kitérítési szögétől, a kormánylapát méreteitől és az áramló közegnek a kormánylapáthoz viszonyított sebességétől. | A hajó alatti vízmélységtől, a kormány kiegyensúlyozottságától, a hajó parthoz képesti sebességétől. | A kormánylapát kitérítési sebességétől, a hajó merülésétől, a kormánylapát kiegyensúlyozottságától. | |||
| 91 | Mi az aktív kormány? | Kormányerő a tolóerő irányának változtatásával keletkezik. | Kormányerő a kormánylapát kitérítésével keletkezik. | Az aktív kormányt folyamatosan (aktívan) fogni, illetve mozgatni kell. | Mi az aktív kormány? | Kormányerő a tolóerő irányának változtatásával keletkezik. | Kormányerő a kormánylapát kitérítésével keletkezik. | Az aktív kormányt folyamatosan (aktívan) fogni, illetve mozgatni kell. | |||
| 92 | Mi a passzív kormány? | Kormányerő a kormánylapát kitérítésével keletkezik. | Kormányerő a tolóerő irányának változtatásával keletkezik. | A kormányzást nem magunk végezzük, hanem egy kijelölt személy. | Mi a passzív kormány? | Kormányerő a kormánylapát kitérítésével keletkezik. | Kormányerő a tolóerő irányának változtatásával keletkezik. | A kormányzást nem magunk végezzük, hanem egy kijelölt személy. | |||
| 93 | Melyik hajótípusra jellemző, hogy a legnagyobb sebességét viszonylag kis motorteljesítmény mellett éri el, és ennek megfelelően takarékosan üzemel. Erősen hullámzó vízen is kiegyensúlyozottan, simábban halad. | Vízkiszorításos hajók. | Szárnyas hajók. | Siklóhajók. | Melyik hajótípusra jellemzői hogy a legnagyobb sebességét viszonylag kis motorteljesítmény mellet éri el és ennek megfelelően takarékosan üzemel. Erősen hullámzó vízen is kiegyensúlyozottan, simábban halad. | Vízkiszorításos hajók. | Szárnyas hajók. | Siklóhajók. | |||
| 94 | Melyik hajtási lánc sematikus ábráját látja a képen? | V hajtás. | Z meghajtás. | Egyenes hajtás. | Kep10 V.jpg | Kep10 V.jpg | Melyik hajtási lánc sematikus ábráját látja a képen? | "V" hajtás. | "Z" meghajtás. | Egyenes hajtás. | |
| 95 | Melyik hajtási lánc sematikus ábráját látja a képen? | S hajtás. | V hajtás. | Egyenes hajtás. | Kep11 S.jpg | Kep11 S.jpg | Melyik hajtási lánc sematikus ábráját látja a képen? | "S" hajtás. | "V" hajtás. | Egyenes hajtás. | |
| 96 | Melyik hajtási lánc sematikus ábráját látja a képen? | Egyenes hajtás. | Z meghajtás. | S hajtás. | Kep12 Egyenes.jpg | Kep12 Egyenes.jpg | Melyik hajtási lánc sematikus ábráját látja a képen? | Egyenes hajtás. | "Z" meghajtás. | "S" hajtás. | |
| 97 | Melyik hajtási lánc sematikus ábráját látja a képen? | Z hajtás. | V hajtás. | Egyenes hajtás. | Kep13 Z.jpg | Kep13 Z.jpg | Melyik hajtási lánc sematikus ábráját látja a képen? | "Z" hajtás. | "V" hajtás. | Egyenes hajtás. | |
| 98 | Alábbiak közül melyek a fának, mint hajóépítő anyagnak a jellemző tulajdonságai? | Kis fajsúly, jó hang és hőszigetelés, zsugorodik, megdagad a pára hatására. | Kis fajsúly, galvanikus korrózióra hajlamos, nehezen megmunkálható. | Jól ragasztható, felületi kezelést nem igényel, nagy a fajsúlya. | Alábbiak közül melyek a fának, mint hajóépítő anyagnak a jellemző tulajdonságai? | Kis fajsúly, jó hang és hőszigetelés, zsugorodik, megdagad a pára hatására. | Kis fajsúly, galvanikus korrózióra hajlamos, nehezen megmunkálható. | Jól ragasztható, felületi kezelést nem igényel, nagy a fajsúlya. | |||
| 99 | Alábbiak közül melyek az alumíniumnak, mint hajóépítő anyagnak a jellemző tulajdonságai? | Költséges alapanyag, könnyű szerkezeti súly, galvanikus korrózióra hajlamos. | Viszonylag nagy fajsúly, nem hegeszthető, jó hangszigetelő. | Korrózió ellen felületkezeléssel védeni kell, pára hatására dagad, zsugorodik, kis fajsúlyú. | Alábbiak közül melyek az alumíniumnak, mint hajóépítő anyagnak a jellemző tulajdonságai? | Költséges alapanyag, könnyű szerkezeti súly, galvanikus korrózióra hajlamos. | Viszonylag nagy fajsúly, nem hegeszthető, jó hangszigetelő. | Korrózió ellen felületkezeléssel védeni kell, pára hatására dagad, zsugorodik, kis fajsúlyú. | |||
| 100 | Alábbiak közül melyek az acélnak, mint hajóépítő anyagnak a jellemző tulajdonságai? | Korróziógátlást igényel, rendkívül szilárd, nagy méretű hajók építésére alkalmas. | Nem korrodál, alacsony kopásállóságú, nagy a fajsúlya. | Könnyű, rugalmas, jól alakítható, jó hő- és hangszigetelő. | Alábbiak közül melyek az acélnak, mint hajóépítő anyagnak a jellemző tulajdonságai? | Korróziógátlást igényel, rendkívül szilárd, nagy méretű hajók építésére alkalmas. | Nem korrodál, alacsony kopásállóságú, nagy a fajsúlya. | Könnyű, rugalmas, jól alakítható, jó hő- és hangszigetelő. | |||
| 101 | Egészítse ki a mondatot! A felületkezeletlen alumíniumból készült hajótest ( ) | csak a galvanikus korrózióra hajlamos. | egyáltalán nem korrodálódik. | csak tengervízben korrodálódik. | A felületkezeletlen alumíniumból készült hajótest ... | csak a galvanikus korrózióra hajlamos. | egyáltalán nem korrodálódik. | csak tengervízben korrodálódik. | |||
| 102 | Az alábbiak közül melyek lehetnek a hajók merevítő vázszerkezetének elemei? | Bordák, hossz bordák, gerinc. | Gerinc, medersor, oldalpalánkozás. | Bordázat, fartükör, orrtőke, fedélzeti palánkozás. | Az alábbiak közül melyek lehetnek a hajók merevítő vázszerkezetének elemei? | Bordák, hossz bordák, gerinc | Gerinc, medersor, oldalpalánkozás | Bordázat, fartükör, orrtőke, fedélzeti palánkozás | |||
| 103 | Mit jellemezhetnek az alábbi kifejezések: karvell, klinker, diagonál? | A hajótest oldalpalánkozásának módját. | Az orrtőke és fartőke bekötési módjait. | A hajó belső merevítő bordázatának rendszerét. | Mit jellemezhetnek az alábbi kifejezések: karvell, klinker, diagonál? | A hajótest oldalpalánkozásának módját. | Az orrtőke és fartőke bekötési módjait. | A hajó belső merevítő bordázatának rendszerét. | |||
| 104 | Melyik palánkozási módozatot látja az ábrán? | Karvell. | Klinker. | Diagonál. | Kep4 Karvel.jpg | Kep4 Karvel.jpg | Melyik palánkozási módozatot látja az ábrán? | Karvell | Klinker | Diagonál | |
| 105 | Melyik palánkozási módozatot látja az ábrán? | Klinker. | Karvell. | Diagonál. | Kep5 Klinker.jpg | Kep5 Klinker.jpg | Melyik palánkozási módozatot látja az ábrán? | Klinker | Karvell | Diagonál | |
| 106 | Melyik palánkozási módozatot látja az ábrán? | Diagonál. | Klinker. | Karvell. | Kep6 Diagonal.jpg | Kep6 Diagonal.jpg | Melyik palánkozási módozatot látja az ábrán? | Diagonál | Klinker | Karvell | |
| 107 | A katamarán, trimarán kifejezések mit jelölnek? | Egyes hajótípusok kettő illetve három testű kialakítását. | A legénység kötelező létszámát jelölik. | A kormányzásnál használt kormánylapátok számát jelölik ezek a kifejezések. | A katamarán, trimarán kifejezések mit jelölnek? | Egyes hajótípusok kettő illetve három testű kialakítását. | A legénység kötelező létszámát jelölik. | A kormányzásnál használt kormánylapátok számát jelölik ezek a kifejezések. | |||
| 108 | Igaz e, hogy a hagyományos hajóépítésnél először a merevítő vázszerkezet kerül kialakításra, majd a külhéj csak ez után épül rá erre? | Igaz. | Hamis. | Igaz e, hogy a hagyományos hajóépítésnél először a merevítő vázszerkezet kerül kialakításra, majd a külhéj csak ez után épül rá erre? | Igaz. | Hamis. | |||||
| 109 | Igaz e, hogy a hagyományos hajóépítésnél először a külhéj készül el, majd ezután következik ennek a merevítése bordák segítségével? | Hamis. | Igaz. | Igaz e, hogy a hagyományos hajóépítésnél először a külhéj készül el, majd ezután következik ennek a merevítése bordák segítségével? | Hamis. | Igaz. | |||||
| 110 | Mit nevezünk kompozit alapanyagnak? | Több fajta eltérő jellegű anyag együttes alkalmazása azok hasznos tulajdonságainak ötvözése érdekében. | A teljesen vízzáró és UV sugárzás álló anyagokat nevezzük kompozitoknak. | A több fajta fém alapanyag hegesztett szerkezetét nevezzük kompozitnak. | Mit nevezünk kompozit alapanyagnak? | Több fajta eltérő jellegű anyag együttes alkalmazása azok hasznos tulajdonságainak ötvözése érdekében. | A teljesen vízzáró és UV sugárzás álló anyagokat nevezzük kompozitoknak. | A több fajta fém alapanyag hegesztett szerkezetét nevezzük kompozitnak. | |||
| 111 | Mi a szerepe a műgyanta-kompozit alapanyag alkalmazásakor az üvegszál, szénszál vagy egyéb szálanyagok alkalmazásának? | Ezek biztosítják a kompozit szerkezet merevségét, szilárdságát, rugalmasságát. | Elsősorban térkitöltő, sűrűségnövelő, szigetelő hatásuk van. | Elsősorban azt biztosítják, hogy a hajótest teljesen vízzáróvá váljon. | Mi a szerepe a műgyanta-kompozit alapanyag alkalmazásakor az üvegszál, szénszál vagy egyéb szálanyagok alkalmazásának? | Ezek biztosítják a kompozit szerkezet merevségét, szilárdságát, rugalmasságát. | Elsősorban térkitöltő, sűrűségnövelő, szigetelő hatásuk van. | Elsősorban azt biztosítják, hogy a hajótest teljesen vízzáróvá váljon. | |||
| 112 | Mi a szerepe a műgyanta-kompozit hajóépítő alapanyagoknál a poliészter, epoxy anyagok alkalmazásának? | Ezek végzik a szálanyagok közötti tér kitöltését, a szálak összekötését, és a hajótest vízhatlanságának biztosítását is. | A kompozit szilárdságát, rugalmasságát biztosítja. | A kompozit szerkezetben a műgyanta a szerkezet fajsúlyának beállítását szolgálja. | Mi a szerepe a műgyanta-kompozit hajóépítő alapanyagoknál a poliészter, epoxy anyagok alkalmazásának? | Ezek végzik a szálanyagok közötti tér kitöltését, a szálak összekötését, és a hajótest vízhatlanságának biztosítását is. | A kompozit szilárdságát, rugalmasságát biztosítja. | A kompozit szerkezetben a műgyanta a szerkezet fajsúlyának beállítását szolgálja. | |||
| 113 | A szálanyag + gyanta kompozitból készült hajók építési módszere: | vagy pozitív, vagy negatív mintára építik a hajótestet, a kompozit rétegenkénti laminálásával. | a hajótestet a gerinc és többi hosszmerevítő, majd a bordázat felépítésével kezdik, majd vázra hordják fel a kompozit anyagot. | a hajótestet keresztirányban több részre bontják, az egyes darabokat külön-külön laminálják, és a folyamat végén összeragasztják. | A szálanyag + gyanta kompozitból készült hajók építési módszere: | vagy pozitív, vagy negatív mintára építik a hajótestet, a kompozit rétegenkénti laminálásával. | a hajótestet a gerinc és többi hosszmerevítő, majd a bordázat felépítésével kezdik, majd vázra hordják fel a kompozit anyagot. | a hajótestet keresztirányban több részre bontják, az egyes darabokat külön-külön laminálják, és a folyamat végén összeragasztják. | |||
| 114 | Minek nevezzük a tényleges merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen mért távolságot, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni? | Biztonsági távolság. | Szabad oldal magasság. | Merülés. | Minek nevezzük a tényleges merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen mért távolságot, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni? | Biztonsági távolság. | Szabad oldal magasság. | Merülés. | |||
| 115 | A legnagyobb hossz (LOA): az úszólétesítmény legnagyobb hossza méterben, beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket? | Igaz. | Hamis. | A legnagyobb hossz (LOA) – az úszólétesítmény legnagyobb hossza méterben, beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket? | Igaz. | Hamis. | |||||
| 116 | A legnagyobb hossz (LOA): a hajótest legnagyobb hossza a kormány és a kígyófej nélkül ? | Hamis. | Igaz. | A legnagyobb hossz (LOA) – a hajótest legnagyobb hossza a kormány és a kígyófej nélkül ? | Hamis. | Igaz. | |||||
| 117 | Az alábbiak közül melyik a hajó hosszának (L) meghatározása? | A hajótest legnagyobb hossza a kormány és a kígyófej nélkül. | Az úszólétesítmény legnagyobb hossza méterben, beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket. | A hajótest vízvonalon mért hossza. | Az alábbiak közül melyik a hajó hosszának (L) meghatározása? | A hajótest legnagyobb hossza a kormány és a kígyófej nélkül. | Az úszólétesítmény legnagyobb hossza méterben, beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket. | A hajótest vízvonalon mért hossza. | |||
| 118 | Mit értünk a kishajó hosszán? | A hajótest legnagyobb hossza a kormányberendezés és propulziós mű nélkül. | Az kishajó legnagyobb hossza méterben, beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket. | A hajótest legnagyobb merülés síkjában mért hossza. | Mit értünk a kishajó hosszán? | A hajótest legnagyobb hossza a kormányberendezés és propulziós mű nélkül. | Az kishajó legnagyobb hossza méterben, beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket. | A hajótest legnagyobb merülés síkjában mért hossza. | |||
| 119 | Mit értünk a kishajó vízvonalhosszán? | A hajótest legnagyobb merülés síkjában mért hossza. | A hajótest legnagyobb hossza a kormányberendezés és propulziós mű nélkül. | Az kishajó legnagyobb hossza méterben, beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket. | Mit értünk a kishajó vízvonalhosszán? | A hajótest legnagyobb merülés síkjában mért hossza. | A hajótest legnagyobb hossza a kormányberendezés és propulziós mű nélkül. | Az kishajó legnagyobb hossza méterben, beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket. | |||
| 120 | Mit értünk a kishajó oldalmagasságán? | A hajótest vagy a gerinc legalsó pontja és a fedélzet legalsó pontja között a hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság. | Az oldalmagasságnak az oldalmagasság helyén mért merüléssel csökkentett értéke. | A legnagyobb merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni. | Mit értünk a kishajó oldalmagasságán? | A hajótest vagy a gerinc legalsó pontja és a fedélzet legalsó pontja között a hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság. | Az oldalmagasságnak az oldalmagasság helyén mért merüléssel csökkentett értéke. | A legnagyobb merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni. | |||
| 121 | Mit értünk a kishajó szabad oldalmagasságán? | Az oldalmagasságnak az oldalmagasság helyén mért merüléssel csökkentett értéke. | A legnagyobb merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni. | A hajótest vagy a gerinc legalsó pontja és a fedélzet legalsó pontja között a hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság. | Mit értünk a kishajó szabad oldalmagasságán? | Az oldalmagasságnak az oldalmagasság helyén mért merüléssel csökkentett értéke. | A legnagyobb merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni. | A hajótest vagy a gerinc legalsó pontja és a fedélzet legalsó pontja között a hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság. | |||
| 122 | Mit értünk a kishajó biztonsági távolságán? | A tényleges merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni. | A hajótest vagy a gerinc legalsó pontja és a fedélzet legalsó pontja között a hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság. | Az oldalmagasságnak az oldalmagasság helyén mért merüléssel csökkentett értéke. | Mit értünk a kishajó biztonsági távolságán? | A tényleges merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni. | A hajótest vagy a gerinc legalsó pontja és a fedélzet legalsó pontja között a hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság. | Az oldalmagasságnak az oldalmagasság helyén mért merüléssel csökkentett értéke. | |||
| 123 | Hogyan hívjuk a hajótest belsejébe, általában a fedélzet alá stabilan rögzített meghajtó motort? | Beépített motor. | Lakótéri motor. | Külmotor. | Hogyan hívjuk a hajótest belsejébe, általában a fedélzet alá stabilan rögzített meghajtó motort? | Beépített motor. | Lakótéri motor. | Külmotor. | |||
| 124 | Minek nevezzük a hajó far részén kialakított rögzítési ponton, a fartükrön felfüggesztett kisebb tömegű motorokat, melyek magukba foglalják a hajtási lánc elemeit is? | Külmotor. | Beépített motor. | Kompresszor. | Minek nevezzük a hajó far részén kialakított rögzítési ponton, a fartükrön felfüggesztett kisebb tömegű motorokat, melyek magukba foglalják a hajtási lánc elemeit is? | Külmotor. | Beépített motor. | Kompresszor. | |||
| 125 | Milyen belső égésű motorok üzemanyaga a gázolaj? | Dízelmotor motor. | Otto-motor. | Gőzgép. | Milyen belső égésű motorok üzemanyaga a gázolaj? | Diesel motor | Ottó motor | Gőzgép | |||
| 126 | Milyen belső égésű motorok üzemanyaga a benzin? | Otto-motor. | Dízelmotor. | Gőzgép. | Milyen belső égésű motorok üzemanyaga a benzin? | Ottó motor | Diesel motor | Gőzgép | |||
| 127 | Hogyan győződik meg róla, hogy a külmotor hűtése megfelelő? | Ha a motorhűtést ellenőrző vízsugár megszakítatlan és erős, akkor a hűtés megfelelő. | A motor hűtését nem kell ellenőrizni, mert a motorolaj túlmelegedése esetén az automatika leállítja a motort. | A motor hűtésének elégtelenségét a motor teljesítményének csökkenése, és a motor spontán leállása jelzi, ennek hiányában a hűtés biztosan megfelelő. | Hogyan győződik meg róla, hogy a külmotor hűtése megfelelő? | Ha a motorhűtést ellenőrző vízsugár megszakítatlan és erős, akkor a hűtés megfelelő. | A motor hűtését nem kell ellenőrizni, mert a motorolaj túlmelegedése esetén az automatika leállítja a motort. | A motor hűtésének elégtelenségét a motor teljesítményének csökkenése, és a motor spontán leállása jelzi, ennek hiányában a hűtés biztosan megfelelő. | |||
| 128 | A dízelüzemű motoroknak van gyújtásrendszere? | Nincs. | Van. | A dízel üzemű motoroknak van gyújtásrendszere? | Nincs. | Van. | |||||
| 129 | A kishajókba építésre szánt modern dízelmotorok miben különböznek régi társaiktól? | A modern dízelmotor befecskendező rendszere bonyolult, elektronikusan vezérelt rendszer, a régi tisztán mechanikus. | A modern dízelmotorok már mind kétüteműek és a régiekkel szemben tisztán elektronikus befecskendezéssel működnek. | A modern dízelmotorok fajlagos teljesítménye jobb a régiekénél, de nagyobb a fajlagos fogyasztásuk. | A kishajókba építésre szánt modern dízelmotorok miben különböznek régi társaiktól? | A modern dízelmotor befecskendező rendszere bonyolult, elektronikusan vezérelt rendszer, a régi tisztán mechanikus. | A modern dízelmotorok már mind kétüteműek és a régiekkel szemben tisztán elektronikus befecskendezéssel működnek. | A modern dízelmotorok fajlagos teljesítménye jobb a régiekénél, de nagyobb a fajlagos fogyasztásuk. | |||
| 130 | Mi hozza létre a benzin-levegő keveréket az Otto-motoroknál? | Karburátor vagy befecskendező rendszer. | Kizárólag a karburátor. | Kizárólag a befecskendező rendszer. | Mi hozza létre a benzin-levegő keveréket az ottó-motoroknál? | Karburátor vagy befecskendező rendszer. | Kizárólag a karburátor. | Kizárólag a befecskendező rendszer. | |||
| 131 | Beépített Otto-motorral rendelkező kishajónál milyen műveletet kell végrehajtani minden motorindítás előtt? | A motortér teljes kiszellőztetését. | Az ékszíj feszességének ellenőrzését. | A hűtőrendszer elzáró szelepeinek zárását. | Beépített Otto motorral rendelkező kishajónál milyen műveletet kell végrehajtani minden motorindítás előtt? | A motortér teljes kiszellőztetését. | Az ékszíj feszességének ellenőrzését. | A hűtőrendszer elzáró szelepeinek zárását. | |||
| 132 | Milyen rendszerű a négyütemű motorok kenési rendszere? | A legtöbb esetben vegyes rendszerű: szóró- és kényszerolajozású. | Kizárólag keverék olajozású. | A legtöbb esetben kizárólag kényszerolajozású. | Milyen rendszerű a négyütemű motorok kenési rendszere? | A legtöbb esetben vegyes rendszerű: szóró- és kényszerolajozású. | Kizárólag keverék olajozású. | A legtöbb esetben kizárólag kényszerolajozású. | |||
| 133 | Mi végzi a dízelmotor motor működése közben az üzemanyag begyújtását? | A hengerben a kompresszió miatt felhevült levegő. | Elektromosan működtetett gyújtógyertya szikrája. | Izzító gyertya. | Mi végzi a Diesel motor működése közben az üzemanyag begyújtását? | A hengerben a kompresszió miatt felhevült levegő. | Elektromosan működtetett gyújtógyertya szikrája. | Izzító gyertya. | |||
| 134 | Mi végzi a Otto-motor működése közben az üzemanyag begyújtását? | Elektromosan működtetett gyújtógyertya szikrája. | A hengerben a kompresszió miatt felhevült levegő. | Izzító gyertya. | Mi végzi a Ottó motor működése közben az üzemanyag begyújtását? | Elektromosan működtetett gyújtógyertya szikrája. | A hengerben a kompresszió miatt felhevült levegő. | Izzító gyertya. | |||
| 135 | Igaz, hogy az üzemanyag a karburátoros Otto-motor működése folyamán, a szívás fázisban levegővel összekeveredve áramlik be a hengerbe? | Igaz. | Hamis. | Igaz, hogy az üzemanyag a karburátoros Ottó motor működése folyamán, a szívás fázisban levegővel összekeveredve áramlik be a hengerbe? | Igaz. | Hamis. | |||||
| 136 | Igaz, hogy az üzemanyag a dízelmotor működése folyamán, a szívás fázisban levegővel összekeveredve áramlik be a hengerbe? | Hamis. | Igaz. | Igaz, hogy az üzemanyag a Diesel motor működése folyamán, a szívás fázisban levegővel összekeveredve áramlik be a hengerbe? | Hamis. | Igaz. | |||||
| 137 | Igaz, hogy az üzemanyagot a dízelmotor működése folyamán, a hengerben összesűrített levegőbe porlasztják be? | Igaz. | Hamis. | Igaz, hogy az üzemanyagot a Diesel motor működése folyamán, a hengerben összesűrített levegőbe porlasztják be? | Igaz. | Hamis. | |||||
| 138 | Igaz, hogy az üzemanyagot a karburátoros Otto-motor működése folyamán, a hengerben összesűrített levegőbe porlasztják be? | Hamis. | Igaz. | Igaz, hogy az üzemanyagot a karburátoros Ottó motor működése folyamán, a hengerben összesűrített levegőbe porlasztják be? | Hamis. | Igaz. | |||||
| 139 | Kétütemű motorok esetében hány főtengely fordulat alatt játszódik le a munkaciklus? | Egy. | Kettő. | Négy. | Kétütemű motorok esetében hány főtengely fordulat alatt játszódik le a munkaciklus? | Egy | Kettő | Négy | |||
| 140 | Négyütemű motorok esetében hány főtengely fordulat alatt játszódik le a munkaciklus? | Kettő. | Egy. | Négy. | Négyütemű motorok esetében hány főtengely fordulat alatt játszódik le a munkaciklus? | Kettő | Egy | Négy | |||
| 141 | Négyütemű motoroknál melyik a helyes munkaütemsorrend az alábbiak közül? | Szívás, sűrítés, terjeszkedés, kipufogás. | Szívás, terjeszkedés, sűrítés, kipufogás. | Kipufogás, terjeszkedés, sűrítés, szívás. | Négyütemű motoroknál melyik a helyes működési sorrend az alábbiak közül? | Szívás, sűrítés, égés, kipufogás | Szívás, égés, sűrítés, kipufogás | Kipufogás, égés, sűrítés, szívás | |||
| 142 | Milyen folyamatok zajlanak a kétütemű Otto-motor hengerében, miközben a dugattyú a hengerfej felé mozog? | Az elősűrített üzemanyag-levegő keverék beáramlása, az égéstermékek kiáramlása, sűrítés, begyújtás, égés. | Az üzemanyag-levegő keverék elősűrítése, az égéstermékek kiáramlása, sűrítés, begyújtás, égés. | Az üzemanyag-levegő keverék elősűrítése, az égéstermékek beáramlása, sűrítés, begyújtás, égés. | Milyen folyamatok zajlanak a kétütemű Ottó motor hengerében, miközben a dugattyú a hengerfej felé mozog? | Az elősűrített üzemanyag-levegő keverék beáramlása, az égéstermékek kiáramlása, sűrítés, begyújtás, égés. | Az üzemanyag-levegő keverék elősűrítése, az égéstermékek kiáramlása, sűrítés, begyújtás, égés. | Az üzemanyag-levegő keverék elősűrítése, az égéstermékek beáramlása, sűrítés, begyújtás, égés. | |||
| 143 | Milyen folyamatok zajlanak a kétütemű Otto-motor hengerében, miközben a dugattyú a forgattyús ház felé mozog? | Égés, az égéstermékek kiáramlása, az elősűrített üzemanyag levegő keverék beáramlása. | Égés, az égéstermékek kiáramlása, az üzemanyag levegő keverék elősűrítése. | Égés, az égéstermékek elősűrítése az elősűrített üzemanyag levegő keverék kiáramlása. | Milyen folyamatok zajlanak a kétütemű Ottó motor hengerében, miközben a dugattyú a forgattyús ház felé mozog? | Égés, az égéstermékek kiáramlása, az elősűrített üzemanyag levegő keverék beáramlása. | Égés, az égéstermékek kiáramlása, az üzemanyag levegő keverék elősűrítése. | Égés, az égéstermékek elősűrítése az elősűrített üzemanyag levegő keverék kiáramlása. | |||
| 144 | Milyen folyamatok zajlanak a kétütemű Otto-motor forgattyús házában miközben a dugattyú a hengerfej felé mozog? | A forgattyús házba beáramlik az üzemanyag-levegő keverék. | A forgattyús házban ekkor történik meg az üzemanyag-levegő keverék elősűrítése. | A forgattyús házba megtörténik az égéstermékek beáramlása. | Milyen folyamatok zajlanak a kétütemű Ottó motor forgattyús házában miközben a dugattyú a hengerfej felé mozog? | A forgattyús házba beáramlik az üzemanyag-levegő keverék. | A forgattyús házban ekkor történik meg az üzemanyag-levegő keverék elősűrítése. | A forgattyús házba megtörténik az égéstermékek beáramlása. | |||
| 145 | Milyen folyamatok zajlanak a kétütemű Otto-motor forgattyús házában miközben a dugattyú a forgattyús ház felé mozog? | Az üzemanyag levegő keverék beáramlása, elősűrítése, majd kiáramlása az égéstér felé. | A tiszta levegő beáramlása, az üzemanyag elősűrítése, majd az égéstermékek kiáramlása az égéstér felé. | Az égéstermékek beáramlása, elősűrítése, majd kiáramlása az égéstér felé. | Milyen folyamatok zajlanak a kétütemű Ottó motor forgattyús házában miközben a dugattyú a forgattyús ház felé mozog? | Az üzemanyag levegő keverék beáramlása, elősűrítése, majd kiáramlása az égéstér felé. | A tiszta levegő beáramlása, az üzemanyag elősűrítése, majd az égéstermékek kiáramlása az égéstér felé. | Az égéstermékek beáramlása, elősűrítése, majd kiáramlása az égéstér felé. | |||
| 146 | A munkaciklus milyen fázisa zajlik a négyütemű motorokban amikor a dugattyú a forgattyús ház felé mozog? | Szívás vagy terjeszkedés. | Kipufogás vagy terjeszkedés. | Terjeszkedés vagy sűrítés. | A munkaciklus milyen fázisa zajlik a négyütemű motorokban amikor a dugattyú a forgattyús ház felé mozog? | Szívás vagy égés | Kipufogás vagy égés | Égés vagy sűrítés | |||
| 147 | A munkaciklus milyen fázisa zajlik a négyütemű motorokban amikor a dugattyú a hengerfej felé mozog? | Sűrítés vagy kipufogás. | Szívás vagy terjeszkedés. | Sűrítés vagy szívás. | A munkaciklus milyen fázisa zajlik a négyütemű motorokban amikor a dugattyú a hengerfej felé mozog? | Sűrítés vagy kipufogás | Szívás vagy égés | Sűrítés vagy szívás | |||
| 148 | Melyik fajta motor jellemző alkatrésze a karburátor? | Otto-motor. | Dízelmotor. | Gőzgép. | Melyik fajta motor jellemző alkatrésze a karburátor? | Ottó motor | Diesel motor | Gőzgép | |||
| 149 | Melyik fajta motor jellemző alkatrésze az adagolószivattyú? | Dízelmotor. | Otto-motor. | Elektromos motor. | Melyik fajta motor jellemző alkatrésze az adagoló szivattyú? | Diesel motor | Ottó motor | Elektromos motor | |||
| 150 | Melyik fajta motor jellemző alkatrésze a szívó szelep? | Négyütemű motor. | Kétütemű motor. | Résvezérelt motorok. | Melyik fajta motor jellemző alkatrésze a szívó szelep? | Négyütemű motor | Kétütemű motor | Résvezérelt motorok | |||
| 151 | Melyik motor jellemzője, hogy a kenőolajat az üzemanyaghoz keverve juttatják el a kenési helyekre? | Kétütemű Otto-motor. | Elektromos motor. | Négyütemű Otto-motor. | Melyik motor jellemzője, hogy a kenőolajat az üzemanyaghoz keverve juttatják el a kenési helyekre? | Kétütemű Ottó motor | Elektromos motor | Négyütemű motor | |||
| 152 | Hogyan nevezik a motorok azon alkatrészét, amely a dugattyú váltakozó irányú mozgását forgó mozgássá alakítja? | Főtengely. | Lendkerék. | Hengerpersely. | Hogyan nevezik a motorok azon alkatrészét, amely a dugattyú alternáló mozgását forgó mozgássá alakítja? | Főtengely | Lendkerék | Hengerpersely | |||
| 153 | Hol helyezkedik el a motor főtengelye? | A forgattyús házban. | A hengerben. | Az irányváltóban. | Hol helyezkedik el a motor főtengelye? | A forgattyús házban | A hengerben. | Az irányváltóban. | |||
| 154 | A motor melyik alkatrésze köti össze a dugattyút és a főtengelyt? | A hajtórúd. | A lendkerék. | A hengerpersely | A motor melyik alkatrésze köti össze a dugattyút és a főtengelyt? | A hajtórúd | A lendkerék. | A hengerpersely | |||
| 155 | Mi a dízelmotor-befecskendező porlasztó feladata? | A gázolaj apró cseppekre történő porlasztása és nagy nyomáson az égéstérbe juttatása. | A gázolaj sűrítése, összekeverése kenőolajjal és levegővel, majd az égéstérbe juttatása. | A gázolajból kiszűri a porrészecskéket és az üzemanyag rendszert légteleníti. | Mi a Diesel befecskendező porlasztó feladata? | A gázolaj apró cseppekre történő porlasztása és nagy nyomáson az égéstérbe juttatása. | A gázolaj sűrítése, összekeverése kenőolajjal és levegővel, majd az égéstérbe juttatása. | A gázolajból kiszűri a porrészecskéket és az üzemanyag rendszert légteleníti. | |||
| 156 | Mi a karburátor szerepe? | Az Otto-motoroknál az üzemanyag-levegő keverék előállítása. | A dízelmotoroknál az üzemanyag levegő keverék előállítása. | Az Otto-motoroknál az üzemanyag megfelelő befecskendezési nyomását biztosítja. | Mi a karburátor szerepe? | Az Ottó motoroknál az üzemanyag-levegő keverék előállítása. | A Diesel motoroknál az üzemanyag levegő keverék előállítása. | Az Ottó motoroknál az üzemanyag megfelelő befecskendezési nyomását biztosítja. | |||
| 157 | Tankolásnál fontos előkészületek a következők: | Elektromos berendezések kikapcsolása, motor leállítása, dohányzás és nyílt láng használatának megszüntetése, kézi tűzoltó készülék ellenőrzése és előkészítése. | Motor alapjáratba helyezése, dohányzás és nyílt láng használatának megszüntetése, utasok kiszállítása a hajóról. | Motor leállítása, dohányzás és nyílt láng használatának megszüntetése, a tankolás helyszínének ventilátorral történő szellőztetése, kézi tűzoltó készülék kipróbálása. | Tankolásnál fontos előkészületek a következők: | Elektromos berendezések kikapcsolása, motor leállítása, dohányzás és nyílt láng használatának megszüntetése, kézi tűzoltó készülék ellenőrzése és előkészítése. | Motor alapjáratba helyezése, dohányzás és nyílt láng használatának megszüntetése, utasok kiszállítása a hajóról. | Motor leállítása, dohányzás és nyílt láng használatának megszüntetése, a tankolás helyszínének ventilátorral történő szellőztetése, kézi tűzoltó készülék kipróbálása. | |||
| 158 | Mi biztosítja a dízelmotorba jutó üzemanyag megfelelő tisztaságát? | A vízleválasztó, az elő- és finomszűrők. | A tartályba épített tartályszűrő. | Az üzemanyagot előállítása során gondosan tisztítják, ezért nincs szükség külön szűrésre. | Mi biztosítja a Diesel motorba jutó üzemanyag megfelelő tisztaságát? | A vízleválasztó, az elő- és finomszűrők. | A tartályba épített tartályszűrő. | Az üzemanyagot előállítása során gondosan tisztítják, ezért nincs szükség külön szűrésre. | |||
| 159 | Mire kell figyelni a dízelüzemű motoroknál? | Kényszerhelyzet kivételével nem szabad elhasználni az összes üzemanyagot, mert a dízelmotor üzemanyagrendszere levegősödik, és az üzemanyag utántöltése után sem indul. | A tartályban egy hónapnál hosszabb ideje tárolt üzemanyagot nem szabad felhasználni, mert ennyi idő alatt az már alkotórészeire esik, és a motorba jutva károsítja azt. | Mindig tartsuk be a motorgyártó által előírt üzemagyag-kenőolaj keverési arányt. | Mire kell figyelni a Dízel üzemű motoroknál? | Kényszerhelyzet kivételével nem szabad elhasználni az összes üzemanyagot, mert a dízel-motor üzemanyagrendszere levegősödik, és az üzemanyag utántöltése után sem indul. | A tartályban egy hónapnál hosszabb ideje tárolt üzemanyagot nem szabad felhasználni, mert ennyi idő alatt az már alkotórészeire esik, és a motorba jutva károsítja azt. | Mindig tartsuk be a motorgyártó által előírt üzemagyag-kenőolaj keverési arányt. | |||
| 160 | Milyen alkatrészekből épül fel az Otto-motorok üzemanyagrendszere? Melyik felsorolás helyes? | Üzemanyagtartály, üzemanyag szűrő(k), üzemanyag szivattyú, karburátor, vagy injektor. | Üzemanyagtartály, adagolószivattyú, porlasztócsúcs. | Üzemanyagtartály, üzemanyag szűrő(k), üzemanyag hűtő, adagolószivattyú, porlasztó. | Milyen alkatrészekből épül fel az Ottó motorok üzemanyag rendszere? | Üzemanyag tartály, üzemanyag szűrő(k), üzemanyag szivattyú, karburátor, vagy injektor | Üzemanyag tartály, adagoló szivattyú, porlasztócsúcs | Üzemanyag tartály, üzemanyag szűrő(k), üzemanyag hűtő, adagoló szivattyú, porlasztó | |||
| 161 | Milyen alkatrészekből épül fel az dízelmotorok üzemanyagrendszere? Melyik felsorolás helyes? | Üzemanyagtartály, tápszivattyú, üzemanyag szűrő(k), adagolószivattyú, befecskendező porlasztó. | Üzemanyagtartály, adagolószivattyú, karburátor, porlasztócsúcs. | Üzemanyagtartály, üzemanyag szűrő(k), üzemanyag hűtő, injektor. | Milyen alkatrészekből épül fel az Diesel motorok üzemanyag rendszere? | Üzemanyag tartály, üzemanyag szűrő(k), vízleválasztó, adagoló szivattyú, befecskendező porlasztó | Üzemanyag tartály, adagoló szivattyú, karburátor, porlasztócsúcs | Üzemanyag tartály, üzemanyag szűrő(k), üzemanyag hűtő, injektor | |||
| 162 | Belsőégésű főgéppel hajtott kishajó esetén fontos az üzemórák nyilvántartása? | Fontos, mert bizonyos karbantartási tevékenységeket a gyártó által meghatározott időintervallumonként kell elvégezni. | Nem fontos, mert a kenőolajat minden szezon végén le kell cserélni, a hajtóműolajat meg csak akkor, ha víz szivárog bele. | Fontos, de nem a karbantartás, hanem a hajó eladáskori értékének meghatározása szempontjából. | Belsőégésű főgéppel hajtott kishajó esetén fontos az üzemórák nyilvántartása? | Fontos, mert bizonyos karbantartási tevékenységeket a gyártó által meghatározott időintervallumonként kell elvégezni. | Nem fontos, mert a kenőolajat minden szezon végén le kell cserélni, a hajtóműolajat meg csak akkor, ha víz szivárog bele. | Fontos, de nem a karbantartás, hanem a hajó eladáskori értékének meghatározása szempontjából. | |||
| 163 | Mi a kenőolaj szerepe? | A motor mozgó alkatrészeinek súrlódási ellenállás csökkentése, hőelvezetés, a szennyeződések megkötése, és a szűrőbe juttatása . | Korróziógátlás, a hengerben lezajló égés minőségének javítása. | A motor mozgó alkatrészeinek súrlódási ellenállás csökkentése, hőszigetelés, a karter elszennyeződésének megelőzése. | Mi a kenőolaj szerepe? | A motor mozgó alkatrészeinek súrlódási ellenállás csökkentése, hőelvezetés, a szennyeződések megkötése, és a szűrőbe juttatása . | Korróziógátlás, a hengerben lezajló égés minőségének javítása. | A motor mozgó alkatrészeinek súrlódási ellenállás csökkentése, hőszigetelés, a karter elszennyeződésének megelőzése. | |||
| 164 | A kényszerolajozási rendszer egyik eleme az olajszivattyú. | Igaz. | Hamis. | A kényszerolajozási rendszer egyik eleme az olajszivattyú. | Igaz. | Hamis. | |||||
| 165 | A szóró olajozási rendszer egyik eleme az olajszivattyú. | Hamis. | Igaz. | A szóró olajozási rendszer egyik eleme az olajszivattyú. | Hamis. | Igaz. | |||||
| 166 | Igaz, hogy a nedves karteres olajozási rendszerben a kenőolaj a motor karterjében van tárolva? | Igaz. | Hamis. | Igaz, hogy a nedves karteres olajozási rendszerben a kenőolaj a motor karterjében van tárolva? | Igaz. | Hamis. | |||||
| 167 | Igaz, hogy a nedves karteres olajozási rendszerben a kenőolaj külön tartályban, a motoron kívül van tárolva? | Hamis. | Igaz. | Igaz, hogy a nedves karteres olajozási rendszerben a kenőolaj külön tartályban, a motoron kívül van tárolva? | Hamis. | Igaz. | |||||
| 168 | Áramtalanítja-e a hajót, ha hosszabb időre felügyelet nélkül hagyja? | Igen így az akkumulátorokat biztosan nem meríti le semmi, és rövidzárlat sem lesz. | A modern hajókat nem szabad teljesen áramtalanítani, mert a motor elektronikus vezérlőrendszerének mindig feszültség alatt kell lennie. | Csak a 220 voltos rendszereket kell teljesen lekapcsolni, mivel az alacsony feszültségű áramkörökben nem keletkezhet rövidzárlat. | Áramtalanítja-e a hajót, ha hosszabb időre felügyelet nélkül hagyja? | Igen így az akkumulátorokat biztosan nem meríti le semmi, és rövidzárlat sem lesz. | A modern hajókat nem szabad teljesen áramtalanítani, mert a motor elektronikus vezérlőrendszerének mindig feszültség alatt kell lennie. | Csak a 220 voltos rendszereket kell teljesen lekapcsolni, mivel az alacsony feszültségű áramkörökben nem keletkezhet rövidzárlat. | |||
| 169 | Általában milyen feszültségű elektromos rendszer kerül kiépítésre a kishajókon? | 12 vagy 24 voltos, egyenáramú hálózat. | 54 vagy 110 voltos, egyenáramú hálózat. | 230 vagy 400 voltos váltakozó áramú hálózat. | Általában milyen feszültségű elektromos rendszer kerül kiépítésre a kishajókon? | 12 vagy 24 voltos, egyenáramú hálózat. | 54 vagy 110 voltos, egyenáramú hálózat. | 230 vagy 400 voltos váltakozó áramú hálózat. | |||
| 170 | Mit jelentenek a következő jelölések az akkumulátoron: 12V, 54 Ah ? | Ezek egy 12 voltos kapocsfeszültségű és 54 amperóra kapacitású akkumulátor adatai. | Ezek egy 12 voltos feszültségű és 54 wattos alkáli-hibrid akkumulátor adatai. | Ezek egy 12 vas és 54 alkáli cellát tartalmazó akkumulátor adatai. | Mit jelentenek a következő jelölések az akkumulátoron: 12V, 54 Ah ? | Ezek egy 12 voltos kapocsfeszültségű és 54 amperóra kapacitású akkumulátor adatai. | Ezek egy 12 voltos feszültségű és 54 wattos alkáli-hibrid akkumulátor adatai. | Ezek egy 12 vas és 54 alkáli cellát tartalmazó akkumulátor adatai. | |||
| 171 | Hogyan értelmezhetjük az 54 Ah jelölést az akkumulátoron? | Ez az akkumulátor 54 amper áramerősséget tud szolgáltatni 1 órán keresztül. | Ez az akkumulátor 16 amper áramerősséget tud szolgáltatni 8 órán keresztül. | Ez az akkumulátor 54 volt feszültséget tud szolgáltatni 1 órán keresztül. | Hogyan értelmezhetjük az 54 Ah jelölést az akkumulátoron? | Ez az akkumulátor 54 amper áramerősséget tud szolgáltatni 1 órán keresztül. | Ez az akkumulátor 16 amper áramerősséget tud szolgáltatni 8 órán keresztül. | Ez az akkumulátor 54 volt feszültséget tud szolgáltatni 1 órán keresztül. | |||
| 172 | Melyek a motor levegőellátó rendszerének a lehetséges elemei? | Csőrendszer, levegőszűrő berendezés, feltöltő berendezés, levegőhűtő. | Csőrendszer, levegőszűrő berendezés, klíma berendezés, szélsebesség mérő, levegőhűtő. | Csőrendszer, levegőszűrő berendezés, szélgenerátor, feltöltő berendezés, levegőhűtő, ventil. | Melyek a motor levegőellátó rendszerének a lehetséges elemei? | Csőrendszer, levegőszűrő berendezés, feltöltő berendezés, levegőhűtő. | Csőrendszer, levegőszűrő berendezés, klíma berendezés, szélsebesség mérő, levegőhűtő. | Csőrendszer, levegőszűrő berendezés, szélgenerátor, feltöltő berendezés, levegőhűtő, ventil. | |||
| 173 | Külmotoroknál hogyan tudjuk ellenőrizni a hűtés működését? | A hűtővíz megfelelő áramlását vékony és folyamatos ellenőrző vízsugár megjelenése jelzi. | Nem szükséges ellenőrizni, ha a motor beindul, akkor biztosan van hűtése is. | A motor burkolatát levéve a hengerfejen kézzel ellenőrizhető a hűtőfolyadék áramlása. | Külmotoroknál hogyan tudjuk ellenőrizni a hűtés működését? | A hűtővíz megfelelő áramlását vékony és folyamatos ellenőrző vízsugár megjelenése jelzi. | Nem szükséges ellenőrizni, ha a motor beindul, akkor biztosan van hűtése is. | A motor burkolatát levéve a hengerfejen kézzel ellenőrizhető a hűtőfolyadék áramlása. | |||
| 174 | Mi történik, ha nem kielégítő, vagy megszűnik a motor hűtése? | A motor túlmelegszik, a dugattyú és szelepek besülhetnek, a motorblokk és a hengerfej megrepedhetnek. | A motor fogyasztása megnő, a fordulatszám megnő és a hajtómű olaj felforr. | Nincs hatása, amennyiben a motort csak fél terheléssel üzemeltetjük az nem károsodik. | Mi történik, ha nem kielégítő, vagy megszűnik a motor hűtése? | A motor túlmelegszik, a dugattyú és szelepek besülhetnek, a motorblokk és a hengerfej megrepedhetnek. | A motor fogyasztása megnő, a fordulatszám megnő és a hajtómű olaj felforr. | Nincs hatása, amennyiben a motort csak fél terheléssel üzemeltetjük az nem károsodik. | |||
| 175 | Hogyan csoportosíthatjuk a hajómotorok hűtési rendszereit a hűtő közeg szempontjából? | Levegőhűtés, folyadékhűtés, ezen belül egykörös és kétkörös folyadékhűtés. | Menetszél hűtésű és abszorpciós hűtésű. | Levegőhűtésű, ezen belül egykörös levegőhűtésű, vagy kétkörös levegőhűtésű. | Hogyan csoportosíthatjuk a hajómotorok hűtési rendszereit a hűtő közeg szempontjából? | Levegő hűtés, folyadék hűtés, ezen belül egy körös és két körös folyadékhűtés. | Menetszél hűtésű és abszorpciós hűtésű. | Levegő hűtésű, ezen belül egykörös levegő hűtésű, vagy két körös levegő hűtésű. | |||
| 176 | Levegőhűtésű motoroknál milyen célt szolgál a hengerfej és a motorblokk bordázott kialakítása? | Az így megnövelt hőátadó felület fokozza a levegő hűtés hatékonyságát. | A motor szétszerelésekor ezeknél a bordáknál fogva lehet megemelni az egyes alkatrészeket. | A megnövelt hűtőfelület elősegíti, hogy a hideg motor hamarabb érje el az üzemi hőmérsékletét. | Levegő hűtésű motoroknál milyen célt szolgál a hengerfej és a motorblokk bordázott kialakítása? | Az így megnövelt hőátadó felület fokozza a levegő hűtés hatékonyságát. | A motor szétszerelésekor ezeknél a bordáknál fogva lehet megemelni az egyes alkatrészeket. | A megnövelt hűtőfelület elősegíti, hogy a hideg motor hamarabb érje el az üzemi hőmérsékletét. | |||
| 177 | Milyen célt szolgál a hűtési rendszerbe beépített termosztát? | A belső hűtővíz hőmérsékletét figyelembe véve szabályozza a hűtés mértékét. | Ez az alkatrész szabályozza a hűtővíz szivattyú fordulatszámát. | A levegőhűtésű motoroknál a beáramló levegő mennyiségét szabályozza a hűtés szükséglet függvényében. | Milyen célt szolgál a hűtési rendszerbe beépített termosztát? | A belső hűtővíz hőmérsékletét figyelembe véve szabályozza a hűtés mértékét. | Ez az alkatrész szabályozza a hűtővíz szivattyú fordulatszámát. | A levegő hűtésű motoroknál a beáramló levegő mennyiségét szabályozza a hűtés szükséglet függvényében. | |||
| 178 | Melyek a kétkörös folyadékhűtési rendszer jellemzői? | Összetettebb rendszer, hőcserélőt beépítését igényli, a belső folyadékkör feltölthető fagyálló folyadékkal, a motor elszennyeződésének veszélye kicsi, jól szabályozható a hűtés. | Összetettebb rendszer, nincs szükség hőcserélő beépítésére, a belső folyadékkör feltölthető fagyálló folyadékkal, a motor elszennyeződésének veszélye nagy, jól szabályozható a hűtés. | Egyszerű kialakítás, kevésbé szabályozható hűtés, szennyeződésekre érzékeny, a motor télen üzemen kívül fagyásveszélynek van kitéve, tengeren a sós hűtővíz károsíthatja a motor anyagát. | Mik a két körös folyadékhűtési rendszer jellemzői? | Összetettebb rendszer, hőcserélőt beépítését igényli, a belső folyadékkör feltölthető fagyálló folyadékkal, a motor elszennyeződésének veszélye kicsi, jól szabályozható a hűtés. | Összetettebb rendszer, nincs szükség hőcserélő beépítésére, a belső folyadékkör feltölthető fagyálló folyadékkal, a motor elszennyeződésének veszélye nagy, jól szabályozható a hűtés. | Egyszerű kialakítás, kevésbé szabályozható hűtés, szennyeződésekre érzékeny, a motor télen üzemen kívül fagyásveszélynek van kitéve, tengeren a sós hűtővíz károsíthatja a motor anyagát. | |||
| 179 | Melyik hűtési rendszer elemei a következők: szűrő, csőrendszer, szivattyú, hőcserélő berendezés, termosztát, tágulási (kiegyenlítő) tartály, hőfokmérő, csapok, szelepek, tolózárak? | Kétkörös hűtési rendszer. | Egykörös hűtési rendszer. | Levegőhűtési rendszer. | Melyik hűtési rendszer elemei a következők: szűrő, csőrendszer, szivattyú, hőcserélő berendezés, termosztát, tágulási (kiegyenlítő) tartály, hőfokmérő, csapok, szelepek, tolózárak? | Két körös hűtési rendszer. | Egy körös hűtési rendszer. | Levegő hűtési rendszer. | |||
| 180 | Hogyan célszerű a hajó gumi és műanyag alkatrészeinek ápolását végezni? | Szilikon tartalmú ápolószerekkel ápoljuk, a megrepedezett elemeket cseréljük. | Ásványi zsírral kell bekenni őket, vagy finoman mosóbenzines ronggyal áttörölgetni. | Meg kell tisztítani őket és finom csiszolóvászonnal a repedezett elemeket felpolírozni. | Hogyan célszerű a hajó gumi és műanyag alkatrészeinek ápolását végezni? | Szilikon tartalmú ápolószerekkel ápoljuk, a megrepedezett elemeket cseréljük. | Ásványi zsírral kell bekenni őket, vagy finoman mosóbenzines ronggyal áttörölgetni. | Meg kell tisztítani őket és finom csiszolóvászonnal a repedezett elemeket felpolírozni. | |||
| 181 | Milyen műveletet kell a hideg állapotú dízelüzemű motorok indítása előtt elvégezni? | Az izzító gyertyákat kb. 10 másodpercig, vagy ha van ellenőrző lámpa, annak kialvásáig kell működtetni. | A motor indítása előtt valamilyen fogyasztót rövid időre fel kell kapcsolni, hogy az akkumulátort felkészítsük a dízelmotor nagy indító áramára. | Minden esetben ellenőrizni kell, hogy a vízleválasztó még nem telítődött. | Milyen műveletet kell a dízel üzemű motorok indítása előtt elvégezni? | Az izzító gyertyákat kb. 10 másodpercig, vagy ha van, az ellenőrző lámpa kialvásig működtetni kell. | A motor indítása előtt valamilyen fogyasztót rövid időre fel kell kapcsolni, hogy az akkumulátort felkészítsük a dízel motor nagy indító áramára. | Minden esetben ellenőrizni kell, hogy a vízleválasztó még nem telítődött. | |||
| 182 | Milyen sűrűn kell a kenőolajat cserélni a motorban? | A motor gyártójának utasításait, a kenőolaj minőségét és a motor üzemkörülményeit figyelembe véve kell az olajcserét ütemezni. | A kenőolajat megvizsgálva, annak állapotától függ az olajcsere szükségessége. | Minden esetben 400 üzemóránként, vagy két évente olajat kell cserélni. | Milyen sűrűn kell a kenőolajat cserélni a motorban? | A motor gyártójának utasításait, a kenőolaj minőségét és a motor üzemkörülményeit figyelembe véve kell az olajcserét ütemezni. | A kenőolajat megvizsgálva, annak állapotától függ az olajcsere szükségessége. | Minden esetben 400 üzemóránként, vagy két évente olajat kell cserélni. | |||
| 183 | Mikor használjuk a szivatót? | A hideg motor indításakor. A motor által beszívott keverék benzin arányát növeli meg, a könnyebb indítás érdekében. | Akkor használjuk, ha plusz teljesítményt szeretnénk a motorból kinyerni előzéskor. | A motor leállítása előtt kell bekapcsolni, hogy az üzemanyag rendszert kiürítsük. | Mikor használjuk a szivatót? | A hideg motor indításakor. A motor által beszívott keverék benzin arányát növeli meg, a könnyebb indítás érdekében. | Akkor használjuk, ha plusz teljesítményt szeretnénk a motorból kinyerni előzéskor. | A motor leállítása előtt kell bekapcsolni, hogy az üzemanyag rendszert kiürítsük. | |||
| 184 | Kell-e ellenőrizni a kenőolaj szintjét motor indításkor? | Igen, célszerű az aznapi első motorindítás előtt, de lehet többször is. | Igen, célszerű az aznapi első motorindítás után közvetlenül. | Nem szükséges, mivel a motor kenőolaj nélkül amúgy sem indítható el. | Kell e ellenőrizni a kenőolaj szintjét motor indításkor? | Igen, célszerű az aznapi első motorindítás előtt, de lehet többször is. | Igen, célszerű az aznapi első motorindítás után közvetlenül. | Nem szükséges, mivel a motor kenőolaj nélkül amúgy sem indítható el. | |||
| 185 | Motor indítása előtt a következők közül mit célszerű ellenőrizni? | Kenőolaj szintet, a hajtómű üres állásban legyen. | A hajó stabilitását, a motor megfelelő hűtését. | A motor burkolatának épségét és a hűtővíz hőfokát. | Motor indítása előtt a következők közül mit célszerű ellenőrizni? | Kenőolaj szintet, a hajtómű üres állásban legyen. | A hajó stabilitását, a motor megfelelő hűtését. | A motor burkolatának épségét és a hűtővíz hőfokát. | |||
| 186 | Motor indítása után a következők közül mit célszerű ellenőrizni? | Az olajnyomást, a hűtés működését. | Legyen elegendő, a motor hűtését szolgáló fenékvíz a hajóban. | A kenőolaj szintet a motorban, és a hűtővíz hőfokát. | Motor indítása után a következők közül mit célszerű ellenőrizni? | Az olajnyomást, a hűtés működését. | Legyen elegendő, a motor hűtését szolgáló fenékvíz a hajóban. | A kenőolaj szintet a motorban, és a hűtővíz hőfokát. | |||
| 187 | Mit ítélhetünk meg az olajnyomás jelző által üzem közben mutatott érték alapján? | A motor kenésének megfelelőségét. | A kenőolajszűrő elhasználtságát, és a motor körülbelüli fordulatszámát. | A külső hőmérséklet nagyságát, és a hajó terheltségét. | Mit ítélhetünk meg az olajnyomás jelző által üzem közben mutatott érték alapján? | A motor kenésének megfelelőségét. | A kenőlaj-szűrő elhasználtságát, és a motor körülbelüli fordulatszámát. | A külső hőmérséklet nagyságát, és a hajó terheltségét. | |||
| 188 | Mit ítélhetünk meg a kétkörös hűtési rendszereknél a belső kör vízhőmérsékletét jelző műszer által üzem közben mutatott érték alapján? | A motor hűtésének megfelelőségét. | Megbecsülhető a külső víz hőmérséklete, és a hőcserélő tömítettsége. | Megbecsülhető a motor által leadott teljesítmény. | Mit ítélhetünk meg a kétkörös hűtési rendszereknél a belső kör vízhőmérsékletét jelző műszer által üzem közben mutatott érték alapján? | A motor hűtésének megfelelőségét. | Megbecsülhető a külső víz hőmérséklete, és a hőcserélő tömítettsége. | Megbecsülhető a motor által leadott teljesítmény. | |||
| 189 | Hogyan kell leállítani a benzinüzemű külmotorokat? | Nagyobbakat általában a gyújtáskapcsolóval, kisebbeknél a motoron található leállító gomb pár másodpercig tartó nyomásával. | Nagyobbakat általában a gyújtáskapcsolóval, kisebbeket a gáz teljes levéltelével, vagy ha akkor sem áll le, akkor az üzemanyag-vezeték csatlakozásának megszüntetésével | Nagyobbakat általában a gyújtáskapcsolóval, kisebbeket az üzemanyag- tartály levegőztető szelepének zárásával. | Hogyan kell leállítani a benzinüzemű külmotorokat? | Nagyobbakat általában a gyújtáskapcsolóval, kisebbeknél a motoron található leállító gomb pár másodpercig tartó nyomásával. | Nagyobbakat általában a gyújtáskapcsolóval, kisebbeket a gáz teljes levéltelével, vagy ha akkor sem áll le, akkor az üzemanyag-vezeték csatlakozásának megszüntetésével | Nagyobbakat általában a gyújtáskapcsolóval, kisebbeket az üzemanyag- tartály levegőztető szelepének zárásával. | |||
| 190 | Hol vannak a külmotorokon a hűtővíz beszívására szolgáló nyílások? | A külmotor szárának kavitációs lap alatti részének jobb- és baloldalán. | A külmotor a hűtővizet a hajócsavar agyrészén keresztül szívja be. | A külmotoroknak legtöbbször zárt hűtési rendszere van, ahol a hűtővizet a külmotor szárának víz alatti részébe szerelt hőcserélő hűti le. | Hol vannak a külmotorokon a hűtővíz beszívására szolgáló nyílások? | A külmotor szárának kavitációs lap alatti részének jobb- és baloldalán. | A külmotor a hűtővizet a hajócsavar agyrészén keresztül szívja be. | A külmotoroknak legtöbbször zárt hűtési rendszere van, ahol a hűtővizet a külmotor szárának víz alatti részébe szerelt hőcserélő hűti le. | |||
| 191 | Mit kell tenni, ha indítás után azt tapasztalja, hogy az olajnyomás mérő műszer elégtelen nyomásértéket mutat? | A motort azonnal le kell állítani, majd ellenőrizni kell az olajszintet, az olajszűrőt és az olajszivattyút. | A motort alapjáraton működtetni kell amíg az olajnyomás meg nem emelkedik. | A motor fordulatszámát addig kell növelni, amíg az olajnyomás meg nem emelkedik. | Mit kell tenni, ha indítás után azt tapasztalja, hogy az olajnyomás mérő műszer elégtelen nyomásértéket mutat? | A motort azonnal le kell állítani, majd ellenőrizni kell az olajszintet, az olajszűrőt és az olajszivattyút. | A motort alapjáraton működtetni kell amíg az olajnyomás meg nem emelkedik. | A motor fordulatszámát addig kell növelni, amíg az olajnyomás meg nem emelkedik. | |||
| 192 | Mit kell tenni, ha a terhelt motor hűtővíz hőfoka nagyon magas? | A motor fordulatszámát azonnal csökkenteni kell, ha a hőfok nem csökken a motort le kell állítani. | A motort vizes ronggyal kívülről hűteni kell. | Gázt adunk és széllel szembe fordulunk, így a megnövekedett menetszél várhatóan lehűti a motort. | Mit kell tenni, ha a terhelt motor hűtővíz hőfoka nagyon magas? | A motor fordulatszámát azonnal csökkenteni kell, ha a hőfok nem csökken a motort le kell állítani. | A motort vizes ronggyal kívülről hűteni kell. | Gázt adunk és széllel szembe fordulunk, így a megnövekedett menetszél várhatóan lehűti a motort. | |||
| 193 | Mit jelent a gázolaj bedermedése? | A gázolaj hőmérséklete nagy hidegben eléri a dermedéspontját, a paraffin kiválik belőle és eltömíti az üzemanyag rendszert. | A porlasztott gázolaj a henger hideg felületére kicsapódik és indítási nehézségeket okoz. | A gázolaj hőmérséklete nagy melegben meghaladja a dermedéspontját, kiválik belőle a paraffin és eltömíti az üzemanyag rendszert. | Mit jelent a gázolaj bedermedése? | A gázolaj hőmérséklete nagy hidegben eléri a dermedéspontját, a paraffin kiválik belőle és eltömíti az üzemanyag rendszert. | A porlasztott gázolaj a henger hideg felületére kicsapódik és indítási nehézségeket okoz. | A gázolaj hőmérséklete nagy melegben meghaladja a dermedéspontját, kiválik belőle a paraffin és eltömíti az üzemanyag rendszert. | |||
| 194 | Hogyan ellenőrzi a motor üzem közbeni állapotát? | Műszerek segítségével és a motor működésének vizuális és hallás utáni ellenőrzésével egyaránt. | Csak a műszereket kell figyelni, azok biztos információkat szolgáltatnak számomra. | A motor hangja és a kipufogó gáz jellege alapján meg lehet állapítani a működés állapotát. | Hogyan ellenőrzi a motor üzem közbeni állapotát? | Műszerek segítségével és a motor működésének vizuális ellenőrzésével egyaránt. | Csak a műszereket kell figyelni, azok biztos információkat szolgáltatnak számomra. | A motor hangja és a kipufogó gáz jellege alapján meg lehet állapítani a működés állapotát. | |||
| 195 | Mire utalhat, ha a motor fordulatszáma hirtelen megnő, de a hajó sebessége lecsökken. | A hajtáslánc meghibásodására utal, tengelytörésre, a hajócsavar sérülésére, a hajócsavar nyírócsapjának törésére, tengelykapcsoló hibára. | Az üzemanyag rendszerben lévő dugulás megszűnt. | A hajóra felakadt egy uszadék és azt magával vonszolja. | Mire utalhat, ha a motor fordulatszáma hirtelen megnő, de a hajó sebessége lecsökken. | A hajtáslánc meghibásodására utal, tengelytörésre, a hajócsavar sérülésére, a hajócsavar nyírócsapjának törésére, tengelykapcsoló hibára. | Az üzemanyag rendszerben lévő dugulás megszűnt. | A hajóra felakadt egy uszadék és azt magával vonszolja. | |||
| 196 | Mire utalhat, ha a hajtómű sebességbe kapcsolásakor a motor rendellenesen rezonálni kezd? | A hajócsavar egyik szárnya sérülhetett és az emiatt keletkezett rezgéseket a hajtómű továbbítja a motorhoz. | A motor egyik hengere kihagy és terhelt állapotban a szerkezet berezonál. | A hajtómű olajszintje alacsony. | Mire utalhat, ha a hajtómű sebességbe kapcsolásakor a motor rendellenesen rezonálni kezd? | A hajócsavar egyik szárnya sérülhetett és az emiatt keletkezett rezgéseket a hajtómű továbbítja a motorhoz. | A motor egyik hengere kihagy és terhelt állapotban a szerkezet berezonál. | A hajtómű olajszintje alacsony. | |||
| 197 | Mire utalhat, ha a motor akadozva jár, leáll? | Az üzemanyag rendszer meghibásodására utal, a tank levegőztetője nem lett kinyitva, eltömődött a szűrő, lelevegősödött a rendszer, vizes az üzemanyag. | A motor gyújtáskapcsolója kontakthibás. | Az üzemanyag oktánszáma nem megfelelő. | Mire utalhat, ha a motor akadozva jár, leáll? | Az üzemanyag rendszer meghibásodására utal, a tank levegőztetője nem lett kinyitva, eltömődött a szűrő, lelevegősödött a rendszer, vizes az üzemanyag. | A motor gyújtáskapcsolója kontakthibás. | Az üzemanyag oktánszáma nem megfelelő. | |||
| 198 | Mire utalhat, ha a kipufogó füst színe kékes árnyalatú? | Kenőolaj került az égéstérbe, esetlegesen a dugattyúgyűrűk kopása, törése miatt. | Oxigénszegény az égés a motorban. Lehetséges, hogy a levegőszűrő eltömődött. | Az üzemanyag cetánszáma nem megfelelő. | Mire utalhat, ha a kipufogó füst színe kékes árnyalatú? | Kenőolaj került az égéstérbe, esetlegesen a dugattyúgyűrűk kopása, törése miatt. | Oxigénszegény az égés a motorban. Lehetséges, hogy a levegőszűrő eltömődött. | Az üzemanyag cetánszáma nem megfelelő. | |||
| 199 | Mire utalhat, ha a kipufogógáz fehéres színű? | Víz került az égéstérbe esetlegesen a hengerfej tömítés sérülése miatt, vagy vizes az üzemanyag. | Oxigénszegény az égés a motorban. Lehetséges, hogy a levegőszűrő eltömődött. | Az üzemanyag cetánszáma nem megfelelő. | Mire utalhat, ha a kipufogógáz fehéres színű? | Víz került az égéstérbe esetlegesen a hengerfej tömítés sérülése miatt, vagy vizes az üzemanyag. | Oxigénszegény az égés a motorban. Lehetséges, hogy a levegőszűrő eltömődött. | Az üzemanyag cetánszáma nem megfelelő. | |||
| 200 | Mire utalhat, ha a kipufogó gázok erős fekete színűek? | Tökéletlen égés a motorban, általában oxigén szegény állapotra utal. A levegőszűrő cserére szorulhat. | Kenőolaj került az égéstérbe, esetlegesen a dugattyúgyűrűk kopása, törése miatt. | Víz került az égéstérbe esetlegesen a hengerfej tömítés sérülése miatt, vagy vizes az üzemanyag. | Mire utalhat, ha a kipufogó gázok erős fekete színűek? | Tökéletlen égés a motorban, általában oxigén szegény állapotra utal. A levegőszűrő cserére szorulhat. | Kenőolaj került az égéstérbe, esetlegesen a dugattyúgyűrűk kopása, törése miatt. | Víz került az égéstérbe esetlegesen a hengerfej tömítés sérülése miatt, vagy vizes az üzemanyag. | |||
| 201 | Kétkörös hűtés rendszerű hajóban a belső víz hőmérséklete indítás után az üzemi fölé emelkedik. Mi lehet az oka? | A termosztát nem nyit ki, valamelyik szivattyú nem működik, eltömődött a külső hűtőkör. | A termosztát idő előtt kinyitott, eltömődött a belső kör szívónyílása. | A belső kör vízszűrője eltömődött, túl magas a külső víz hőmérséklete. | Kétkörös hűtés rendszerű hajóban a belső víz hőmérséklete indítás után az üzemi fölé emelkedik. Mi lehet az oka? | A termosztát nem nyit ki, valamelyik szivattyú nem működik, eltömődött a külső hűtőkör. | A termosztát idő előtt kinyitott, eltömődött a belső kör szívónyílása. | A belső kör vízszűrője eltömődött, túl magas a külső víz hőmérséklete. | |||
| 202 | Mit szolgál a hajók kormányrendszerébe beépített áttétel rendszer? | Nagyobb méretű illetve nagyobb sebességű hajókon a kormányzáshoz szükséges nagyobb erőt biztosítja. | Tehermentesíti a kormánylapát felfüggesztését. | A kormánylapát kitérítési szögtartományát növeli. | Mit szolgál a hajók kormányrendszerébe beépített áttétel rendszer? | Nagyobb méretű illetve nagyobb sebességű hajókon a kormányzáshoz szükséges nagyobb erőt biztosítja. | Tehermentesíti a kormánylapát felfüggesztését. | A kormánylapát kitérítési szögtartományát növeli. | |||
| 203 | Mire szolgál a hajtómű? | A motor nyomatékának és fordulatszámának, illetve a tengelyrendszer forgási irányának megváltoztatására szolgál. | A motor fordulatszámától függően beállítja a nyomatékot. | A állítható szárny állásszögű hajócsavarok esetében a hajócsavar szárnyainak állítását végzi. | Mire szolgál a hajtómű? | A motor nyomatékának és fordulatszámának, illetve a tengelyrendszer forgási irányának megváltoztatására szolgál. | A motor fordulatszámától függően beállítja a nyomatékot. | A állítható szárny állásszögű hajócsavarok esetében a hajócsavar szárnyainak állítását végzi. | |||
| 204 | Az alábbiak közül melyik a hajtási lánc eleme? | Csavartengely. | Kormánytengely. | Motortartó bak. | Az alábbiak közül melyik a hajtási lánc eleme? | Csavartengely. | Kormánytengely. | Motortartó bak. | |||
| 205 | Mi a tömszelence feladata? | A csavartengely hajótestből való kivezetésénél a vízzáró tömítést biztosítja. | A hajó motor rögzítésének rezgéscsillapító eleme. | A külső köri hűtővíz hajótesten való kivezetésekor a tömítést biztosítja. | Mi a tömszelence feladata? | A csavartengely hajótestből való kivezetésénél a vízzáró tömítést biztosítja. | A hajó motor rögzítésének rezgéscsillapító eleme. | A külső köri hűtővíz hajótesten való kivezetésekor a tömítést biztosítja. | |||
| 206 | Melyek a horgonycsörlő meghatározó paraméterei? | A teljesítmény, vonóerő, súlytartó képesség, a vontatási sebesség, a lánc/kötél vastagsága amit kezelni tud és a szerkezet önsúlya. | A horgonykapa méret, tolóerő, a vontatási sebesség, a lánc/kötél vastagsága, amit kezelni tud. | A teljesítmény, a vonóerő, súlytartó sebesség, a vontatási sebesség, a horgonyszár hossza amit kezelni tud és a szerkezet önsúlya. | Melyek a horgonycsörlő meghatározó paraméterei? | A teljesítmény, vonóerő, súlytartó képesség, a vontatási sebesség, a lánc/kötél vastagsága amit kezelni tud és a szerkezet önsúlya. | A horgonykapa méret, tolóerő, a vontatási sebesség, a lánc/kötél vastagsága, amit kezelni tud. | A teljesítmény, a vonóerő, súlytartó sebesség, a vontatási sebesség, a horgonyszár hossza amit kezelni tud és a szerkezet önsúlya. | |||
| 207 | Mit célszerű téli konzerváláskor elvégezni az alábbiak közül? | Belső hűtővíz fagyállóságának ellenőrzése. | Dugattyúk kiszerelése és bezsírozása. | Vízcsövek szelepeinek, csapjainak kiszerelése. | Mit célszerű téli konzerváláskor elvégezni az alábbiak közül? | Belső hűtővíz fagyállóságának ellenőrzése. | Dugattyúk kiszerelése és bezsírozása. | Vízcsövek szelepeinek, csapjainak kiszerelése. | |||
| 208 | Mit célszerű téli konzerváláskor elvégezni az alábbiak közül? | A hengerekbe kevés friss kenőolaj betöltése, vagy konzerválóspray fújása a légszűrő beszívó nyílásához. | A hűtővíz rendszer feltöltése kenőolajjal. | A forgattyús ház feltöltése desztillált vízzel. | Mit célszerű téli konzerváláskor elvégezni az alábbiak közül? | A hengerekbe kevés friss kenőolaj betöltése. | A hűtővíz rendszer feltöltése kenőolajjal. | A forgattyús ház feltöltése desztillált vízzel. | |||
| 209 | Mit célszerű téli konzerváláskor elvégezni az alábbiak közül? | A karburátorból a benzin leengedése, vagy a tankba benzin konzerváló adalék töltése. | A kiegyenlítő tartályból a gázolaj leengedése. | A motor felfüggesztésének fellazítása. | Mit célszerű téli konzerváláskor elvégezni az alábbiak közül? | A karburátorból a benzin leengedése. | A kiegyenlítő tartályból a gázolaj leengedése. | A motor felfüggesztésének fellazítása. | |||
| 210 | Mit célszerű téli konzerváláskor elvégezni az alábbiak közül? | Bovdenek, huzalozások tisztítása, olajozása, zsírozása. | Az akkumulátor kikötése és az elektrolit lecserélése. | Kipufogó és szívó szelepek nyitott állapotban való rögzítése. | Mit célszerű téli konzerváláskor elvégezni az alábbiak közül? | Bowdenek, huzalozások tisztítása, olajozása, zsírzása. | Az akkumulátor kikötése és az elektrolit lecserélése. | Kipufogó és szívó szelepek nyitott állapotban való rögzítése. | |||
| 211 | Horgony felszedése közben hogyan csökkenthetjük az elektromos csörlő terhelését? | A horgonycsörlő működtetése közben a főgéppel lassú előremenetet alkalmazva csökkenthetjük a lánc és a csörlő terhelését. | A hajóval a horgony fölé állunk, és ezt követően kezdjük meg a csörlővel beszedni a horgonyláncot. | A hajóval áthajózunk a horgony fölött, majd amint a horgony felszakadt megállítjuk a hajót a mederhez képest, és a csörlő segítségével felhúzzuk a horgonyt. | Horgony felszedése közben hogyan csökkenthetjük az elektromos csörlő terhelését? | A horgonycsörlő működtetése közben a főgéppel lassú előremenetet alkalmazva csökkenthetjük a lánc és a csörlő terhelését. | A hajóval a horgony fölé állunk, és ezt követően kezdjük meg a csörlővel beszedni a horgonyláncot. | A hajóval áthajózunk a horgony fölött, majd amint a horgony felszakadt megállítjuk a hajót a mederhez képest, és a csörlő segítségével felhúzzuk a horgonyt. | |||
| 212 | Mit nevezünk víziútnak? | A vízi közlekedés pályái a víziutak, amelyek természetesek (folyók, tavak, tengerek) és mesterségesek (hajózó csatornák, mesterséges tavak) lehetnek. | Vízi útnak a vízterület felett átívelő hidakat, a vízterületet átszelő kompjáratok útvonalait és a vízterület alatt húzódó alagutakat nevezzük. | Vízi útnak csak a mesterségesen kialakított vízterületet (például csatorna) nevezzük, ahol a hajózás lehetséges. | Mit nevezünk víziútnak? | A vízi közlekedés pályái a víziutak, amelyek természetesek (folyók, tavak, tengerek) és mesterségesek (hajózó csatornák, mesterséges tavak) lehetnek. | Vízi útnak a vízterület felett átívelő hidakat, a vízterületet átszelő kompjáratok útvonalait és a vízterület alatt húzódó alagutakat nevezzük. | Vízi útnak csak a mesterségesen kialakított vízterületet (például csatorna) nevezzük, ahol a hajózás lehetséges. | |||
| 213 | Hogyan jellemezzük az alsó-szakasz jellegű folyóvizet? | Viszonylag kis esésű, hordaléklerakások útján létrejött szigetekkel megtűzdelt, széles mederrel rendelkező. | Közepes szélességű, viszonylag nagyobb vízmélységgel, nagyobb kanyarívekkel rendelkező, és közepes vízsebességű. | Nagy esésű, vízsebességű, szűk kanyarokkal tarkított, kis vízmélységű és szűkebb meder keresztmetszetű. | Hogyan jellemezzük az alsó-szakasz jellegű folyóvizet? | Viszonylag kis esésű, hordaléklerakások útján létrejött szigetekkel megtűzdelt, széles mederrel rendelkező. | Közepes szélességű, viszonylag nagyobb vízmélységgel, nagyobb kanyarívekkel rendelkező, és közepes vízsebességű. | Nagy esésű, vízsebességű, szűk kanyarokkal tarkított, kis vízmélységű és szűkebb meder keresztmetszetű. | |||
| 214 | Az alábbiak közül mit nevezünk egy víziút dinamikai jellemzőjének? | A vízállás, a gázlómélység, a vízsebesség. | A legkisebb kanyarulati sugár, a hajóút legkisebb szélessége, a legkisebb szabad űrszelvény méret. | A víziút hossza, a tengerszint feletti magassága és esése. | Az alábbiak közül mit nevezünk egy víziút dinamikai jellemzőjének? | A vízállás, a gázlómélység, a vízsebesség. | A legkisebb kanyarulati sugár, a hajóút legkisebb szélessége, a legkisebb szabad űrszelvény méret. | A víziút hossza, a tengerszint feletti magassága és esése. | |||
| 215 | Mit nevezünk hajóútnak? | A víziutakon rendszerint bójákkal és fényjelzésekkel a tájékozódást elősegítő jelzésekkel kitűzött, a hajóforgalom számára fenntartott területet. | A víziutakon kívüli, kevésbé forgalmas, a hajóforgalom számára fenntartott területet. | A kikötőből a víziútig tartó, rendszerint egy irányú közlekedést biztosító vízterület. | Mit nevezünk hajóútnak? | A víziutakon rendszerint bójákkal és fényjelzésekkel a tájékozódást elősegítő jelzésekkel kitűzött, a hajóforgalom számára fenntartott területet. | A víziutakon kívüli, kevésbé forgalmas, a hajóforgalom számára fenntartott területet. | A kikötőből a víziútig tartó, rendszerint egy irányú közlekedést biztosító vízterület. | |||
| 216 | Igaz e, hogy Magyarország nemzetközi víziútja a Duna, Tisza és a Dráva? | Hamis. | Igaz. | Igaz e, hogy Magyarország nemzetközi víziútja a Duna, Tisza és a Dráva? | Hamis. | Igaz. | |||||
| 217 | Mi a víziút? | A víziközlekedés pályája, a folyók, csatornák és tavak (miniszteri rendeletben víziúttá nyilvánított) szakasza vagy része. | Víziút minden olyan állami kezelésben álló folyó, tó és csatorna, amely geometriai méreteinél fogva időszakos vagy állandó jelleggel hajózásra alkalmas. | Csak azt a vízterületet tekintjük víziútnak, ami hajózási jelekkel ki van tűzve. | Mi a víziút? | A víziközlekedés pályája, a folyók, csatornák és tavak – miniszteri rendeletben víziúttá nyilvánított – szakasza vagy része. | Víziút minden olyan állami kezelésben álló folyó, tó és csatorna, amely geometriai méreteinél fogva időszakos vagy állandó jelleggel hajózásra alkalmas. | Csak azt a vízterületet tekintjük víziútnak, ami hajózási jelekkel ki van tűzve. | |||
| 218 | A víziutakon az állam garantálja a víziút osztálya szerinti vízmélység mindenkori rendelkezésre állását? | Nem. | Igen. | A víziutakon az állam garantálja a víziút osztálya szerinti vízmélység mindenkori rendelkezésre állását? | Nem. | Igen. | |||||
| 219 | Mit nevezünk a térkép méretarányának? | A kicsinyítés mértékét térképi méretaránynak nevezzük, amely megadja, hogy a térképlapon mekkora területet ábrázolnak. | A nagyítás mértékét térképi méretaránynak nevezzük, amely megadja, hogy a térképen milyen tereptárgyakat ábrázolnak. | A kicsinyítés mértékét térképi méretaránynak nevezzük, amely megadja, hogy milyen térképi vetület alapján készült a térkép. | Mit nevezünk a térkép méretarányának? | A kicsinyítés mértékét térképi méretaránynak nevezzük, amely megadja, hogy a térképlapon mekkora területet ábrázolnak. | A nagyítás mértékét térképi méretaránynak nevezzük, amely megadja, hogy a térképen milyen tereptárgyakat ábrázolnak. | A kicsinyítés mértékét térképi méretaránynak nevezzük, amely megadja, hogy milyen térképi vetület alapján készült a térkép. | |||
| 220 | Mit jelent a térképen az M 1:10000 jelzés? | A térképen 1 cm távolság a valóságban 100 méter. | A térképen 1 cm távolság a valóságban 1 kilométer. | A térképen 1 cm távolság a valóságban 10000 méter. | Mit jelent a térképen az M 1:10000 jelzés? | A térképen 1 cm távolság a valóságban 100 méter. | A térképen 1 cm távolság a valóságban 1 kilométer. | A térképen 1 cm távolság a valóságban 10000 méter. | |||
| 221 | Mit jelent a térképen az M 1:25000 jelzés? | A térképen 4 cm távolság a valóságban 1 kilométer. | A térképen 2,5 cm távolság a valóságban 1 kilométer. | A térképen 1 cm távolság a valóságban 2,5 kilométer. | Mit jelent a térképen az M 1:25000 jelzés? | A térképen 4 cm távolság a valóságban 1 kilométer. | A térképen 2,5 cm távolság a valóságban 1 kilométer. | A térképen 1 cm távolság a valóságban 2,5 kilométer. | |||
| 222 | Merre található az északi irány a térképeken, ha külön erre utaló jelölést nem látunk rajta? | A térkép felső éle felé. | A térkép alsó éle felé. | A méretaránytól függően vagy jobbra vagy balra esik az északi irány. | Merre található az északi irány a térképeken, ha külön erre utaló jelölést nem látunk rajta? | A térkép felső éle felé. | A térkép alsó éle felé. | A méretaránytól függően vagy jobbra vagy balra esik az északi irány. | |||
| 223 | A vízmércéken mért vízállásból mire lehet következtetni? | A merülési korlátozásokkal érintett területeken mérhető vízmélységekre. | A vízmérce szelvényében fennálló legnagyobb vízmélységre. | Arra, hogy az adott víziút apadó- vagy áradó jellegű fázisban van. | A vízmércéken mért vízállásból mire lehet következtetni? | A merülési korlátozásokkal érintett területeken mérhető vízmélységekre. | A vízmérce szelvényében fennálló legnagyobb vízmélységre. | Arra, hogy az adott víziút apadó- vagy áradó jellegű fázisban van. | |||
| 224 | Igaz e, hogy Buda a Duna jobb partján található? | Igaz. | Hamis. | Igaz e, hogy Buda a Duna jobb partján található? | Igaz. | Hamis. | |||||
| 225 | A GPS helyzetmeghatározás minden körülmények között lehetséges? | Nem. | Igen. | A GPS helyzetmeghatározás minden körülmények között lehetséges? | Nem. | Igen. | |||||
| 226 | Mit nevezünk a folyókon hegymenetnek? | A folyó forrása felé való haladást jelenti. | A folyó torkolata felé való haladást jelenti. | A folyókon a hegymenet irányát a hatóságok állapítják meg. | Mit nevezünk a folyókon hegymenetnek? | A folyó forrása felé való haladást jelenti. | A folyó torkolata felé való haladást jelenti | A folyókon a hegymenet irányát a hatóságok állapítják meg. | |||
| 227 | Mit nevezünk a folyókon völgymenetnek? | Általánosan a folyó torkolata felé történő haladás. | A folyó forrása felé való haladást jelenti. | A folyókon a völgymenet irányát a hatóságok állapítják meg. | Mit nevezünk a folyókon völgymenetnek? | Általánosan a folyó torkolata felé történő haladás. | A folyó forrása felé való haladást jelenti. | A folyókon a völgymenet irányát a hatóságok állapítják meg. | |||
| 228 | Folyón a hajó orra a folyásiránnyal szemben mutat, a parthoz képest a folyásirányban mozog, a hajtása előrementbe kapcsolt. Hegymenőnek, vagy völgymenőnek számít a víziközlekedési szabályok szerint? | Hegymenőnek. | Völgymenőnek. | Egyiknek sem, az ilyen hajó a közlekedés szempontjából veszteglő, hiszen ez a helyzet csakis horgonyzáskor fordulhat elő. | Folyón a hajó orra a folyásiránnyal szemben mutat, a parthoz képest a folyásirányban mozog, a hajtása előrementbe kapcsolt. Hegymenőnek, vagy völgymenőnek számít a víziközlekedési szabályok szerint? | Hegymenőnek. | Völgymenőnek. | Egyiknek sem, az ilyen hajó a közlekedés szempontjából veszteglő, hiszen ez a helyzet csakis horgonyzáskor fordulhat elő. | |||
| 229 | Mi a vízállás? | A vízszint magassága illetőleg mélysége a vízmérce nulla-pontjának, mint viszonyítási pontnak a szintjétől. | Állóvizeken, tavakon az áramlásoktól mentes vízterület a vízállás. | A vízszint magassága illetőleg mélysége a vízmérce legalsó pontjának, mint viszonyítási pontnak a szintjétől. | Mi a vízállás? | A vízszint magassága illetőleg mélysége a vízmérce nulla-pontjának, mint viszonyítási pontnak a szintjétől. | Állóvizeken, tavakon az áramlásoktól mentes vízterület a vízállás. | A vízszint magassága illetőleg mélysége a vízmérce legalsó pontjának, mint viszonyítási pontnak a szintjétől. | |||
| 230 | Hogyan mérjük a vízállást? | A vízterületen elhelyezett vízmércéről tudjuk leolvasni. | Hajóról minden nap ultrahangos vízmélység mérővel mérik le. | Az aktuális vízhozamból számolják ki. | Hogyan mérjük a vízállást? | A vízterületen elhelyezett vízmércéről tudjuk leolvasni. | Hajóról minden nap ultrahangos vízmélység mérővel mérik le. | Az aktuális vízhozamból számolják ki. | |||
| 231 | Milyen jelölésekkel rendelkezik a vízmérce? | 2 centiméteres osztás és deciméteres számozás. | 5 centiméteres osztás és deciméteres számozás. | Egy centiméteres osztás és 5 centiméteres számozás. | Milyen jelölésekkel rendelkezik a vízmérce? | 2 centiméteres osztás és deciméteres számozás. | 5 centiméteres osztás és deciméteres számozás. | Egy centiméteres osztás és 5 centiméteres számozás. | |||
| 232 | Milyen vízállást olvas le az ábrán látható vízmércéről? | 56 centiméter. | 5,6 centiméter. | 56 deciméter. | Kep7 56.jpg | Kep7 56.jpg | Milyen vízállást olvas le az ábrán látható vízmércéről? | 56 centiméter | 5,6 centiméter | 56 deciméter | |
| 233 | Milyen vízállást olvas le az ábrán látható vízmércéről? | 48 centiméter. | 4,8 centiméter. | 48 deciméter. | Kep8 48.jpg | Kep8 48.jpg | Milyen vízállást olvas le az ábrán látható vízmércéről? | 48 centiméter | 4,8 centiméter | 48 deciméter | |
| 234 | Milyen vízállást olvas le az ábrán látható vízmércéről? | 2 deciméter és 6 centiméter. | 26 deciméter. | 2,6 centiméter. | Kep9 26.jpg | Kep9 26.jpg | Milyen vízállást olvas le az ábrán látható vízmércéről? | 2 deciméter és 6 centiméter | 26 deciméter | 2,6 centiméter | |
| 235 | Hol mérik a Balatonon a hivatalos vízállást? | Siófokon. | Balatonfüreden. | Tihanynál. | Hol mérik a Balatonon a hivatalos vízállást? | Siófokon | Balatonfüreden | Tihanynál | |||
| 236 | Alapvetően mitől függ egy folyó vízhozama? | A vízgyűjtő terület nagyságától és a vízgyűjtő területről lefolyó víz mennyiségétől. | A mellék folyók számától, a torkolat távolságától. | A folyó gázlóinak számától, a hidak pilléreinek méretétől és elhelyezkedésétől. | Alapvetően mitől függ egy folyó vízhozama? | A vízgyűjtő terület nagyságától és a vízgyűjtő területről lefolyó víz mennyiségétől. | A mellék folyók számától, a torkolat távolságától. | A folyó gázlóinak számától, a hidak pilléreinek méretétől és elhelyezkedésétől. | |||
| 237 | Milyen vízállás kategóriákat ismerünk? | Megkülönböztetünk kisvizet, középvizet és magas vizet, továbbá árvizet | Megkülönböztetünk alsó vizet, középvizet és felső vizet, továbbá árvizet. | Megkülönböztetünk mellékvizet, felvizet, alvizet és közepes vizet. | Milyen vízállás kategóriákat ismerünk? | Megkülönböztetünk kisvizet, középvizet és magas vizet, továbbá árvizet | Megkülönböztetünk alsó vizet, középvizet és felső vizet, továbbá árvizet. | Megkülönböztetünk mellékvizet, felvizet, alvizet és közepes vizet. | |||
| 238 | Mit nevezünk vízjárásnak? | A vízhozam és a vízállás többé-kevésbé szabályszerű ingadozását. | A folyó mederkeresztmetszetén időegység alatt átfolyó víz mennyiségét. | A mederben a vízszint magasságát. | Mit nevezünk vízjárásnak? | A vízhozam és a vízállás többé-kevésbé szabályszerű ingadozását. | A folyó mederkeresztmetszetén időegység alatt átfolyó víz mennyiségét. | A mederben a vízszint magasságát. | |||
| 239 | Mi jellemzi a folyó sodorvonalának és a folyó középvonalának viszonyát? | Ezek az ún. inflexiós pontban metszik egymást. | Ezek mindig egy vonalba esnek. | Ezek sohasem metszik egymást. | Mi jellemzi a folyó sodorvonalának és a folyó középvonalának viszonyát? | Ezek az un. inflexiós pontban metszik egymást. | Ezek mindig egy vonalba esnek. | Ezek sohasem metszik egymást. | |||
| 240 | Mi a sodorvonal? | A vízfolyások legnagyobb áramlási sebességű pontjait összekötő vonal. | A vízfolyások legmélyebb pontjait összekötő vonal. | A vízfolyások legkisebb áramlási sebességű pontjait összekötő vonal. | Mi a sodorvonal? | A vízfolyások legnagyobb áramlási sebességű pontjait összekötő vonal. | A vízfolyások legmélyebb pontjait összekötő vonal. | A vízfolyások legkisebb áramlási sebességű pontjait összekötő vonal. | |||
| 241 | Mi hozhat létre áramlatokat a tavakon? | A folyamatosan egy irányból fújó szél, vagy folyó befolyás. | A meder lejtése és a vízmélység különbség. | A vízhőfok különbségek az egyes vízterületek között, valamint a vízkivételi művek hatásai. | Mi hozhat létre áramlatokat a tavakon? | A folyamatosan egy irányból fújó szél, vagy folyó befolyás. | A meder lejtése és a vízmélység különbség. | A vízhőfok különbségek az egyes vízterületek között, valamint a vízkivételi művek hatásai. | |||
| 242 | Hogyan változik a folyóvíz sebessége mederszűkületben? | A vízfolyás sebessége felgyorsul. | A vízfolyás sebessége lelassul. | A vízfolyás sebessége nem változik. | Hogyan változik a folyóvíz sebessége mederszűkületben? | A vízfolyás sebessége felgyorsul. | A vízfolyás sebessége lelassul. | A vízfolyás sebessége nem változik. | |||
| 243 | Mi a limány jellemzője? | Rendellenes, sokszor a folyó folyási irányával ellentétes irányú áramlás. | Az álló vizek, tavak áramlást végző területei. | Rendkívül sebes áramlási szakasz a folyóvízen. | Mi a limány jellemzője? | Rendellenes, sokszor a folyó folyási irányával ellentétes irányú áramlás. | Az álló vizek, tavak áramlást végző területei. | Rendkívül sebes áramlási szakasz a folyóvízen. | |||
| 244 | Mit tapasztalunk duzzasztóműhöz völgymenetben közeledve? | A vízfolyás sebessége lecsökken, a vízmélység megnövekszik, és a meder kiszélesedik. | A vízfolyás sebessége felgyorsul, a vízmélység lecsökken, és a meder kiszélesedik. | A vízfolyás sebessége és a vízmélység lecsökken, a meder összeszűkül. | Mit tapasztalunk duzzasztóműhöz völgymenetben közeledve? | A vízfolyás sebessége lecsökken, a vízmélység megnövekszik, és a meder kiszélesedik. | A vízfolyás sebessége felgyorsul, a vízmélység lecsökken, és a meder kiszélesedik. | A vízfolyás sebessége és a vízmélység lecsökken, a meder összeszűkül. | |||
| 245 | Duzzasztómű környezetében általában a folyó melyik részén hajózunk? | Al- és felvízen a zsilip oldali partok mentén. | A duzzasztómű felett a folyót teljes szélességében hajózható, az alvízi oldalon a zsilip oldali part mentén hajózunk. | A duzzasztómű alvízi oldalán a folyó teljes szélességében jól hajózható, a felvízen a zsilip oldali part mentén hajózunk. | Duzzasztómű környezetében általában a folyó melyik részén hajózunk? | Al- és felvízen a zsilip oldali partok mentén. | A duzzasztómű felett a folyót teljes szélességében hajózható, az alvízi oldalon a zsilip oldali part mentén hajózunk. | A duzzasztómű alvízi oldalán a folyó teljes szélességében jól hajózható, a felvízen a zsilip oldali part mentén hajózunk. | |||
| 246 | Mi az uralkodó szélirány a Balatonon? | Északnyugati. | Délkeleti. | Északkeleti. | Mi az uralkodó szélirány a Balatonon? | Észak-nyugati | Dél-keleti | Észak-keleti | |||
| 247 | Mitől függ a szél hajóra gyakorolt hatása? | A szél sebességétől, a szélnek kitett felület nagyságától, a hajó vízbe merülő részének méretétől. | A szél irányától, a hajó sebességétől, a vízmélységtől. | A szél sebességétől, a hajó kormányképességétől, a hajó alatti víz mélységétől. | Mitől függ a szél hajóra gyakorolt hatása? | A szél sebességétől, a szélnek kitett felület nagyságától, a hajó vízbe merülő részének méretétől. | A szél irányától, a hajó sebességétől, a vízmélységtől. | A szél sebességétől, a hajó kormányképességétől, a hajó alatti víz mélységétől. | |||
| 248 | Milyen skálát használunk a szél erősség becslésére? | Beaufort-skálát. | Fahrenheit-skálát. | Coriolis-skálát. | Milyen skálát használunk a szél erősség becslésére? | Beaufort skálát. | Fahrenheit skálát. | Coriolis skálát. | |||
| 249 | Merre fúj az északkeleti szél? | Délnyugatra. | Északkeletre. | Északról fúj keletre. | Merre fúj az észak-keleti szél? | Dél-nyugatra | Észak -keletre | Északról fúj keletre | |||
| 250 | Merre fúj a délkeleti szél? | Északnyugatra. | Délről fúj keletre. | Délkeletre. | Merre fúj a dél-keleti szél? | Észak-nyugatra | Délről fúj keletre. | Dél-keletre | |||
| 251 | Adja meg az északi szél irányát fokban! | 0 fok. | 180 fok. | 270 fok. | Adja meg az északi szél irányát fokban! | 0 fok | 180 fok | 270 fok | |||
| 252 | Adja meg a délkeleti szél irányát fokban! | 135 fok. | 90 fok. | 45 fok. | Adja meg a dél-keleti szél irányát fokban! | 135 fok | 90 fok | 45 fok | |||
| 253 | Adja meg a nyugati szél irányát fokban! | 270 fok. | 90 fok. | 225 fok. | Adja meg a nyugati szél irányát fokban! | 270 fok | 90 fok | 225 fok | |||
| 254 | Hány fokozatú a belvízen használt, alap Beaufort-skála? | 13 fokozatú. | 10 fokozatú. | 8 fokozatú. | Hány fokozatú a belvízen használt, alap Beaufort skála? | 13 fokozatú. | 10 fokozatú. | 8 fokozatú. | |||
| 255 | Melyik a hidegfront jellemzője? | Érkezése előtt a légnyomás mindig csökken, utána gyakran igen gyorsan emelkedik. | A légnyomás az érkezése előtt mindig erősen csökken, átvonulása után általában nem változik. | Érkezése előtt a légnyomás mindig emelkedik utána gyakran igen gyorsan csökken. | Melyik a hidegfront jellemzője? | Érkezése előtt a légnyomás mindig csökken, utána gyakran igen gyorsan emelkedik. | A légnyomás az érkezése előtt mindig erősen süllyed, átvonulása után általában nem változik. | Érkezése előtt a légnyomás mindig emelkedik utána gyakran igen gyorsan csökken. | |||
| 256 | Melyik a melegfront jellemzője? | A légnyomás az érkezése előtt mindig erősen csökken, átvonulása után általában nem változik. | Érkezése előtt a légnyomás mindig csökken, utána gyakran igen gyorsan emelkedik. | Érkezése előtt a légnyomás mindig emelkedik utána gyakran igen gyorsan csökken. | Melyik a melegfront jellemzője? | A légnyomás az érkezése előtt mindig erősen süllyed, átvonulása után általában nem változik. | Érkezése előtt a légnyomás mindig csökken, utána gyakran igen gyorsan emelkedik. | Érkezése előtt a légnyomás mindig emelkedik utána gyakran igen gyorsan csökken. | |||
| 257 | Melyik meteorológiai jelenség sematikus ábrázolását látja a képen? | Hidegfront | Melegfront. | Ciklon. | Kep14 Hideg.jpg | Kep14 Hideg.jpg | Melyik meteorológiai jelenség sematikus ábrázolását látja a képen? | Hidegfront | Melegfront. | Ciklon. | |
| 258 | Melyik meteorológiai jelenség sematikus ábrázolását látja a képen? | Melegfront | Hidegfront | Ráfutó szél | Kep15 Meleg.jpg | Kep15 Meleg.jpg | Melyik meteorológiai jelenség sematikus ábrázolását látja a képen? | Melegfront | Hidegfront | Ráfutó szél | |
| 259 | Mit nevezünk ködnek? | A levegőben állandóan jelenlévő vízgőz, vagyis páratartalom kicsapódási formáját. | A levegőben állandóan jelenlevő gázok kicsapódási formáját. | A levegőben állandóan jelenlévő vízgőz nulla fok alatti megszilárdult megjelenése. | Mit nevezünk ködnek? | A levegőben állandóan jelenlévő vízgőz, vagyis páratartalom kicsapódási formáját. | A levegőben állandóan jelenlevő gázok kicsapódási formáját. | A levegőben állandóan jelenlévő vízgőz nulla fok alatti megszilárdult megjelenése. | |||
| 260 | Mit nevezünk harmatpontnak? | Azt a hőmérséklet, melyre az adott légtömegnek le kell hűlnie ahhoz, hogy a benne lévő vízgőz vízzé kicsapódjon. | Az a páratartalom érték, amikor az adott légtömegben lévő vízgőz vízzé csapódik ki. | Az a légnyomás érték, amikor az adott légtömegben lévő vízgőz vízzé csapódik ki. | Mit nevezünk harmatpontnak? | Azt a hőmérséklet, melyre az adott légtömegnek le kell hűlnie ahhoz, hogy a benne lévő vízgőz vízzé kicsapódjon. | Az a páratartalom érték, amikor az adott légtömegben lévő vízgőz vízzé csapódik ki. | Az a légnyomás érték, amikor az adott légtömegben lévő vízgőz vízzé csapódik ki. | |||
| 261 | Minek nevezzük azt a jelenséget, amikor a kásás jégből kezdenek kialakulni a nagyobb jégtáblák. | Elsődleges jégzajlás. | Másodlagos jégzajlás. | Jégtorlasz. | Minek nevezzük azt a jelenséget, amikor a kásás jégből kezdenek kialakulni a nagyobb jégtáblák. | Elsődleges jégzajlás. | Másodlagos jégzajlás. | Jégtorlasz. | |||
| 262 | Minek nevezzük azt a jelenséget, amikor az összeállt jégtáblákból, összefüggő jégtakaróból letöredeznek kisebb jégtáblák és a víz felszínén sodródnak. | Másodlagos jégzajlás. | Elsődleges jégzajlás. | Rianás. | Minek nevezzük azt a jelenséget, amikor az összeállt jégtáblákból, összefüggő jégtakaróból letöredeznek kisebb jégtáblák és a víz felszínén sodródnak. | Másodlagos jégzajlás. | Elsődleges jégzajlás. | Rianás. | |||
| 263 | Befolyásolja-e a vízszennyezés a jégképződés folyamatát? | Igen, általában lassítja a folyamatot. | Igen, általában gyorsítja a folyamatot. | Nem befolyásolja. | Befolyásolja-e a vízszennyezés a jégképződés folyamatát? | Igen, általában lassítja a folyamatot. | Igen, általában gyorsítja a folyamatot. | Nem befolyásolja. | |||
| 264 | Melyik vízterületeinken működik vihar előrejelző szolgálat? | Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó. | Balaton, a Duna budapesti szakasza, Tisza folyó. | Balaton, Tisza-tó, Hármas-Kőrös duzzasztott részei. | Melyik vízterületeinken működik vihar előrejelző szolgálat? | Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó. | Balaton, a Duna budapesti szakasza, Tisza folyó. | Balaton, Tisza-tó, Hármas-Kőrös duzzasztott részei. | |||
| 265 | Melyik állítás jellemző a viharjelzésre az alábbiak közül? | Szezonálisan üzemel. | Egész évben üzemel. | Csak napkeltétől napnyugtáig üzemel. | Melyik állítás jellemző a viharjelzésre az alábbiak közül? | Szezonálisan üzemel. | Egész évben üzemel. | Csak napkeltétől napnyugtáig üzemel. | |||
| 266 | A viharjelző rendszer jelzőfényei hányszor villannak fel egy perc leforgása alatt első- és másodfokú jelzés esetén? | 45 , 90 | 30 , 60 | 60 , 30 | A viharjelző rendszer jelzőfényei hányszor villannak fel egy perc leforgása alatt első- és másodfokú jelzés esetén? | 45 , 90 | 30 , 60 | 60 , 30 | |||
| 267 | Érdemes-e útitervet készíteni: | Igen. | Nem. | Érdemes-e útitervet készíteni: | Igen. | Nem. | |||||
| 268 | Mit értünk útiterv készítés alatt? | Az utazás megkezdése előtt felmérjük egyik pontból a másikba való eljutás során felmerülő akadályok leküzdésének módját és a készletek utánpótlási lehetőségét. | A térképen berajzoljuk a indulási helyünk, és a végcélunk közti egyenest. | A téli időszakban eltervezzük és le is írjuk, hogy nyáron hova megyünk el hajózni. | Mit értünk útiterv készítés alatt? | Az utazás megkezdése előtt felmérjük egyik pontból a másikba való eljutás során felmerülő akadályok leküzdésének módját és a készletek utánpótlási lehetőségét. | A térképen berajzoljuk a indulási helyünk, és a végcélunk közti egyenest. | A téli időszakban eltervezzük és le is írjuk, hogy nyáron hova megyünk el hajózni. | |||
| 269 | Hosszabb útra indulva kishajóval, célszerű-e útvonaltervet készíteni? | Nem kötelező, de érdemes. | Több napos út esetén kötelező. | Hosszabb útra indulva kishajóval, célszerű-e útvonaltervet készíteni? | Nem kötelező, de érdemes. | Több napos út esetén kötelező. | |||||
| 270 | Melyek egyéni mentőeszközök? | Mentőmellény, mentőpatkó, mentőgyűrű. | Mentőcsónak, mentőpad. | Dobókörte kötéllel, szapoly. | Melyek egyéni mentőeszközök? | Mentő mellény, mentő patkó, mentő gyűrű. | Mentőcsónak, mentő pad. | Dobókörte kötéllel, szapoly | |||
| 271 | Melyek kollektív mentőeszközök? | Mentőcsónak, mentőpad. | Mentőmellény, mentőpatkó, mentőgyűrű. | Tűzponyva, lékponyva. | Melyek kollektív mentőeszközök? | Mentőcsónak, mentő pad. | Mentő mellény, mentő patkó, mentő gyűrű. | Tűzponyva, lékponyva. | |||
| 272 | Hínáros vízbe esve mi a helyes viselkedés? | A lehető legkevesebb mozgással kell haladni, a karra, lábra tekeredett hínár szárakat le kell tépni. | Le kell úszni a víz alá, és a tövénél kihúzni a hínárt. | Ugyanúgy kell úszni benne, mint hínár mentes vízben. | Hínáros vízbe esve mi a helyes viselkedés? | A lehető legkevesebb mozgással kell haladni, a karra, lábra tekeredett hínár szárakat le kell tépni. | Le kell úszni a víz alá, és a tövénél kihúzni a hínárt. | Ugyanúgy kell úszni benne, mint hínár mentes vízben. | |||
| 273 | Mire következtet, ha egy hajót állandó orrszög alatt lát, és útvonaluk keresztezi egymást? | Ha egyikünk sem változtat menetirányán, vagy sebességén össze fogunk ütközni. | A másik hajó horgonyon vagy bóján áll, és a parallaxis hiba miatt látom keresztezőnek az útvonalat. | Egyikünknek sem szabad változtatni útirányán és sebességén, mert így elkerüljük az összeütközést. | Mire következtet, ha egy hajót állandó orrszög alatt lát, és útvonaluk keresztezi egymást? | Ha egyikünk sem változtat menetirányán, vagy sebességén össze fogunk ütközni. | A másik hajó horgonyon vagy bóján áll, és a parallaxis hiba miatt látom keresztezőnek az útvonalat. | Egyikünknek sem szabad változtatni útirányán és sebességén, mert így elkerüljük az összeütközést. | |||
| 274 | Mit hívunk orrszögnek? | A hajó hossztengelye, valamint a hajó és a céltárgyat összekötő egyenes által bezárt szög a hajó orrától mérve. | A hajó hossztengelye, valamint a hajó és a céltárgyat összekötő egyenes által bezárt szög a hajó farától mérve. | A hajó kereszttengelye, és a fedélzet síkjának szöge az orr irányába nézve. | Mit hívunk orrszögnek? | A hajó hossztengelye, valamint a hajó és a céltárgyat összekötő egyenes által bezárt szög a hajó orrától mérve. | A hajó hossztengelye, valamint a hajó és a céltárgyat összekötő egyenes által bezárt szög a hajó farától mérve. | A hajó kereszttengelye, és a fedélzet síkjának szöge az orr irányába nézve. | |||
| 275 | Lékesedés esetén mit lehet tenni, ha nem sikerül a vízbetörést elhárítani és a hajó gyorsan süllyed? | Partra kell futtatni a hajót ott, ahol erre alkalmas a part kiképzés. | Amint ez bebizonyosodik, azonnal el kell hagyni a hajót. | A legrövidebb időn belül horgonyt kell dobni. | Lékesedés esetén mit lehet tenni, ha nem sikerül a vízbetörést elhárítani és a hajó gyorsan süllyed? | Partra kell futtatni a hajót ott, ahol erre alkalmas a part kiképzés. | Amint ez bebizonyosodik, azonnal el kell hagyni a hajót. | A legrövidebb időn belül horgonyt kell dobni. | |||
| 276 | Mi az elsősegélynyújtás célja? | Az élet megmentése, további egészségkárosodás megakadályozása, gyógyulás elősegítése. | A társadalmi és erkölcsi normának megfelelően viselkedni a balesetet szenvedett közelében. | A mentőket riasztani, és még a mentők kiérkezése előtt a baleset helyszínére érni, hogy mi tájékoztathassuk a kiérkező mentőket. | Mi az elsősegélynyújtás célja? | Az élet megmentése, további egészségkárosodás megakadályozása, gyógyulás elősegítése. | A társadalmi és erkölcsi normának megfelelően viselkedni a balesetet szenvedett közelében. | A mentőket riasztani, és még a mentők kiérkezése előtt a baleset helyszínére érni, hogy mi tájékoztathassuk a kiérkező mentőket. | |||
| 277 | Köteles-e a hajó vezetője elsősegélyt nyújtani? | Igen. | Nem. | Köteles-e a hajó vezetője elsősegélyt nyújtani? | Igen. | Nem. | |||||
| 278 | Köteles-e a hajó vezetője gondoskodni arról, hogy a beteg a legközelebbi alkalmas helyen, egészségügyi ellátásban részesülhessen? | Igen. | Nem. | Köteles-e a hajó vezetője gondoskodni arról, hogy a beteg a legközelebbi alkalmas helyen, egészségügyi ellátásban részesülhessen? | Igen. | Nem. | |||||
| 279 | Köteles-e mindenki a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani? | Igen. | Nem. | Köteles-e mindenki a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani? | Igen. | Nem. | |||||
| 280 | Változhat-e az újraélesztési protokoll? | Igen, 5 évenként felülvizsgálják a statisztikák, klinikai tanulmányok és az újabb eszközök, gyógyszerek alapján. | Nem, mert a jól bevált módszeren nem kell és nem is szabad változtatni. | Nincs újraélesztési protokoll, ezért nem is változhat. | Változhat-e az újraélesztési protokoll? | Igen, 5 évenként felülvizsgálják a statisztikák, klinikai tanulmányok és az újabb eszközök, gyógyszerek alapján. | Nem, mert a jól bevált módszeren nem kell és nem is szabad változtatni. | Nincs újraélesztési protokoll, ezért nem is változhat. | |||
| 281 | Milyen számon kell a mentőket értesíteni? | 104, vagy 112. | 105, vagy 112. | 107, vagy 112. | Milyen számon kell a mentőket értesíteni? | 104, vagy 112. | 105, vagy 112. | 107, vagy 112. | |||
| 282 | Hogyan biztosítunk átjárható légutat? | A fejet a hajas fejbőr kezdeténél, és az állnál megfogva hátra hajtjuk. | Két ujjal kihúzzuk a nyelvet és gondoskodunk róla, hogy ne kerülhessen vissza a szájüregbe. | Az elsősegély dobozban található intubáló szett segítségével. | Hogyan biztosítunk átjárható légutat? | A fejet a hajas fejbőr kezdeténél, és az állnál megfogva hátra hajtjuk. | Két ujjal kihúzzuk a nyelvet és gondoskodunk róla, hogy ne kerülhessen vissza a szájüregbe. | Az elsősegély dobozban található intubáló szett segítségével. | |||
| 283 | Hogyan vizsgáljuk a légzést? | Fülünket a sérült légzőnyílásaihoz közel helyezve figyeljük a mellkas mozgását. | A sérült mellé fekszünk, mert így tudjuk a legjobban megfigyelni a mellkas mozgást. | A sérült szája és orra elé tollpihét, vagy hasonló tárgyat teszünk. | Hogyan vizsgáljuk a légzést? | Fülünket a sérült szája elé helyezve figyeljük a mellkas mozgást. | A sérült mellé fekszünk, mert így tudjuk a legjobban megfigyelni a mellkas mozgást. | A sérült szája és orra elé tollpihét, vagy hasonló tárgyat teszünk. | |||
| 284 | Mit nevezünk hármas érzékelésnek? | Fülünket a beteg orra elé helyezve érezzük és halljuk a levegő áramlását, szemünkkel pedig figyeljük a mellkas mozgását. | A sérültet háromszor megvizsgálom, hogy biztos legyek az állapotában. | A látás, hallás, szaglás alapján osztályozzuk a sérülteket. | Mit nevezünk "hármas érzékelésnek"? | A sérült mellkas mozgását látom, a levegő áramlását érzem és hallom. | A sérültet háromszor megvizsgálom, hogy biztos legyek az állapotában. | A látás, hallás, szaglás alapján osztályozzuk a sérülteket. | |||
| 285 | Mikor kielégítő a légzés? | Ha 10 másodperc alatt legalább 2 légző mozgást figyelünk meg. | Ha 10 másodperc alatt legalább 3 légző mozgást figyelünk meg. | Ha 10 másodperc alatt legfeljebb 1 légző mozgást figyelünk meg. | Mikor kielégítő a légzés? | Ha 10 másodperc alatt legalább 2 légző mozgást figyelünk meg. | Ha 10 másodperc alatt legalább 3 légző mozgást figyelünk meg. | Ha 10 másodperc alatt legfeljebb 1 légző mozgást figyelünk meg. | |||
| 286 | Mit nevezünk mellkaskompressziónak? | Újraélesztésnél a mellkas ütemes lenyomását és felengedését nevezzük így. | Fulladásnál a tüdőben lévő nyomásnövekedést hívjuk így. | Fulladásnál a légszomjat hívjuk így. | Mit nevezünk mellkas kompressziónak? | Újraélesztésnél a mellkas ütemes lenyomását és felengedését nevezzük így. | Fulladásnál a tüdőben lévő nyomásnövekedést hívjuk így. | Fulladásnál a légszomjat hívjuk így. | |||
| 287 | Felnőtt újraélesztésnél milyen mélyen kell a mellkast lenyomni? | Kb. 5-6 cm. | Kb. 1-2 cm. | Kb. 12-15 cm. | Felnőtt újraélesztésnél milyen mélyen kell a mellkast lenyomni? | Kb. 5-6 cm. | Kb. 1-2 cm. | Kb. 12-15 cm | |||
| 288 | Újraélesztésnél milyen mélyen kell a mellkast benyomni? | A mellkas keresztmetszetének 1/3-áig. | A mellkas keresztmetszetének 1/6-áig. | A mellkas keresztmetszetének 1/2-éig. | Újraélesztésnél milyen mélyen kell a mellkast benyomni? | A mellkas keresztmetszetének 1/3-áig. | A mellkas keresztmetszetének 1/6-áig. | A mellkas keresztmetszetének 1/2-áig. | |||
| 289 | Milyen testhelyzetben kell a mellkaskompressziót végezni? | A sérült mellé térdelve, nyújtott karokkal, felsőtestből mozogva. | A sérült mellé guggolva, nyújtott könyökkel combból rugózva. | A sérült mellé térdelve, hajlított kézzel, karból nyomva. | Milyen testhelyzetben kell a mellkaskompressziót végezni? | A sérült mellé térdelve, nyújtott karokkal, felsőtestből mozogva. | A sérült mellé guggolva, nyújtott könyökkel combból rugózva. | A sérült mellé térdelve, hajlított kézzel, karból nyomva. | |||
| 290 | Újraélesztésnél a két kézfejet ujjaknál összekulcsolva az alsó tenyér párnás részét a mellkas középvonalára a szegycsont alsó harmadára helyezve a férfi mellbimbók vonalában kell a mellkast lenyomni. | Igaz. | Hamis. | Újraélesztésnél a két kézfejet ujjaknál összekulcsolva az alsó tenyér párnás részét a mellkas középvonalára a szegycsont alsó harmadára helyezve a férfi mellbimbók vonalában kell a mellkast lenyomni. | Igaz. | Hamis. | |||||
| 291 | Újraélesztésnél a kezünket ökölbe szorítva erőteljes ütéseket kell mérni a mellkasra, percenként 100-120 -szor. | Hamis. | Igaz. | Újraélesztésnél a kezünket ökölbe szorítva erőteljes ütéseket kell mérni a mellkasra, percenként 100-120 -szor. | Hamis. | Igaz. | |||||
| 292 | Újraélesztésnél a test középvonalában a bordaív aljának vonalában kell erőteljes ütéseket kell mérni, percenként 100 -szor. | Hamis. | Igaz. | Újraélesztésnél a test középvonalában a bordaív aljának vonalában kell erőteljes ütéseket kell mérni, percenként 100 -szor. | Hamis. | Igaz. | |||||
| 293 | Percenkét hány lenyomásra kell törekedni a mellkaskompresszió során? | 100-120 | 2-30 | 220-230 | Percenkét hány lenyomásra kell törekedni a mellkaskompresszió során? | 100-120 | 2-30 | 220-230 | |||
| 294 | Mellkaskompressziónál a mellkast mindig teljesen fel kell engedni. | Igaz. | Hamis. | Mellkas kompressziónál a mellkast mindig teljesen fel kell engedni. | Igaz. | Hamis. | |||||
| 295 | Mellkaskompressziónál a mellkast sosem szabad teljesen felengedni. | Hamis. | Igaz. | Mellkas kompressziónál a mellkast sosem szabad teljesen felengedni. | Hamis. | Igaz. | |||||
| 296 | Mennyi mellkaskompressziót kell végezni egymás után? | 30 | 2 | 100 | Mennyi mellkaskompressziót kell végezni egymás után? | 30 | 2 | 100 | |||
| 297 | Legfeljebb mennyi ideig szüneteltethetjük a mellkaskompressziót? | 5-10 másodperc. | 15-20 másodperc. | 25-30 másodperc. | Legfeljebb mennyi ideig szüneteltethetjük a mellkas kompressziót? | 5-10 másodperc | 15-20 másodperc | 25-30 másodperc | |||
| 298 | 30 mellkaskompresszió után mennyi befúvást kell végezni? | 2 | 1 | 3 | 30 mellkas kompresszió után mennyi befúvást kell végezni? | 2 | 1 | 3 | |||
| 299 | Szájból szájba vagy szájból orrba kell a befúvást végrehajtani? | Mindkét módszer elfogadott. | Szájból szájba. | Szájból orrba. | Szájból szájba vagy szájból orrba kell a befúvást végrehajtani? | Mindkét módszer elfogadott. | Szájból szájba. | Szájból orrba. | |||
| 300 | Mit kell tenni, ha több segítségnyújtó is van a közelben? | A segítségnyújtók két percenként váltják egymást, a kompressziót és a befúvást ugyanaz a segítségnyújtó hajtja végre. | A segítségnyújtók kiválasztják maguk közül a legrátermettebbet, és az a segítségnyújtó végzi a kompressziót és a befúvást a segítség megérkezéséig. | Annak a segítségnyújtónak aki először a helyszínre ért, a később érkezőket el kell küldenie, és egyedül kell végeznie a kompressziót és a befúvást. | Mit kell tenni, ha több segítségnyújtó is van a közelben? | A segítség nyújtók két percenként váltják egymást, a kompressziót és a befúvást ugyanaz a segítségnyújtó hajtja végre. | A segítségnyújtók kiválasztják maguk közül a legrátermettebbet, és az a segítségnyújtó végzi a kompressziót és a befúvást a segítség megérkezéséig. | Annak az segítségnyújtónak aki először a helyszínre ért, a később érkezőket el kell küldenie, és egyedül kell végeznie a kompressziót és a befúvást. | |||
| 301 | Végezheti-e a befúvást az egyik, a kompressziót a másik segítségnyújtó. | A páros munkára csak a kiképzett hivatásos ellátók vállalkozzanak, akik képesek időveszteség nélkül összehangolni munkájukat. | Ez az ellátási mód ajánlott a kezdő elsősegélynyújtóknak. | Ez az ellátási mód Magyarországon kifejezetten tiltott. | Végezheti-e a befúvást az egyik, a kompressziót a másik segítségnyújtó. | A páros munkára csak a kiképzett hivatásos ellátók vállalkozzanak akik képesek időveszteség nélkül összehangolni munkájukat. | Ez az ellátási mód ajánlott a kezdő elsősegélynyújtóknak. | Ez az ellátási mód Magyarországon kifejezetten tiltott. | |||
| 302 | Több sérült esetén mi a helyes ellátási sorrend? | 1. Eszméletlen, 2. Vérző, 3. Zúzódást szenvedett. | 1. Vérző, 2. Eszméletlen, 3. Zúzódást szenvedett. | 1. Eszméletlen, 2. Zúzódást szenvedett, 3. Vérző. | Több sérült esetén mi a helyes ellátási sorrend? | 1. Eszméletlen, 2. Vérző, 3. Zúzódást szenvedett. | 1. Vérző, 2. Eszméletlen, 3. Zúzódást szenvedett. | 1. Eszméletlen, 2. Zúzódást szenvedett, 3. Vérző. | |||
| 303 | Több sérült esetén mi a helyes ellátási sorrend? | 1. Erős vérzés, 2. Nyílt comb törés, 3. Klinikai halott. | 1. Nyílt comb törés, 2. Erős vérzés, 3. Klinikai halott. | 1. Klinikai halott, 2. Erős vérzés, 3. Nyílt comb törés. | Több sérült esetén mi a helyes ellátási sorrend? | 1. Erős vérzés, 2. Nyílt comb törés, 3. Klinikai halott. | 1. Nyílt comb törés, 2. Erős vérzés, 3. Klinikai halott. | 1. Klinikai halott, 2. Erős vérzés, 3. Nyílt comb törés. | |||
| 304 | Több sérült esetén mi a helyes ellátási sorrend? | 1. Harmad fokú égés, 2. Zavart tudatú, 3. Horzsolások. | 1. Zavart tudatú, 2. Harmad fokú égés, 3. Horzsolások. | 1. Harmad fokú égés, 2. Horzsolások, 3. Zavart tudatú. | Több sérült esetén mi a helyes ellátási sorrend? | 1. Harmad fokú égés, 2. Zavart tudatú, 3. Horzsolások. | 1. Zavart tudatú, 2. Harmad fokú égés, 3. Horzsolások. | 1. Harmad fokú égés, 2. Horzsolások, 3. Zavart tudatú. | |||
| 305 | Igaz-e, hogy a törés, a rándulás és a ficam tünetei és ellátása hasonlóak? | Igaz. | Hamis. | Igaz-e, hogy a törés, a rándulás és a ficam tünetei és ellátása hasonlóak? | Igaz. | Hamis. | |||||
| 306 | Melyik sérülésre igaz az állítás? A csontszövet folytonossága megszakad. | Törés. | Rándulás. | Ficam. | Melyik sérülésre igaz az állítás? A csontszövet folytonossága megszakad. | Törés. | Rándulás. | Ficam. | |||
| 307 | Melyik sérülésre igaz az állítás? A két csontvég kimozdul a helyéről, az ízületi tok és szalag megnyúlik, vagy elszakad, azonban az ízületi felszínek a helyükön maradnak. | Rándulás. | Törés. | Ficam. | Melyik sérülésre igaz az állítás? A két csontvég kimozdul a helyéről, az ízületi tok és szalag megnyúlik, vagy elszakad, azonban az ízületi felszínek a helyükön maradnak. | Rándulás. | Törés. | Ficam. | |||
| 308 | Melyik sérülésre igaz az állítás? Az erőbehatás végén a csontvégek az ízületi vápából kimozdulva rendellenes pozícióban maradnak. | Ficam. | Rándulás. | Törés. | Melyik sérülésre igaz az állítás? Az erőbehatás végén a csontvégek az ízületi vápából kimozdulva rendellenes pozícióban maradnak. | Ficam. | Rándulás. | Törés. | |||
| 309 | Mely állítások igazak a törés, rándulás ficam ellátására. | Mozgatási tilalom, jegelés, borogatás, rögzítés. | Masszírozás, ékszerek eltávolítása, a sérült testrész melegen tartása. | Helyre rakás, sínbe rakás, izolációs fóliába tekerés. | Mely állítások igazak a törés, rándulás ficam ellátására. | Mozgatási tilalom, jegelés, borogatás, rögzítés. | Masszírozás, ékszerek eltávolítása, a sérült testrész melegen tartása. | Helyre rakás, sínbe rakás, izolációs fóliába tekerés, | |||
| 310 | Melyik vérzésre igaz az állítás? Gyenge intenzitású, nem ritkán csupán kisebb cseppekben jelentkezik a sérült bőrfelületen. | Kapilláris/hajszáleres. | Vénás/visszeres. | Artériás/ütőeres. | Melyik vérzésre igaz az állítás? Gyenge intenzitású, nem ritkán csupán kisebb cseppekben jelentkezik a sérült bőrfelületen. | Kapilláris/hajszáleres. | Vénás/visszeres | Artériás/ütőeres | |||
| 311 | Melyik vérzésre igaz az állítás? A vérzés intenzitása erős is lehet, a vér színe rendszerint sötétpiros. | Vénás/visszeres. | Kapilláris/hajszáleres. | Artériás/ütőeres. | Melyik vérzésre igaz az állítás? A vérzés intenzitása erős is lehet, a vér színe rendszerint sötétpiros. | Vénás/visszeres | Kapilláris/hajszáleres. | Artériás/ütőeres | |||
| 312 | Melyik vérzésre igaz az állítás? A vérzés tipikus jellemzője az élénkpiros, lüktető sugárban távozó vér. | Artériás/ütőeres. | Kapilláris/hajszáleres. | Vénás/visszeres. | Melyik vérzésre igaz az állítás? A vérzés tipikus jellemzője az élénkpiros, lüktető sugárban távozó vér. | Artériás/ütőeres | Kapilláris/hajszáleres. | Vénás/visszeres | |||
| 313 | Melyik vérzéstípus ellátásának lényege a fedőkötés? | Kapilláris/hajszáleres. | Vénás/visszeres. | Artériás/ütőeres. | Melyik vérzéstípus ellátásának lényege a fedőkötés? | Kapilláris/hajszáleres. | Vénás/visszeres | Artériás/ütőeres | |||
| 314 | Milyen típusú vérzésnél alkalmazandó a nyomókötés? | Artériás/ütőeres és vénás/visszeres vérzések ellátására. | Kapilláris/hajszáleres vérzés ellátására. | Kizárólag belső vérzés ellátására. | Melyik vérzéstípus ellátásának lényege a nyomókötés? | Vénás/visszeres | Kapilláris/hajszáleres. | Artériás/ütőeres | |||
| 315 | Melyik vérzéstípus ellátásának lényeges lépése a nyomáspont alkalmazása? | Artériás/ütőeres. | Kapilláris/hajszáleres. | Vénás/visszeres. | Melyik vérzéstípus ellátásának lényeges lépése a nyomáspont alkalmazása? | Artériás/ütőeres | Kapilláris/hajszáleres. | Vénás/visszeres | |||
| 316 | Mik a belső vérzés tünetei? | Sápadtság, hideg, nedves bőr, szapora pulzus, szomjúság, fázás. | Végtag görcsök, levertség, megemelkedett testhőmérséklet, verejtékezés. | Hasfájás, hasmenés, hányinger, hányás, remegés, gyengeség. | Mik a belső vérzés tünetei? | Sápadtság, hideg, nedves bőr, szapora pulzus, szomjúság, fázás. | Végtag görcsök, levertség, megemelkedett testhőmérséklet, verejtékezés. | Hasfájás, hasmenés, hányinger, hányás, remegés, gyengeség. | |||
| 317 | Mik a sokk tünetei? | Sápadtság, hideg, nedves bőr, szapora pulzus, szomjúság, fázás. | Végtag görcsök, levertség, megemelkedett testhőmérséklet, verejtékezés. | Hasfájás, hasmenés, hányinger, hányás, remegés, gyengeség. | Mik a sokk tünetei? | Sápadtság, hideg, nedves bőr, szapora pulzus, szomjúság, fázás. | Végtag görcsök, levertség, megemelkedett testhőmérséklet, verejtékezés. | Hasfájás, hasmenés, hányinger, hányás, remegés, gyengeség. | |||
| 318 | Igaz-e, hogy a sokkos állapot mindig életveszélyesnek tekinthető? | Igaz. | Hamis. | Igaz-e, hogy a sokkos állapot mindig életveszélyesnek tekinthető? | Igaz. | Hamis. | |||||
| 319 | Mitől alakul ki a sokkos állapot? | A szervezet folyadékháztartásának hirtelen megváltozásától. | A vér látványától. | Nagy öröm hatására. | Mitől alakul ki a sokkos állapot? | A szervezet folyadékháztartásának hirtelen megváltozásától. | A vér látványától. | Nagy öröm hatására. | |||
| 320 | Medence-, vagy gerincsérültnél lehet-e sokkfektetést alkalmazni? | Nem. | Igen. | Medence, vagy gerinc sérültnél lehet-e sokkfektetést alkalmazni? | Nem. | Igen. | |||||
| 321 | Kell-e gerincsérülésre gyanakodnunk magasból leesett sérültnél? | Igen. | Nem. | Kell-e gerinc sérülésre gyanakodnunk magasból leesett sérültnél? | Igen. | Nem. | |||||
| 322 | Kell-e gerincsérülésre gyanakodnunk lépcsőről leesett sérültnél? | Igen. | Nem. | Kell-e gerinc sérülésre gyanakodnunk lépcsőről leesett sérültnél? | Igen. | Nem. | |||||
| 323 | Kell-e gerincsérülésre gyanakodnunk sekély vízbe ugrott sérültnél? | Igen. | Nem. | Kell-e gerinc sérülésre gyanakodnunk sekély vízbe ugrott sérültnél? | Igen. | Nem. | |||||
| 324 | Kell-e gerincsérülésre gyanakodnunk hirtelen összeeső sérültnél? | Nem. | Igen. | Kell-e gerinc sérülésre gyanakodnunk hirtelen összeeső sérültnél? | Nem. | Igen. | |||||
| 325 | Mi a legfontosabb feladat az égési sérülések ellátásánál? | Hűtés, hőelvonás. | Mozgatási tilalom. | Izolációs fólia használata. | Mi a legfontosabb feladat az égési sérülések ellátásánál? | Hűtés, hőelvonás. | Mozgatási tilalom. | Izolációs fólia használata. | |||
| 326 | Égési sérülés hűtésére mi a legmegfelelőbb? | Víz. | Tejföl. | Napolaj. | Égési sérülés hűtésére mi a legmegfelelőbb? | Víz. | Tejföl. | Napolaj. | |||
| 327 | Igaz-e, hogy égési sérült esetében a ruhákat és ékszereket el kell távolítani. | Igaz, de az égett területbe ragadt ruhákat/ruhadarabokat nem szabad eltávolítani. | Igaz, az égett területbe ragadt ruhákat/ruhadarabokat hirtelen kell kirántani a sebből. | Igaz, de csak az égett területbe ragadt ruhákat/ruhadarabokat kell eltávolítani. | Igaz-e, hogy égési sérült esetében a ruhákat és ékszereket el kell távolítani. | Igaz, de az égett területbe ragadt ruhákat/ruhadarabokat nem szabad eltávolítani. | Igaz, az égett területbe ragadt ruhákat/ruhadarabokat hirtelen kell kirántani a sebből. | Igaz, de csak az égett területbe ragadt ruhákat/ruhadarabokat kell eltávolítani. | |||
| 328 | Melyik állítás igaz égési sérülés estében? | Csak az égett testrészt és környékét kell hűteni. | Az egész testet kell hűteni. | Mindig a csuklókat kell hűteni. | Melyik állítás igaz égési sérülés estében? | Csak az égett testrészt és környékét kell hűteni. | Az egész testet kell hűteni. | Mindig a csuklókat kell hűteni. | |||
| 329 | Egészítse ki a mondatot! Az égés kiterjedésének mérésére a(z) ( ) szabályt használjuk. | 9-es | 7-es | 5-ös | Egészítse ki a mondatot! Az égés kiterjedésének mérésére a(z) … szabályt használjuk. | 9-es | 7-es | 5-ös | |||
| 330 | A napszúrás, vagy a tartós meleg hatására bekövetkezett rosszullét a súlyosabb? | A tartós meleg hatására. | A napszúrás. | Egyforma. | A napszúrás, vagy a tartós meleg hatására bekövetkezett rosszullét a súlyosabb? | A tartós meleg hatására. | A napszúrás. | Egyforma. | |||
| 331 | Melyek a napszúrás tünetei? | Fejfájás, hányinger, hányás. | Kettős látás, tarkómerevség. | Nincs jellegzetes tünete. | Melyek a napszúrás tünetei? | Fejfájás, hányinger, hányás. | Kettős látás, tarkómerevség. | Nincs jellegzetes tünete. | |||
| 332 | Napszúrás és meleg okozta rosszullét esetén mi a kezelés módja? | Árnyékba, szellős helyre kell vinni, lefektetni, meg kell itatni, hűtőborogatást alkalmazni. | Le kell venni a ruháit és az ékszereit, és stabil oldalfekvésbe kell rakni. | Izolációs fóliát kell használni. | Napszúrás és meleg okozta rosszullét esetén mi a kezelés módja? | Árnyékba, szellős helyre kell vinni, lefektetni, meg kell itatni, hűtőborogatást alkalmazni. | Le kell venni a ruháit és az ékszereit, és stabil oldalfekvésbe kell rakni. | Izolációs fóliát kell használni. | |||
| 333 | Mi a hipotermia? | A testhőmérséklet tartósan 35 fok alá süllyed. | A betegségektől való kórós félelem. | A test hőmérséklete tartósan 40 fok fölé emelkedik. | Mi a hipotermia? | A testhőmérséklet tartósan 35 fok alá süllyed. | A betegségektől való kórós félelem. | A test hőmérséklete tartósan 40 fok fölé emelkedik. | |||
| 334 | Mi a hipotermia? | Kihűlés. | A betegségektől való kórós félelem. | Magas vérnyomás. | Mi a hipotermia? | Kihűlés. | A betegségektől való kórós félelem. | Magas vérnyomás. | |||
| 335 | Mi a legfontosabb feladat a hipotermiás sérülések ellátásánál? | Gátolni a további hővesztést. | Hűtés, hőelvonás. | Mozgatási tilalom. | Mi a legfontosabb feladat a hipotermiás sérülések ellátásánál? | További hővesztés gátlása. | Hűtés, hőelvonás. | Mozgatási tilalom. | |||
| 336 | Okozhat-e sokkos állapotot a hipotermiás sérült hirtelen felmelegítése? | Igen. | Nem. | Okozhat-e sokkos állapotot a hipotermiás sérült hirtelen felmelegítése? | Igen. | Nem. | |||||
| 337 | Okozhat-e hipotermiás állapotot, az égési sérülést szenvedett, vagy lázas beteg túlzott hűtése? | Igen. | Nem. | Okozhat-e hipotermiás állapotot, az égési sérülést szenvedett, vagy lázas beteg túlzott hűtése? | Igen. | Nem. | |||||
| 338 | Indokolt-e mérgezés gyanúja esetén a mentőhívás? | Igen. | Nem. | Indokolt-e mérgezés gyanúja esetén a mentőhívás? | Igen. | Nem. | |||||
| 339 | Mi a legfontosabb feladat mérgezést szenvedett sérült ellátásánál? | Mérgezés okának kiderítése, mentőhívás, beteg állapotának figyelése. | Hányás- és hasmenés csillapítót adni, rendőrt hívni. | A mérget kiszívni, ellenmérget beadni. | Mi a legfontosabb feladat mérgezést szenvedett sérült ellátásánál? | Mérgezés okának kiderítése, mentőhívás, beteg állapotának figyelése. | Hányás- és hasmenés csillapítót adni, rendőrt hívni. | A mérget kiszívni, ellenmérget beadni. | |||
| 340 | A szén-dioxid könnyebb a levegőnél? | Nem. | Igen. | A szén-dioxid könnyebb a levegőnél? | Nem. | Igen. | |||||
| 341 | A szén-monoxid könnyebb a levegőnél? | Igen. | Nem. | A szén-monoxid könnyebb a levegőnél? | Igen. | Nem. | |||||
| 342 | A szén-dioxid nehezebb a levegőnél? | Igen. | Nem. | A szén-dioxid nehezebb a levegőnél? | Igen. | Nem. | |||||
| 343 | A szén-monoxid nehezebb a levegőnél? | Nem. | Igen. | A szén-monoxid nehezebb a levegőnél? | Nem. | Igen. | |||||
| 344 | Mit kell tenni vélhetően gázzal telített térbe történő belépés előtt? | Alaposan kiszellőztetni. | Leguggolni, és így menni be. | Semmit, mert nem szabad bemenni. | Mit kell tenni vélhetően gázzal telített térbe történő belépés előtt? | Alaposan kiszellőztetni. | Leguggolni, és így menni be. | Semmit, mert nem szabad bemenni. | |||
| 345 | Milyen esetben alkalmazunk Heimlich-féle műfogást? | Fulladó sérültnél. | Vízből kiemelésnél. | Spriccelő vérzés elállítására. | Milyen esetben alkalmazunk Heimlich-féle műfogást? | Fulladó sérültnél. | Vízből kiemelésnél. | Spriccelő vérzés elállítására. | |||
| 346 | Mit kell tenni a fulladó sérülttel? | Erőteljesen a lapockái közé csapni. | Stabil oldalfekvésbe kell helyezni. | Gégemetszést kell végrehajtani. | Mit kell tenni a fulladó sérülttel? | Erőteljesen a lapockái közé csapni. | Stabil oldalfekvésbe kell helyezni. | Gégemetszést kell végrehajtani. | |||
| 347 | Mit kell tenni a fulladó sérülttel? | Heimlich-féle műfogást kell alkalmazni. | Stabil oldalfekvésbe kell helyezni. | Gégemetszést kell végrehajtani. | Mit kell tenni a fulladó sérülttel? | Heimlich-féle műfogást kell alkalmazni. | Stabil oldalfekvésbe kell helyezni. | Gégemetszést kell végrehajtani. | |||
| 348 | Maximum hányszor kell egymás után a fulladó lapockái közé csapni? | 5-ször. | 1-szer. | 10-szer. | Maximum hányszor kell egymás után a fulladó lapockái közé csapni? | 5-ször. | 1-szer. | 10-szer. | |||
| 349 | Maximum hányszor kell egymás után gyomortáji lökést alkalmazni a fulladón? | 5-ször. | 1-szer. | 10-szer. | Maximum hányszor kell egymás után gyomortáji lökést alkalmazni a fulladón? | 5-ször. | 1-szer. | 10-szer. | |||
| 350 | Igaz-e, hogy először 5 lapockák közé mért ütést, majd 5 gyomortáji lökést kell alkalmazni a léguti idegen test távozásáig? | Igaz. | Hamis. | Igaz-e, hogy először 5 lapockák közé mért ütést, majd 5 gyomortáji lökést kell alkalmazni a léguti idegen test távozásáig? | Igaz. | Hamis. | |||||
| 351 | Indokolt-e mentőt hívni, ha sikerült megszüntetni a légúti elzáródást? | Igen. | Nem. | Indokolt-e mentőt hívni, ha sikerült megszüntetni a légúti elzáródást? | Igen. | Nem. | |||||
| 352 | Bele lehet-e fulladni sekély vízbe? | Igen. | Nem. | Bele lehet-e fulladni sekély vízbe? | Igen. | Nem. | |||||
| 353 | Veszélyes-e alkoholos, vagy bódult állapotban vízbe ugrani? | Igen. | Nem. | Veszélyes-e alkoholos, vagy bódult állapotban vízbe ugrani? | Igen. | Nem. | |||||
| 354 | Mi az a növekvő négyszögek módszer, és hol használják? | Pásztázási módszer vízbe esett felkutatására, melyet tavi körülmények között használnak. | Pásztázási módszer vízbe esett felkutatására, melyet folyami körülmények között használnak. | Lékesedés esetén egyre nagyobb lékponyvát kell a lékre helyezni. | Mi az a növekvő négyszögek módszer, és hol használják? | Pásztázási módszer vízbe esett felkutatására, melyet tavi körülmények között használnak. | Pásztázási módszer vízbe esett felkutatására, melyet folyami körülmények között használnak. | Lékesedés esetén egyre nagyobb lékponyvát kell a lékre helyezni. | |||
| 355 | A növekvő négyszögek módszer használatakor hogyan változnak a megtett távolságok? | Minden második derékszögű forduló után az első hosszal növekszik a megtett út. | Minden második derékszögű forduló után duplázódik a megtett távolság. | Minden harmadik derékszögű forduló után duplázódik a megtett távolság. | A növekvő négyszögek módszer használatakor hogyan változnak a megtett távolságok? | Minden második derékszögű forduló után az első hosszal növekszik a megtett út. | Minden második derékszögű forduló után duplázódik a megtett távolság. | Minden harmadik derékszögű forduló után duplázódik a megtett távolság. | |||
| 356 | Mit lát az ábrán? | A vízbeesettek keresésére szolgáló eltolt háromszögek módszerét. | Környezetre ártalmas anyagot szállító hajó megkülönböztető jelzését. | Hatósági hajó megkülönböztető jelzését. | Eltolt haromszogek modszere.jpg | Eltolt haromszogek modszere.jpg | Mit lát az ábrán? | A vízbeesettek keresésére szolgáló eltolt háromszögek módszerét. | Környezetre ártalmas anyagot szállító hajó megkülönböztető jelzését. | Hatósági hajó megkülönböztető jelzését. | |
| 357 | Hol használjuk az alábbi keresési módot? | Állóvízen. | Folyóvízen. | Álló-, és folyóvízen egyaránt. | Eltolt haromszogek modszere.jpg | Eltolt haromszogek modszere.jpg | Hol használjuk az alábbi keresési módot? | Álló vízen. | Folyó vízen. | Álló, és folyó vízen egyaránt. | |
| 358 | Az ábrán látható keresési módot hogyan hajtjuk végre? | A fordulóknál a menetirányunkhoz képest 120 fokkal kell elfordulni, mindig azonos irányban. | A fordulóknál a menetirányunkhoz képest 60 fokkal kell elfordulni, mindig azonos irányban. | A fordulóknál a menetirányunkhoz képest 180 fokkal kell elfordulni, mindig azonos irányban. | Eltolt haromszogek modszere.jpg | Eltolt haromszogek modszere.jpg | Az ábrán látható keresési módot hogyan hajtjuk végre? | A fordulóknál a menetirányunkhoz képest 120 fokkal kell elfordulni, mindig azonos irányban. | A fordulóknál a menetirányunkhoz képest 60 fokkal kell elfordulni, mindig azonos irányban. | A fordulóknál a menetirányunkhoz képest 180 fokkal kell elfordulni, mindig azonos irányban. | |
| 359 | Mit lát az ábrán? | A vízbeesettek keresésére szolgáló növekvő négyzetek módszerét. | A diagonális palánkolási mód elvi vázlatát. | Szendvics szerkezetű műanyag hajó csúszásgátló felületének kiképzését. | Novekvo negyzetek modszere.jpg | Novekvo negyzetek modszere.jpg | Mit lát az ábrán? | A vízbeesettek keresésére szolgáló növekvő négyzetek módszerét. | A diagonális palánkolási mód elvi vázlatát. | Szendvics szerkezetű műanyag hajó csúszásgátló felületének kiképzését. | |
| 360 | Hol használjuk az alábbi keresési módot? | Állóvízen. | Folyóvízen. | Álló-, és folyóvízen egyaránt. | Novekvo negyzetek modszere.jpg | Novekvo negyzetek modszere.jpg | Hol használjuk az alábbi keresési módot? | Álló vízen. | Folyó vízen. | Álló, és folyó vízen egyaránt. | |
| 361 | Az ábrán látható keresési módot hogyan hajtjuk végre? | Két egymást követő szakasz egyforma hosszú, a következő kettő egy egységgel hosszabb. | Két egymást követő szakasz egyforma hosszú, a következő kettő hossza az előző duplája. | Két egymást követő szakasz egyforma hosszú, a következő kettő egy egységgel rövidebb. | Novekvo negyzetek modszere.jpg | Novekvo negyzetek modszere.jpg | Az ábrán látható keresési módot hogyan hajtjuk végre? | Két egymást követő szakasz egyforma hosszú, a következő kettő egy egységgel hosszabb. | Két egymást követő szakasz egyforma hosszú, a következő kettő hossza az előző duplája. | Két egymást követő szakasz egyforma hosszú, a következő kettő egy egységgel rövidebb. | |
| 362 | Hol használjuk az alábbi keresési módot? | Folyóvízen. | Állóvízen. | Álló-, és folyóvízen egyaránt. | Kigyo vonalban.jpg | Kigyo vonalban.jpg | Hol használjuk az alábbi keresési módot? | Folyó vízen. | Álló vízen. | Álló, és folyó vízen egyaránt. | |
| 363 | Az alábbiak közül melyik keresési módot/módokat használják állóvízen? | a. és b. | a. és c. | c. | Keresesi modok.jpg | Keresesi modok.jpg | Az alábbiak közül melyik keresési módot/módokat használják álló vízen? | a. és b. | a. és c. | c. | |
| 364 | Az alábbiak közül melyik keresési módot/módokat használják folyóvízen? | c. | a. és b. | a. | Keresesi modok.jpg | Keresesi modok.jpg | Az alábbiak közül melyik keresési módot/módokat használják folyó vízen? | c. | a. és b. | a. | |
| 365 | Folyamon a szem elől tévesztett bajbajutottat hogyan kell felkutatni? | A bajbajutott feltételezett helye alá hajózok, majd parttól partig felfelé haladva vizsgálok át egy folyamszakaszt. | A bajbajutott feltételezett helye fölé hajózok, majd parttól partig lefelé haladva vizsgálok át egy folyamszakaszt. | Az eltolt háromszögek módszert alkalmazva keresem meg a bajbajutottat. | Folyamon a szem elől tévesztett bajbajutottat hogyan kell felkutatni? | A bajbajutott feltételezett helye alá hajózok, majd parttól partig felfelé haladva vizsgálok át egy folyamszakaszt. | A bajbajutott feltételezett helye fölé hajózok, majd parttól partig lefelé haladva vizsgálok át egy folyamszakaszt. | Az eltolt háromszögek módszert alkalmazva keresem meg a bajbajutottat. | |||
| 366 | Használható e vízből mentéshez például gumimatrac, vagy egyéb strandeszköz, ha nincs a hajón mentőpatkó, vagy mentőgyűrű? | Igen, szükség esetén bármilyen tárgy ami erre alkalmas, igénybe vehető az életmentéshez. | Nem, mert minden hajón van mentőgyűrű, vagy mentőpatkó. | Nem mert nem biztonságos, és kicsúszhat a bajbajutott alól. | Használható e vízből mentéshez például gumimatrac, vagy egyéb strandeszköz, ha nincs a hajón mentőpatkó, vagy mentőgyűrű? | Igen, szükség esetén bármilyen tárgy ami erre alkalmas, igénybe vehető az életmentéshez. | Nem, mert minden hajón van mentőgyűrű, vagy mentőpatkó. | Nem mert nem biztonságos, és kicsúszhat a bajbajutott alól. | |||
| 367 | Vízből mentésnél hogyan közelítjük meg a mentendőt állóvízen? | Szél ellenében. | Oldalszélben. | Hátszélben. | Vízből mentésnél hogyan közelítjük meg a mentendőt álló vízen? | Széllel szemben, legfeljebb negyed szélben. | Félszélben. | Hátszélben, háromnegyed szélben. | |||
| 368 | Vízből mentésnél hogyan közelítjük meg a mentendőt folyóvízen? | Hegymenetben. | Völgymenetben. | Hegymenetben, vagy völgymenetben, szabadon választható. | Vízből mentésnél hogyan közelítjük meg a mentendőt folyó vízen? | Hegymenetben. | Völgymenetben. | Hegymenetben, vagy völgymenetben szabadon választható. | |||
| 369 | A vízből mentésnél a mentendőt jobb vagy bal oldalról kell megközelíteni? | Bármely oldalról. | Jobb oldalról. | Bal oldalról. | A vízből mentésnél a mentendőt jobb vagy bal oldalról kell megközelíteni? | Mindegy. | Jobb. | Bal. | |||
| 370 | A vízből mentésnél a mentendőt szél alól, vagy szél felől kell megközelíteni állóvízen? | Szél alól. | Szél felől. | Mindegy. | A vízből mentésnél a mentendőt szél alól, vagy szél felől kell megközelíteni álló vízen? | Szél alól. | Szél felől. | Mindegy. | |||
| 371 | Vízből mentésnél, milyen sebességgel kell a mentendő mellé érni? | Nullához közeli sebességgel. | A hajó manőversebességével. | Minél gyorsabban. | Vízből mentésnél, milyen sebességgel kell a mentendő mellé érni? | Nullához közeli sebességgel. | A hajó manőversebességével. | Minél gyorsabban. | |||
| 372 | Mit kell tennünk amikor a mentendő mellé érünk, ha gépi erővel haladó kishajóval közelítjük meg? | Az irányváltót üresbe kell tenni, vagy a motort le kell állítani. | Az irányváltót előremenetben kell hagyni. | Az irányváltót hátramenetbe kell tenni. | Mit kell tennünk amikor a mentendő mellé érünk, ha gépi erővel közelítjük meg? | A gépet üresbe kell rakni, vagy le kell állítani. | A gépet előre menetbe kell hagyni. | A gépet hátramenetbe kell rakni. | |||
| 373 | Helyes-e a mentendő megközelítése az ábrán látható módon? A nyíl a folyás vagy a sodrás irányát jelöli. | Igen. | Nem. | Mentes kgh jo 1.jpg | Mentes kgh jo 1.jpg | Helyes-e a mentendő megközelítése az ábrán látható módon? A nyíl a folyás vagy a sodrás irányát jelöli. | Igen. | Nem. | |||
| 374 | Helyes-e a mentendő megközelítése az ábrán látható módon? A nyíl a folyás vagy a sodrás irányát jelöli. | Nem. | Igen. | Mentes kgh rossz 1.jpg | Mentes kgh rossz 1.jpg | Helyes-e a mentendő megközelítése az ábrán látható módon? A nyíl a folyás vagy a sodrás irányát jelöli. | Nem. | Igen. | |||
| 375 | Mit teszünk, ha folyóvízen hegymenetben haladva a hajónkról kiesik valaki, és ezt a hajó vezetőjeként azonnal észleljük? | Azonnal visszafordulok ügyelve arra, hogy a hajócsavar a vízben lévő személyben kárt ne okozzon. | Azonnal hátramenetbe kapcsolok, és farral visszatolatok a vízben lévő személyhez. | Egyenesen tovább haladok 2-3 hajóhosszt, majd visszafordulok a mentési manőverhez. | Mit teszünk, ha folyó vízen hegymenetben haladva a hajónkról kiesik valaki, és ezt a hajó vezetőjeként azonnal észleljük? | Azonnal visszafordulok lehetőleg abba az irányba, amelyik oldalon kiesett a személy. | Azonnal visszafordulok mindig ellentétes irányba, amerre beesett a személy. | Egyenesen tovább haladok 2-3 hajóhosszt, majd visszafordulok a mentési manőverhez. | |||
| 376 | Mit teszünk, ha folyóvízen völgymenetben haladva a hajónkról kiesik valaki, és ezt a hajó vezetőjeként azonnal észleljük? | Egyenesen tovább haladok 2-3 hajóhosszt, majd visszafordulok a mentési manőverhez. | Azonnal hátramenetbe kapcsolok, és farral visszatolatok a vízben lévő személyhez. | Azonnal visszafordulok ügyelve arra, hogy a hajócsavar a vízben lévő személyben kárt ne okozzon. | Mit teszünk, ha folyó vízen völgymenetben haladva a hajónkról kiesik valaki, és ezt a hajó vezetőjeként azonnal észleljük? | Egyenesen tovább haladok 2-3 hajóhosszt, majd visszafordulok a mentési manőverhez. | Azonnal visszafordulok lehetőleg abba az irányba, amelyik oldalon kiesett a személy. | Azonnal visszafordulok mindig ellentétes irányba, amerre beesett a személy. | |||
| 377 | Hogyan kell a vízbe esett bajbajutottat kisgéphajóval megközelíteni? | Széllel és/vagy áramlással szemben, a szél alatti oldalon maradva. | Széllel és/vagy áramlással szemben, a szél feletti oldalon maradva. | A legrövidebb időn belül, az mindegy hogyan. | Hogyan kell a vízbe esett bajbajutottat kisgéphajóval megközelíteni? | Széllel és/vagy áramlással szemben, a szél alatti oldalon maradva. | Széllel és/vagy áramlással szemben, a szél feletti oldalon maradva. | A legrövidebb időn belül, az mindegy hogyan. | |||
| 378 | Milyen veszélyeket rejthet a vízből mentett hajóba történő beemelése? | Kisebb hajóval, csónakkal végzett mentésnél felborulhatunk. | A hajó oldalán történő beemelésnél mindig fennáll a borulás veszélye. | A hajó orránál és faránál történő beemelésnél mindig fennáll a borulás veszélye. | Milyen veszélyeket rejthet a vízből mentett hajóba történő beemelése? | Kisebb hajóval, csónakkal végzett mentésnél felborulhatunk. | A hajó oldalán történő beemelésnél mindig fennáll a borulás veszélye. | A hajó orránál és faránál történő beemelésnél mindig fennáll a borulás veszélye. | |||
| 379 | Milyen veszélyeket rejthet a vízből mentett hajóba történő beemelése? | Ha háton emeljük be a mentendőt gerincsérülést okozhatunk neki. | Ha háttal próbáljuk beemelni nem lát minket és megijedhet a mentendő. | Ha háttal emeljük be a mentendőt vizet nyelhet. | Milyen veszélyeket rejthet a vízből mentett hajóba történő beemelése? | Ha háton emeljük be a mentendőt gerincsérülést okozhatunk neki. | Ha háttal próbáljuk beemelni nem lát minket és megijedhet a mentendő. | Ha háttal emeljük be a mentendőt vizet nyelhet. | |||
| 380 | Hogyan minimalizálható a hajómotorok környezetterhelése? | Idejében elvégzett karbantartásokkal, a pontos, szakszerű beállításokkal és a gyár által előírt kenő- és üzemanyagok használatával. | A gyártó által erre a célra javasolt adalékok rendszeres használatával. | Megfelelő idejű bemelegítéssel, és a benzinkutak extra üzemanyagainak rendszeres használatával. | Hogyan minimalizálható a hajómotorok környezetterhelése? | Idejében elvégzett karbantartásokkal, a pontos, szakszerű beállításokkal és a gyár által előírt kenő és üzemanyagok használatával. | A gyártó által erre a célra javasolt adalékok rendszeres használatával. | Megfelelő idejű bemelegítéssel, és a benzinkutak extra üzemanyagainak rendszeres használatával. | |||
| 381 | Mire kell ügyelni a hajón keletkezett hulladékok eltávolításakor, kezelésekor? | Semmilyen szennyeződés nem juthat a hajóból vízbe, olajat, veszélyes hulladékot, szennyvizet a parton erre rendszeresített tárolókba kell elhelyezni, üríteni. | A környezetre nem káros hulladékok a parttól 300 méterre vízbe dobhatóak. | Tavon semmilyen hulladék nem dobható a vízbe, folyamon az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint van lehetőség rá. | Mire kell ügyelni a hajón keletkezett hulladékok eltávolításakor, kezelésekor? | Semmilyen szennyeződés nem juthat a hajóból vízbe, olajat, veszélyes hulladékot, szennyvizet a parton erre rendszeresített tárolókba kell elhelyezni, üríteni. | A környezetre nem káros hulladékok a parttól 300 méterre vízbe dobhatóak. | Tavon semmilyen hulladék nem dobható a vízbe, folyamon az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint van lehetőség rá. | |||
| 382 | Milyen szennyező anyagot szabad a vízbe dobni? | Semmifélét nem szabad. | Csak a szervetlen anyagokat szabad. | Ha elsüllyed, akkor bármifélét szabad. | Mit szabad a vízbe dobni? | Semmit. | Szervetlen anyagokat. | Bármit ami elsüllyed. | |||
| 383 | Milyen módon kell a hajón a hulladékot gyűjteni? | Szelektíven, zárható edényben. | A hajón nem kell hulladékot gyűjteni, a vízbe kell dobni. | A hulladékot a fedélzeten elhelyezett olajos hordóba kell dobni. | Milyen módon kell a hajón a hulladékot gyűjteni? | Szelektíven, zárható edényben. | A hajón nem kell hulladékot gyűjteni, a vízbe kell dobni. | A hulladékot a fedélzeten elhelyezett olajos hordóba kell dobni. | |||
| 384 | Kell-e rögzíteni a hulladék tárolására szolgáló eszközt. | Igen. | Nem. | Kell-e rögzíteni a hulladék tárolására szolgáló eszközt. | Igen. | Nem. | |||||
| 385 | A WC-vel felszerelt hajón kell-e lennie szennyvíz tartálynak? | Igen. | Nem. | A WC-vel felszerelt hajón kell-e lennie szennyvíz tartálynak? | Igen. | Nem. | |||||
| 386 | Szabad-e a hajón tartály nélküli WC-t üzemeltetni. | Nem. | Igen. | Szabad-e a hajón tartály nélküli WC-t üzemeltetni. | Nem. | Igen. | |||||
| 387 | Mi az ami különösen magas károsanyag-kibocsátáshoz vezet és éppen ezért elkerülendő? | Magas olaj arány a keverék benzinben. | Alacsony olaj arány a keverék benzinben. | Mi az ami különösen magas károsanyag-kibocsátáshoz vezet és éppen ezért elkerülendő? | Magas olaj arány a keverék benzinben. | Alacsony olaj arány a keverék benzinben. | |||||
| 388 | Mi az ami különösen magas károsanyag-kibocsátáshoz vezet és éppen ezért elkerülendő? | Levegőben szegény benzin levegő keverék. | Levegőben gazdag benzin levegő keverék. | Mi az ami különösen magas károsanyag-kibocsátáshoz vezet és éppen ezért elkerülendő? | Levegőben szegény benzin levegő keverék. | Levegőben gazdag benzin levegő keverék. | |||||
| 389 | Mit kell tenni, ha tankoláskor üzemanyag kerül a vízbe? | Értesíteni kell a vízirendészetet (107, 112). | Ultrát kell rászórni. | Nem kell tenni semmit. | Mit kell tenni, ha tankoláskor üzemanyag kerül a vízbe? | Értesíteni kell a vízirendészetet (107, 112). | Ultrát kell rászórni. | Nem kell tenni semmit. | |||
| 390 | Mit kell tenni, ha tankoláskor üzemanyag kerül a vízbe? | Értesíteni kell a katasztrófavédelmet (105, 112). | Ultrát kell rászórni. | Nem kell tenni semmit. | Mit kell tenni, ha tankoláskor üzemanyag kerül a vízbe? | Értesíteni kell a katasztrófavédelmet (105, 112). | Ultrát kell rászórni. | Nem kell tenni semmit. | |||
| 391 | Mit kell tenni, ha tankoláskor üzemanyag kerül a vízbe? | Értesíteni kell a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot. | Ultrát kell rászórni. | Nem kell tenni semmit. | Mit kell tenni, ha tankoláskor üzemanyag kerül a vízbe? | Értesíteni kell a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot. | Ultrát kell rászórni. | Nem kell tenni semmit. | |||
| 392 | Hol kell elhelyezni kabinos hajóban a kézi tűzoltó készüléket? | A kabin bejárata mellett. | Az orrban. | A géptérben, a motor mellett. | Hol kell elhelyezni kabinos hajóban a kézi tűzoltó készüléket? | A kabin bejárat mellett | Az orrban | A géptérben, a motor mellett. | |||
| 393 | Hol kell tárolni egy gázpalackot a hajón? | A lakótértől elkülönített, jól szellőző, naptól, sugárzó hőtől védett zárt helyen. | A kézi tűzoltó készülékre kell ezeket rakni. | Kizárólag a vízvonal alatt szabad tárolni. | Hol kell tárolni egy gázpalackot a hajón? | A lakótértől elkülönített, jól szellőző, naptól, sugárzó hőtől védett zárt helyen. | A kézi tűzoltó készülékre kell ezeket rakni. | Kizárólag a vízvonal alatt szabad tárolni. | |||
| 394 | Mire vezethető vissza legtöbbször a tüzek keletkezése? | Emberi felelőtlenségre. | Környezeti hatásokra. | Globalizációra. | Mire vezethető vissza legtöbbször a tüzek keletkezése? | Felelőtlenség. | Környezeti hatás. | Globalizáció. | |||
| 395 | Milyen módon kell a hajón a tűzveszélyes anyagokat tárolni? | A lakótértől elkülönített, jól szellőző, naptól, sugárzó hőtől védett zárt helyen. | A kézi tűzoltó készülékre kell ezeket rakni. | Kizárólag a vízvonal alatt szabad tárolni. | Milyen módon kell a hajón a tűzveszélyes anyagokat tárolni? | A lakótértől elkülönített, jól szellőző, naptól, sugárzó hőtől védett zárt helyen. | A kézi tűzoltó készülékre kell ezeket rakni. | Kizárólag a vízvonal alatt szabad tárolni. | |||
| 396 | Miben szabad üzemanyagot tárolni? | Az erre a célra rendszeresített minőségi tanúsítvánnyal rendelkező eszközben. | Akármiben, de rá kell írni, hogy mi van benne. | Akármiben, de egy edényben mindig csak egy fajta üzemanyagtípust szabad tárolni. | Miben szabad üzemanyagot tárolni? | Az erre a célra rendszeresített minőségi tanúsítvánnyal rendelkező eszközben. | Akármiben, de rá kell írni, hogy mi van benne. | Akármiben, de egy edényben mindig csak egy fajta üzemanyagtípust szabad tárolni. | |||
| 397 | Hogyan kell ellenőrizni összeszerelés után a PB palack tömítettségét. | Szivárgás ellenőrző spray-vel. | Gyufával. | Kóccal. | Hogyan kell ellenőrizni összeszerelés után a PB palack tömítettségét. | Szivárgás ellenőrző spray-vel. | Gyufával. | Kóccal. | |||
| 398 | Milyen típusú tüzek oltására alkalmas a porral oltó készülék? | A,B,C típusúakra és elektromos tüzekre 1000 V feszültségig. | A, B, C,típusokra és minden elektromos tűz oltására. | A,B,C,D típusú tüzekre. | Milyen típusú tüzek oltására alkalmas a porral oltó készülék? | A,B,C típusúakra és elektromos tüzekre 1000 V feszültségig. | A, B, C,típusokra és minden elektromos tűz oltására. | A,B,C,D típusú tüzekre. | |||
| 399 | Téli tárolás idejére hogyan kell eljárni a poroltóval? | Nincs vele tennivaló, marad a helyén. | Ki kell venni a hajóból, fagymentes és száraz helyiségben tárolni a téli állás alatt. | Ki kell venni, mert a kikötő személyzet intézkedik az esedékes felülvizsgálatáról. | Téli tárolás idejére hogyan kell eljárni a poroltóval? | Nincs vele tennivaló, marad a helyén. | Ki kell venni a hajóból, fagymentes és száraz helyiségben tárolni a téli állás alatt. | Ki kell venni, mert a kikötő személyzet intézkedik az esedékes felülvizsgálatáról. | |||
| 400 | Elektromos tüzek oltására használható e az A,B,C kategóriájú tüzek oltására alkalmas készülék? | Igen, 1000 Volt feszültségig. | Nem. | Igen, nincs feszültség korlátozás, mert az oltóanyag nem vezeti az áramot. | Elektromos tüzek oltására használható e az A,B,C kategóriájú tüzek oltására alkalmas készülék? | Igen, 1000 Volt feszültségig. | Nem. | Igen, nincs feszültség korlátozás, mert az oltóanyag nem vezeti az áramot. | |||
| 401 | Mi a hatásmechanizmusa a porral oltásnak? | Az oltóanyag elzárja a levegőtől az égő anyagot, valamint magas hő hatására széndioxid szabadul fel. | Az oltóanyag magas hő hatására folyadékká alakul, és lefedi, valamint lehűti a tüzet. | Az oltóanyag gőzzé alakul a magas hő hatására, és elfolytja, valamint lehűti a tüzet. | Mi a hatásmechanizmusa a porral oltásnak? | Az oltóanyag elzárja a levegőtől az égő anyagot, valamint magas hő hatására széndioxid szabadul fel. | Az oltóanyag magas hő hatására folyadékká alakul, és lefedi, valamint lehűti a tüzet. | Az oltóanyag gőzzé alakul a magas hő hatására, és elfolytja, valamint lehűti a tüzet. | |||
| 402 | Hol kell a kézi tűzoltó készüléket elhelyezni? | A tűzveszélyes helyek közelében. | A menekülési útban. | A légkamrában. | Hol kell a kézi tűzoltó készüléket elhelyezni? | A tűzveszélyes helyek közelében. | A menekülési útban. | A légkamrában. | |||
| 403 | Hol kell a kézi tűzoltó készüléket elhelyezni? | Könnyen hozzáférhető helyen. | A menekülési útban. | A légkamrában. | Hol kell a kézi tűzoltó készüléket elhelyezni? | Könnyen hozzáférhető helyen. | A menekülési útban. | A légkamrában. | |||
| 404 | Hogyan kell a kézi tűzoltó készüléket elhelyezni? | Könnyen oldható rögzítéssel. | Lopásvédelemmel ellátott fix rögzítéssel. | Nem szabad rögzíteni. | Hogyan kell a kézi tűzoltó készüléket elhelyezni? | Könnyen oldható rögzítéssel. | Lopásvédelemmel ellátott fix rögzítéssel. | Nem szabad rögzíteni. | |||
| 405 | Milyen veszélye van a szén-dioxiddal oltó készüléknek? | A gáz alulról tölti ki a teret, így fulladásveszélyt okozhat. | Előfordulhat, hogy nem jön ki belőle az oltópor. | Nincs veszélye, ez a legbiztonságosabb oltókészülék. | Milyen veszélye van a szén-dioxiddal oltó készüléknek? | A gáz alulról tölti ki a teret, így fulladásveszélyt okozhat. | Előfordulhat, hogy nem jön ki belőle az oltópor. | Nincs veszélye, ez a legbiztonságosabb oltókészülék. | |||
| 406 | Mi az első lépés, ha tűz üt ki a hajón? | A hajóban tartózkodó személyek kimentése. | A gázpalack, benzinkanna eltávolítása a hajóról. | A tűzoltók értesítése. | Mi az első lépés, ha tűz üt ki a hajón? | A hajóban tartózkodó személyek kimentése. | A gázpalack, benzinkanna eltávolítása a hajóról. | A tűzoltók értesítése. | |||
| 407 | Mi az az égési háromszög? | A levegő, a hő és az éghető anyag hármasa, amelynek egyidejű jelenléte az égés alapfeltétele. | A levegő, a tűz és az éghető anyag hármasa, amelynek egyidejű jelenléte az égés alapfeltétele. | A levegő, a hő és a tűz hármasa, amelynek egyidejű jelenléte az égés alapfeltétele. | Mi az az égési háromszög? | A levegő, a hő és az éghető anyag hármasa, amelynek egyidejű jelenléte az égés alapfeltétele. | A levegő, a tűz és az éghető anyag hármasa, amelynek egyidejű jelenléte az égés alapfeltétele. | A levegő, a hő és a tűz hármasa, amelynek egyidejű jelenléte az égés alapfeltétele. | |||
| 408 | Elegendő-e a tűz eloltásához ha az égési háromszögnek csak az egyik tényezőjét vonjuk el? | Igen. | Igen, de csak elméletben. | Nem. | Elegendő e a tűz eloltásához ha az égési háromszögnek csak az egyik tényezőjét vonjuk el? | Igen. | Igen, de csak elméletben. | Nem. | |||
| 409 | Mi jellemző a kompozit műgyanta égésére? | Heves gázképződés, sűrű fekete, mérgező füst formájában. | Mérsékelt gázképződés mellett az anyag leginkább parázslik. | Heves gázképződés mellett az anyag leginkább parázslik. | Mi jellemző a kompozit műgyanta égésére? | Heves gázképződés, sűrű fekete, mérgező füst formájában. | Mérsékelt gázképződés mellett az anyag leginkább parázslik. | Heves gázképződés mellett az anyag leginkább parázslik. | |||
| 410 | Hány alapfeltétele van az égésnek? | 3. | 1. | 5. | Hány alapfeltétele van az égésnek? | 3. | 1. | 5. | |||
| 411 | Az égés alapfeltételei közül mennyit kell minimálisan megszüntetni, hogy a tűz elaludjon? | 1. | 3. | 2. | Az égés alapfeltételei közül mennyit kell minimálisan megszüntetni, hogy a tűz elaludjon? | 1. | 3. | 2. | |||
| 412 | Honnan tudható meg a tűzoltó készülék lejárati időpontja? | A készüléken hitelesítéskor felragasztható matricán feltüntetik. | Az interneten kell megnézni. | A tűzoltóság diszpécserét kell megkérdezni a 105-ös számon. | Honnan tudható meg a tűzoltó készülék lejárati időpontja? | A készüléken hitelesítéskor felragasztható matricán feltüntetik. | Az interneten kell megnézni. | A tűzoltóság diszpécserét kell megkérdezni a 105-ös számon. | |||
| 413 | Honnan tudható meg, hogy milyen tüzek oltására alkalmas tűzoltó készülékünk? | A készüléken feltüntetett piktogramokból, és betűjelzésekből. | Az interneten kell megnézni. | A tűzoltóság diszpécserét kell megkérdezni a 105-ös számon. | Honnan tudható meg, hogy milyen tüzek oltására alkalmas tűzoltó készülékünk? | A készüléken feltüntetett piktogramokból, és betűjelzésekből. | Az interneten kell megnézni. | A tűzoltóság diszpécserét kell megkérdezni a 105-ös számon. | |||
| 414 | Kell-e a tűzoltóságot értesíteni, ha sikerült a tüzet eloltani? | Igen. | Nem. | Kell-e a tűzoltóságot értesíteni, ha sikerült a tüzet eloltani? | Igen. | Nem. | |||||
| 415 | Milyen számon kell a tűzoltóságot értesíteni? | 105, vagy 112. | 104, vagy 112. | 107, vagy 112. | Milyen számon kell a tűzoltóságot értesíteni? | 105, vagy 112. | 104, vagy 112. | 107, vagy 112. | |||
| 416 | A tűz melyik részét kell célozni a kézi tűzoltó készülékkel? | A felénk eső részét. | A közepét. | A tőlünk távolabbi felét. | A tűz melyik részét kell célozni a kézi tűzoltó készülékkel? | A felénk eső részét. | A közepét. | A tőlünk távolabbi felét. | |||
| 417 | Melyik állítás jellemző a viharjelzésre az alábbiak közül? | Villogó fénnyel figyelmeztetnek a veszélyre. | Piros és sárga rakétával figyelmeztetnek a veszélyre. | Három tónusú hangjelzéssel figyelmeztetnek a veszélyre. | Melyik állítás jellemző a viharjelzésre az alábbiak közül? | Villogó fénnyel figyelmeztetnek a veszélyre. | Piros és sárga rakétával figyelmeztetnek a veszélyre. | Három tónusú hangjelzéssel figyelmeztetnek a veszélyre. | |||
| 418 | Jobbforgású hajócsavarral szerelt hajó fara merre mozdul el oldalirányban, ha álló helyzetében erőteljes gázt adunk röviden előremenetben? | Jobbra. | Balra. | Semerre. | |||||||
| 419 | Jobbforgású hajócsavarral szerelt hajó fara merre mozdul el oldalirányban, ha álló helyzetében erőteljes gázt adunk röviden hátramenetben? | Balra. | Jobbra. | Semerre. | |||||||
| 420 | Balforgású hajócsavarral szerelt hajó fara merre mozdul el oldalirányban, ha álló helyzetében erőteljes gázt adunk röviden előremenetben? | Balra. | Jobbra. | Semerre. | |||||||
| 421 | Balforgású hajócsavarral szerelt hajó fara merre mozdul el oldalirányban, ha álló helyzetében erőteljes gázt adunk röviden hátramenetben? | Jobbra. | Balra. | Semerre. |