Szám |
Kérdés |
Helyes
válasz |
Rossz
válasz |
Rossz
válasz |
Kép |
Kép |
|
2 |
Milyen előkészületeket kell tenni, kikötés előtt? |
Kihelyezni az ütköző ballonokat,
előkészíteni a kikötő köteleket. |
Értesíteni a vízirendészetet az
érkezésünkről. |
A kikötő kötélre kötélvég nyolcast
kell kötni. |
|
|
|
3 |
Miben
segít a hajócsavar forgásirányának ismerete? |
Segít
a manőverezésben. |
Segít az előzésben. |
Segíti a nagy sebességű kanyarodást. |
|
|
|
4 |
Miben
segít a hajócsavar forgásirányának ismerete? |
Segíti
az iránytartást. |
Segít az előzésben. |
Segíti a nagy sebességű kanyarodást. |
|
|
|
5 |
Hogyan közelíti
meg kikötéskor a mólót erős, a part irányából fújó szélben? |
Közel
merőlegesen. |
5 - 10
fokos szögben. |
Csúszóra
dobott horgonnyal. |
|
|
|
6 |
Kikötőhelyhez
sodrással, vagy széllel szemben érkezve melyik kötél megkötésével kell
kezdeni a kikötést? |
Az
orrkötéllel. |
A
farkötéllel. |
A
horgonykötéllel. |
|
|
|
7 |
Milyen haladási
sebesség mellett a leghatásosabb az orrsugárkormány? |
Csak
kis, a kikötői manőverezéseknél használt sebességeknél. |
A hajó
teljes sebességtartományában. |
Csak
nagy sebességeknél. |
|
|
|
8 |
Kikötőben ledobott
horgonyunkról a többi hajóvezető honnan szerez tudomást? |
A
horgonyra kötött bójáról. |
Nem
kell tudniuk a ledobott horgonyról, mert nem zavarja a kikötőben
közlekedőket. |
Tilos
bóját kötni a horgonyra, érkező, vagy induló hajót szóban kell figyelmeztetni
a horgonyra, vagy a kikötőmestert kell tájékoztatni róla. |
|
|
|
9 |
Hogyan dönti el,
hogy a kikötő használatához kellő vízmélység van-e? |
Az
üzemeltető szóbeli, vagy az interneten, vagy a kikötői szabályzatban
közzétett tájékoztatása alapján. |
A
kikötőkben olyan vízmélységet szoktak - ha kell kotrással - fenntartani, ami
mellett a behajózás akadálytalan a kedvtelési kishajók számára. |
Kétség
esetén vízmérőléccel ellenőrzöm a kikötő bejárata előtt a vízmélységet, és ha
a merülésnél kevesebb mint egy méterrel több, akkor nem kísérlem meg a
behajózást. |
|
|
|
10 |
Idegen kikötőben
veszteglés esetén a kikötő üzemeltetője visszatarthatja/elkérheti a
hajólevelet? |
A
hajólevelet elkérheti, és díjfizetésig visszatarthatja. |
A
hajólevelet elkérheti, de nem tarthatja vissza. |
A
hajólevelet csak megnézheti, de nem tarthatja vissza. |
|
|
|
11 |
Szabad-e vitorlás
kishajóval, vitorlával a kikötőből ki- és beállni? |
Igen,
ha a kikötői szabályzat lehetővé teszi. |
Nem,
erre csak a vízirendészet adhat engedélyt. |
Nem. |
|
|
|
12 |
Sodrással, vagy
széllel szembe kikötött kishajónál melyik kötél elengedésével kell kezdeni az
elindulás manővert? |
A
farkötél. |
Az
orrkötél. |
A
horgonykötél. |
|
|
|
13 |
Hátramenetben
manőverezve, jobbra kitérített kormány mellett, merre fordul a hajó orra? |
Balra. |
Jobbra. |
|
|
|
|
14 |
Lehet vitorlás
kishajóval csak vitorlával hátramenetben haladni? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
15 |
Milyen relatív
szélirány esetén lehet vitorlával hátramenetben haladni? |
Negyed,
vagy annál élesebb szélben. |
Félszélben. |
Háromnegyed,
vagy annál bővebb szélben. |
|
|
|
16 |
A hajó
negyedszélben szélbe futtatva megáll. Melyik oldalra kell a grószt kitéríteni
akkor, ha hosszabban kívánunk hátramenetben haladni? |
Luv. |
Lee. |
Mindegy. |
|
|
|
17 |
Ha egy tárgy
tulajdonsága, hogy felúszó, az a gyakorlatban mit jelent? |
Azt,
hogy úszik a vízen, és ha víz alá nyomják is, utána a felszínre emelkedik. |
Azt,
hogy lebeg a vízben, és ha lejjebb nyomják, akkor ott marad. |
Azt,
hogy úszik a vízen, de ha víz alá nyomják, utána már folyamatosan süllyed. |
|
|
|
18 |
A kishajókon
általánosan használt perlon kötelek felúszóak? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
19 |
Minek alapján van
előírva egy kedvtelési célú kishajó kötelező felszerelése? |
A hajó
hosszának alapján. |
A hajó
össz-befogadóképességének alapján. |
A hajó
típusa alapján (motoros, vagy vitorlás kishajó). |
|
|
|
20 |
Egészítse ki a
mondatot! A kishajókon használt szintetikus kötelek a laza, belógó állapotból
hirtelen nagy terhelésű rántásra (
) |
könnyen
elpattanhatnak. |
megfeszülnek,
megkeményednek. |
egyes
elemi szálaik megszakadhatnak, a kötél kiszőrösödik. |
|
|
|
21 |
Mit neveznek
hajóútnak? |
A
víziútnak a nagyhajók közlekedésére kijelölt és kitűzött, ennek hiányában a
nagyhajók által az adott vízállásnál rendszeresen használt része, továbbá a
veszteglőhely vízterülete, valamint a kikötőhöz tartozó vízterület. |
A
víziút azon része, amely legalább 150 méter szélességgel és 3 méter
mélységgel rendelkezik. |
A
víziút azon része, amely minimum 2,5 méter vízmélységgel és 88 méter
szélességgel rendelkezik. |
|
|
|
22 |
Beépített motorral
rendelkező hajón mit lehet tenni, ha valami a hajócsavarra tekeredve fékezi
azt? |
A
motor leállítása és áramtalanítása után kikötő öbölben, vagy tavon a vízbe
merülve megkísérelhető a hajócsavar kiszabadítása. |
Csak a
hajó kiemelésével oldható meg a probléma. |
Csak
búvár szakember, vagy kiemelés után hozzáértő szerelő végezheti el a
hajócsavar kiszabadítását. |
|
|
|
23 |
A hajtómű hirtelen
leáll, a motor azonnal újraindítható, de az irányváltót előre-, vagy
hátramenetbe kapcsolva a motor újra lefullad. Milyen hibára következtet? |
A
hajócsavar forgását akadályozza valami, vagy a hajtási láncban keletkezett
meghibásodás. |
Elfogyott
az üzemanyag. |
Zárlatos
lett a gyújtótrafó. |
|
|
|
24 |
A jogszabály
szerint mi számít korlátozott látási viszonynak? |
1000
m-nél kisebb látótávolság. |
Sűrű
köd, félhomály, vagy olyan éjszaka, amikor újhold van, vagy felhők takarják a
holdat. |
Amikor
a látás korlátozott a rossz idő miatt (éjszaka, köd, pára, sűrű zápor). |
|
|
|
25 |
Milyen összefüggés
van a szélnyomás értéke és a szél sebessége között? |
A
szélnyomás a szélsebesség négyzetével arányosan nő. |
A
szélnyomás és a szélsebesség között lineáris a viszony. |
A
szélnyomás 4 BF szélerősségig lineárisan, afölött progresszíven növekszik. |
|
|
|
26 |
A vitorlás hajó
haladási iránya menetben mindig megegyezik a hossztengely orrirányba való
meghosszabbításával? |
Nem. |
Igen. |
|
|
|
|
27 |
A viharos erejű
szél hogyan befolyásolja a tőkesúlyos hajók műveletképességét? |
Az
erős hullámzás, erős dőlés és a nagy szélnyomás miatt a műveletképesség
korlátozott. |
A
műveletképesség nem változik, a hajóval minden manőver ugyanúgy
végrehajtható, mint mérsékelt szélben. |
A
műveletképesség csak azoknál a hajóknál nem csökken le, amelyeknek a hossza
kisebb, mint két hullámhegy közötti távolság. |
|
|
|
28 |
Miért kell
kiemelni a kompozit műgyanta testű hajót a vízből télen? |
Mert a
jégnyomás összeroppanthatja a hajótestet. |
Mert a
hajó anyaga különösen érzékeny a hideg időjárásra. |
Mert
kötelező, és minden kikötői rend megköveteli. |
|
|
|
29 |
Mit lehet tenni,
ha egy kikötő öbölben jégpáncél van kialakulóban és hajó maradt a vízben? |
Rendszeresen
törni a jeget, hogy egybefüggő jégpáncél ne alakulhasson ki, így csökken a
jégnyomás a kikötőben. |
Fűteni
kell a hajóban, hogy ne alakulhasson ki a masszív jégpáncél. |
Nem
kell tenni semmit, minden hajó típus ellenáll a jégnyomásnak. |
|
|
|
30 |
Mi a sója? |
Hajók
vízre rakására, kiemelésére szolgáló ferde rámpa. |
Kifújt
szélben napsütésben vitorlázás. |
A
kikötői emelődaru. |
|
|
|
31 |
Hogyan és mire
használható a lékponyva? |
Kötelekkel
a hajó alá húzható és rögzíthető, a léket elfedve megakadályozza a
vízbetörést. |
A
hajótest belsejében a lékre ragasztva, vagy ellensúlyokkal leszorítva
megakadályozza a vízbetörést. |
Kötelek
segítségével a fedélzetre kifeszíthető, feltűnő színeivel jelzi a többi
hajónak, hogy havariát szenvedtünk. |
|
|
|
32 |
Ha kishajót
továbbít mellévett alakzatban, romlik-e a hajójának manőverezőképessége? |
Igen,
romlik. |
Nem
befolyásolja a hajó manőverezőképességét. |
Ha
mindkét oldalon mellévett alakzatban továbbít hajót, akkor nem változik a
manőverezőképessége. |
|
|
|
33 |
Kishajót továbbít
mellévett alakzatban, hogyan változik meg a hajójának manőverezőképessége? |
A
továbbított hajó felé elhúz. |
A
továbbított hajóval ellentétes oldalra elhúz. |
Nem
befolyásolja a hajó manőverezhetőségét. |
|
|
|
34 |
Hová kell
rögzíteni a vontató kötelet a vontatott vitorlás hajón? |
Az
árboc tövéhez. |
Az
első bakhoz. |
Az
orron található korláthoz. |
|
|
|
35 |
Mit kell tenni
svertes vitorlások vontatásakor? |
Fel
kell húzni a svertet. |
A
svertet le kell engedni. |
A
svertet félig le kell engedni. |
|
|
|
36 |
Svertes
kishajónkat kisgéphajó vontatja. Mi a teendőnk? |
Vontatókötelet
az árbochoz gyorsan oldhatóan rögzíteni, orrvereten átfűzni, svertet
felhúzni, kormányt középállásban rögzíteni. |
Vontatókötelet
az orrverethez rögzíteni, svertet félig felhúzni, úgy kormányozni, hogy a
vontató sodrába ne kerüljünk be. |
Vontatókötelet
az árbochoz gyorsan oldhatóan rögzíteni, a svertet teljesen leengedni, a
kormányt felhúzni. |
|
|
|
37 |
Célszerű e
horgonyt dobni köves, sziklás mederfenéken? |
Nem,
mert a horgony beakadhat úgy, hogy nem lehet felszedni. |
Igen,
mert a köves aljzatban jobban tart a horgony. |
Igen a
köves aljzat az ideális horgonyzáshoz. |
|
|
|
38 |
Célszerű ismerni a
mederjellemzőket horgonyzáskor? |
Igen,
mert a mederjellemzők nagyban befolyásolják a horgonyzást. |
Nem,
mert a mederjellemzők nem befolyásolják a horgonyzást. |
Csak
hosszú időre lehorgonyzáshoz szükséges a mederjellemzők ismerete. |
|
|
|
39 |
Hogyan viselkedik
a hajótest jobb forgású hajócsavarral hátramenetbe kapcsolva? |
A hajó
fara bal oldalra kitér. |
A hajó
fara jobb oldalra kitér. |
A hajó
orra bal oldalra kitér. |
|
|
|
40 |
Jobbforgású
hajócsavarral szerelt vitorlás fara merre mozdul el oldalirányban, ha álló
helyzetében erőteljes gázt adunk röviden előremenetben? |
Jobbra. |
Balra. |
Semerre. |
|
|
|
41 |
Jobbforgású
hajócsavarral szerelt vitorlás fara merre mozdul el oldalirányban, ha álló
helyzetében erőteljes gázt adunk röviden hátramenetben? |
Balra. |
Jobbra. |
Semerre. |
|
|
|
42 |
Balforgású
hajócsavarral szerelt vitorlás fara merre mozdul el oldalirányban, ha álló
helyzetében erőteljes gázt adunk röviden előremenetben? |
Balra. |
Jobbra. |
Semerre. |
|
|
|
43 |
Balforgású
hajócsavarral szerelt vitorlás fara merre mozdul el oldalirányban, ha álló
helyzetében erőteljes gázt adunk röviden hátramenetben? |
Jobbra. |
Balra. |
Semerre. |
|
|
|
44 |
Vízhez képest álló
hajó, kitérített kormánylapátján ébred kormányerő? |
Nem. |
Igen. |
|
|
|
|
45 |
Mikor kell a hajó
vezetőjének a hajón tartózkodnia? |
Mindaddig,
amíg a hajó menetben van. |
Mindaddig,
amíg vezet és amíg veszély esetén az utolsó utas is elhagyta a hajót. |
Mindaddig,
amíg a hajó vízen van. |
|
|
|
46 |
Meddig terjed a
hajóvezető mentési kötelezettsége más hajók/emberek felé? |
Kötelező
menteni az életveszélybe került embereket, de csak a saját és a hajó
biztonságával összeegyeztethető mértékben. |
Az
életveszélyben lévő embereket a saját és a hajót fenyegető veszély
mérlegelése nélkül meg kell kísérelni menteni. |
Ha
emberélet nincs veszélyben, akkor nincs mentési kötelezettségünk. |
|
|
|
47 |
Egészítse ki a
mondatot! Hajónk a kikötő bejáratában süllyed el hajózási zárlatot okozva. Ez
esetben a sétahajókat üzemeltető cégek felé a sétajárataik elmaradásából
keletkezett károkért ( ) |
felelősséggel
tartozunk. |
nem
tartozunk felelősséggel. |
felelősséggel
tartozunk, de csak olyan mértékben, amennyire a tevékenységünk közrejátszott
az elsüllyedésben. |
|
|
|
48 |
Ki felelős az
utasok testi épségéért? |
A
hajóvezető, de csak addig a mértékig, amennyire betartják az e körben adott
utasításait. |
Minden
esetben a hajóvezető a felelős. |
Ha a
hajóvezető az út elején elmondja a hajón való viselkedés szabályait, és
mindenkinek kiosztja a mentőmellényeket, akkor a továbbiakban nem tehető
felelőssé az utasokat esetlegesen érő balesetek miatt. |
|
|
|
49 |
Végre kell-e
hajtani a hajó vezetőjének utasításait, ha Ön csak utas? |
Igen,
ha azt a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adta. |
Igen,
minden esetben. |
Igen,
de csak vízből mentés és havaria esetén. |
|
|
|
50 |
Miért fontos egy
kisgéphajó vízkiszorításának ismerete? |
Mert a
hajó kiemeléséhez, illetve szállításához elengedhetetlen információ. |
Mert
az adott víziúton való közlekedéshez a vízállás és a vízkiszorítás ismerete
elengedhetetlen. |
Mert a
hajó menetben való viselkedése nagyban függ a vízkiszorítástól. |
|
|
|
51 |
Található-e egy
kishajó hajólevelében információ a befogadóképességről? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
52 |
A hajólevélben
megadott legnagyobb befogadóképességbe beletartozik-e a hajó vezetője? |
Igen,
ez a szám az össz-befogadóképesség. |
Nem,
mert a minimális személyzet száma és a befogadóképesség összege adja az
össz-befogadóképességet. |
Nem,
mert a befogadóképesség és a minimális személyzet száma, valamint a hajó
vezetője adja az össz-befogadóképességet. |
|
|
|
53 |
Melyik állítás
igaz? |
A hajó
üzemképességét a hajózási hatóság a hajólevélben igazolja, melyben feltünteti
a lejárat dátumát is. |
A
svertes kishajóknak nincsen hajólevelük, az üzemképességet a tőkesúlyos
hajóknál a hajózási hatóság a hajólevélben igazolja, melyben feltünteti a
lejárat dátumát is. |
A
vitorlás kishajók és vitorlás csónakok üzemképességét a hajózási hatóság a
hajólevélben igazolja, a lejárat dátumának feltüntetése mellett. |
|
|
|
54 |
Kell-e felelősség
biztosítást kötni a kedvtelési célú kishajókra? |
Nem. |
Igen. |
Csak
tőkesúlyos hajókra. |
|
|
|
55 |
Mit jelent a hajó
úszóképessége? |
A
hajótest által kiszorított víz súlya megegyezik a hajó súlyával és a hajó nem
merül el teljesen a vízben. |
A hajó
önerőből képes haladni a vízen. |
A hajó
teljes terheléssel sem merül annyira, hogy a mederfeneket érintse. |
|
|
|
56 |
Mi az úszóképesség
fogalma? |
A
testre ható felhajtó erő kiegyenlíti a súlyerőt és a test nem merül teljes
egészében a folyadékba. |
Az
úszóképesség az úszni tudásról a hajó vezetőjének adott írásos igazolás. |
A
testre ható felhajtó erő nem egyenlíti ki a súlyerőt és a test teljes
egészében a folyadékba merül. |
|
|
|
57 |
Úszóképes-e az a
test, amelyre ugyanakkora felhajtó erő hat mint súlyerő? |
Igen,
ha a test nem merül teljes egészében a vízbe. |
Nem,
ez esetben elsüllyed a test. |
Igen,
az úszóképességhez csak ennek a kritériumnak kell megfelelni. |
|
|
|
58 |
Mi a légszekrény? |
Kishajókban,
csónakokban kialakított vízmentes rekesz az úszóképesség biztosítására
borulás vízbetörés esetére. |
A
hajózásban az üres nem használt szekrényeknek a neve, az újonnan beszállók
pakolhatják bele a személyes dolgaikat. |
Egy
szekrény méretű kollektív mentőeszköz, az oldalán kapaszkodó zsinórokkal. |
|
|
|
59 |
Minek nevezzük a
hajó azon tulajdonságát, hogy a billentő nyomatéknak ellenáll? |
Stabilitás. |
Úszóképesség. |
Hullámellenállás. |
|
|
|
60 |
Melyik a
stabilitás hajózásban használt meghatározása? |
A hajó
azon tulajdonsága, hogy a billentő nyomatéknak ellenáll. |
A hajó
által kiszorított víz súlya megegyezik a hajó súlyával. |
A hajó
hullámzó vízen is megfelelő iránytartó képessége. |
|
|
|
61 |
Hajók esetében
melyik tengelyre vonatkoztatjuk a stabilitás fogalmát? |
Hossztengely. |
Keresztirányú
tengely. |
Függőleges
tengely. |
|
|
|
62 |
Minek nevezzük a
hajó nyugalmi és megbillent helyzetének megfelelő felhajtó erők
hatásvonalainak metszéspontját? |
Metacentrum. |
Vízkiszorítás
tömegközéppont. |
Felhajtóerő
támadáspont. |
|
|
|
63 |
Igaz-e hogy főként
a tőkesúly nélküli hajókra jellemző az alakstabilitás? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
|
|
64 |
Igaz-e hogy főként
a tőkesúlyos hajók jellemzője az alakstabilitás? |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
|
|
65 |
Tőkesúlyos
hajóknál hogyan biztosítjuk a hajó stabilitását? |
A hajó
súlypontjának alacsonyabbra helyezésével. |
A hajó
súlypontjának magasabbra helyezésével. |
A
hajótest oldal irányú ellaposításával. |
|
|
|
66 |
Mi biztosítja
alakstabil hajóknál a kellő stabilitást? |
A
hajótest keresztmetszeti kialakítása biztosítja megdőlés esetén a
visszabillentő nyomatékot. |
A hajó
súlypontjának magasabbra helyezése. |
Nagy
tömegű tőkesúly alkalmazása. |
|
|
|
67 |
Mi a dőlés? |
A hajó
kereszt irányú kilengését hívjuk így. |
A hajó
hossz irányú kilengését hívjuk így. |
A hajó
bármely irányú kilengését hívjuk így. |
|
|
|
68 |
Mi a metacentrum? |
A
nyugalmi és a megdőlt helyzetben ható felhajtóerő hatásvonalainak
metszéspontja. |
A hajó
tömegközéppontja. |
A hajó
mértani középpontja. |
|
|
|
69 |
Mi jellemző a
stabil úszáshelyzetre? |
A
metacentrum a rendszersúlypont felett van. |
A
metacentrum a rendszersúlypont alatt van. |
A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. |
|
|
|
70 |
Mi jellemző a
labilis úszáshelyzetre? |
A
metacentrum a rendszersúlypont alatt van. |
A metacentrum a rendszersúlypont felett van. |
A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. |
|
|
|
71 |
Mi jellemző a
semleges úszáshelyzetre? |
A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. |
A metacentrum a rendszersúlypont felett van. |
A metacentrum a rendszersúlypont alatt van. |
|
|
|
72 |
Mi jellemző a
közömbös úszáshelyzetre? |
A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. |
A metacentrum a rendszersúlypont felett van. |
A metacentrum a rendszersúlypont alatt van. |
|
|
|
73 |
Melyik
úszási helyzetet látja az ábrán? |
Stabil. |
Közömbös. |
Labilis. |
Kep1
Stabil.jpg |
Kep1 Stabil.jpg |
|
74 |
Melyik
úszási helyzetet látja az ábrán? |
Közömbös. |
Stabil. |
Labilis. |
Kep2
Kozombos.jpg |
Kep2 Kozombos.jpg |
|
75 |
Melyik
úszási helyzetet látja az ábrán? |
Labilis. |
Közömbös. |
Stabil. |
Kep3
Labilis.jpg |
Kep3 Labilis.jpg |
|
76 |
Egészítse ki a
mondatot! A(z) ( )
működéséhez a kormánylapátot áramló közegbe kell helyezni. |
passzív
kormány |
aktív
kormány |
orrsugár
kormány |
|
|
|
77 |
Mitől függ a
kormányerő mértéke passzív kormány használatakor? |
A
kormánylapát kitérítési szögétől, a kormánylapát méreteitől és az áramló
közegnek a kormánylapáthoz viszonyított sebességétől. |
A hajó
alatti vízmélységtől, a kormány kiegyensúlyozottságától, a hajó parthoz
képesti sebességétől. |
A
kormánylapát kitérítési sebességétől, a hajó merülésétől, a kormánylapát
kiegyensúlyozottságától. |
|
|
|
78 |
Mi az aktív
kormány? |
Kormányerő
a tolóerő irányának változtatásával keletkezik. |
Kormányerő
a kormánylapát kitérítésével keletkezik. |
Az
aktív kormányt folyamatosan (aktívan) fogni, illetve mozgatni kell. |
|
|
|
79 |
Mi a passzív
kormány? |
Kormányerő
a kormánylapát kitérítésével keletkezik. |
Kormányerő
a tolóerő irányának változtatásával keletkezik. |
A
kormányzást nem magunk végezzük, hanem egy kijelölt személy. |
|
|
|
80 |
Általánosan milyen
rendszerű kormányzást alkalmaznak vitorlás hajókon? |
Passzív
kormány. |
Aktív
kormány. |
|
|
|
|
81 |
Alábbiak közül
melyek a fának, mint hajóépítő anyagnak a jellemző tulajdonságai? |
Kis
fajsúly, jó hang és hőszigetelés, zsugorodik, megdagad a pára hatására. |
Kis
fajsúly, galvanikus korrózióra hajlamos, nehezen megmunkálható. |
Jól
ragasztható, felületi kezelést nem igényel, nagy a fajsúlya. |
|
|
|
82 |
Alábbiak közül
melyek az alumíniumnak, mint hajóépítő anyagnak a jellemző tulajdonságai? |
Költséges
alapanyag, könnyű szerkezeti súly, galvanikus korrózióra hajlamos. |
Viszonylag
nagy fajsúly, nem hegeszthető, jó hangszigetelő. |
Korrózió
ellen felületkezeléssel védeni kell, pára hatására dagad, zsugorodik, kis
fajsúlyú. |
|
|
|
83 |
Alábbiak közül
melyek az acélnak, mint hajóépítő anyagnak a jellemző tulajdonságai? |
Korróziógátlást
igényel, rendkívül szilárd, nagy méretű hajók építésére alkalmas. |
Nem
korrodál, alacsony kopásállóságú, nagy a fajsúlya. |
Könnyű,
rugalmas, jól alakítható, jó hő- és hangszigetelő. |
|
|
|
84 |
Egészítse ki a
mondatot! A felületkezeletlen alumíniumból készült hajótest ( ) |
csak a
galvanikus korrózióra hajlamos. |
egyáltalán
nem korrodálódik. |
csak
tengervízben korrodálódik. |
|
|
|
85 |
Az alábbiak közül
melyek lehetnek a hajók merevítő vázszerkezetének elemei? |
Bordák,
hossz bordák, gerinc. |
Gerinc,
medersor, oldalpalánkozás. |
Bordázat,
fartükör, orrtőke, fedélzeti palánkozás. |
|
|
|
86 |
Mit jellemezhetnek
az alábbi kifejezések: karvell, klinker, diagonál? |
A
hajótest oldalpalánkozásának módját. |
Az
orrtőke és fartőke bekötési módjait. |
A hajó
belső merevítő bordázatának rendszerét. |
|
|
|
87 |
Melyik
palánkozási módozatot látja az ábrán? |
Karvell. |
Klinker. |
Diagonál. |
Kep4
Karvel.jpg |
Kep4 Karvel.jpg |
|
88 |
Melyik
palánkozási módozatot látja az ábrán? |
Klinker. |
Karvell. |
Diagonál. |
Kep5
Klinker.jpg |
Kep5 Klinker.jpg |
|
89 |
Melyik
palánkozási módozatot látja az ábrán? |
Diagonál. |
Klinker. |
Karvell. |
Kep6
Diagonal.jpg |
Kep6 Diagonal.jpg |
|
90 |
A katamarán,
trimarán kifejezések mit jelölnek? |
Egyes
hajótípusok kettő illetve három testű kialakítását. |
A
legénység kötelező létszámát jelölik. |
A
kormányzásnál használt kormánylapátok számát jelölik ezek a kifejezések. |
|
|
|
91 |
Mi a kokpit? |
A hajó
fedélzetébe süllyesztett munkatér. |
A
hajótest és a fedélzet által közrefogott zárt tér, amely mérete szerint
dolgok tárolására, vagy akár alvásra is használható. |
A hajó
fedélzetéről nyíló tároló rekesz. |
|
|
|
92 |
Milyen célra
szolgál a bimini. |
A
kajüt lejáratot és a kokpitot védi az esőtől, naptól. |
Gyenge
szélben lehetővé teszi a gyors irányváltást. |
Erős
szélben a vitorlafelületet csökkenti. |
|
|
|
93 |
Mit nevezünk
deck-nek? |
A
fedélzetet. |
A
munkateret. |
A
lakóteret. |
|
|
|
94 |
Mit nevezünk
kokpit-nak? |
A
munkateret. |
A
lakóteret. |
A
fedélzetet. |
|
|
|
95 |
Mit nevezünk
kajüt-nek? |
A
lakóteret. |
A
fedélzetet. |
A
munkateret. |
|
|
|
96 |
Hogyan nevezhetjük
a hajó fedélzetét más szóval? |
Deck. |
Kajüt. |
Kokpit. |
|
|
|
97 |
Hogy hívjuk a hajó
munkaterét? |
Kokpit. |
Deck. |
Kajüt. |
|
|
|
98 |
Hogy hívjuk a hajó
lakóterét? |
Kajüt. |
Kokpit. |
Deck. |
|
|
|
99 |
Mit nevezünk
denevérnek? |
A
grósz felület növelésére szolgáló latnival merevített részét. |
A
orrkilépőt. |
A
nagyvitorla reffsorát. |
|
|
|
100 |
Mi a fux? |
A
hajóorrban lévő kabin. |
A hajó
farában lévő kabin. |
A hajó
közepében kialakított társalgó. |
|
|
|
101 |
Mi a trepni? |
Padlódeszka. |
Fedélzeti
ablak. |
Árboctalp
veret. |
|
|
|
102 |
Igaz e, hogy a
hagyományos hajóépítésnél először a merevítő vázszerkezet kerül kialakításra,
majd a külhéj csak ez után épül rá erre? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
|
|
103 |
Igaz e, hogy a
hagyományos hajóépítésnél először a külhéj készül el, majd ezután következik
ennek a merevítése bordák segítségével? |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
|
|
104 |
Mit nevezünk
kompozit alapanyagnak? |
Több
fajta eltérő jellegű anyag együttes alkalmazása azok hasznos tulajdonságainak
ötvözése érdekében. |
A
teljesen vízzáró és UV sugárzás álló anyagokat nevezzük kompozitoknak. |
A több
fajta fém alapanyag hegesztett szerkezetét nevezzük kompozitnak. |
|
|
|
105 |
Mi a szerepe a
műgyanta-kompozit alapanyag alkalmazásakor az üvegszál, szénszál vagy egyéb
szálanyagok alkalmazásának? |
Ezek
biztosítják a kompozit szerkezet merevségét, szilárdságát, rugalmasságát. |
Elsősorban
térkitöltő, sűrűségnövelő, szigetelő hatásuk van. |
Elsősorban
azt biztosítják, hogy a hajótest teljesen vízzáróvá váljon. |
|
|
|
106 |
Mi a szerepe a
műgyanta-kompozit hajóépítő alapanyagoknál a poliészter, epoxy anyagok
alkalmazásának? |
Ezek
végzik a szálanyagok közötti tér kitöltését, a szálak összekötését, és a
hajótest vízhatlanságának biztosítását is. |
A
kompozit szilárdságát, rugalmasságát biztosítja. |
A
kompozit szerkezetben a műgyanta a szerkezet fajsúlyának beállítását
szolgálja. |
|
|
|
107 |
A szálanyag +
gyanta kompozitból készült hajók építési módszere: |
vagy
pozitív, vagy negatív mintára építik a hajótestet, a kompozit rétegenkénti
laminálásával. |
a
hajótestet a gerinc és többi hosszmerevítő, majd a bordázat felépítésével
kezdik, majd vázra hordják fel a kompozit anyagot. |
a
hajótestet keresztirányban több részre bontják, az egyes darabokat
külön-külön laminálják, és a folyamat végén összeragasztják. |
|
|
|
108 |
Minek nevezzük a
tényleges merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen
mért távolságot, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni? |
Biztonsági
távolság. |
Szabad
oldal magasság. |
Merülés. |
|
|
|
109 |
A legnagyobb hossz
(LOA): az úszólétesítmény legnagyobb hossza méterben, beleértve a
kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
|
|
110 |
A legnagyobb hossz
(LOA): a hajótest legnagyobb hossza a kormány és a kígyófej nélkül ? |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
|
|
111 |
Az alábbiak közül
melyik a hajó hosszának (L) meghatározása? |
A
hajótest legnagyobb hossza a kormány és a kígyófej nélkül. |
Az
úszólétesítmény legnagyobb hossza méterben, beleértve a kormányberendezést, a
propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket. |
A
hajótest vízvonalon mért hossza. |
|
|
|
112 |
Mit értünk a
kishajó hosszán? |
A
hajótest legnagyobb hossza a kormányberendezés és propulziós mű nélkül. |
Az
kishajó legnagyobb hossza méterben, beleértve a kormányberendezést, a
propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket. |
A
hajótest legnagyobb merülés síkjában mért hossza. |
|
|
|
113 |
Mit értünk a
kishajó vízvonalhosszán? |
A
hajótest legnagyobb merülés síkjában mért hossza. |
A
hajótest legnagyobb hossza a kormányberendezés és propulziós mű nélkül. |
Az
kishajó legnagyobb hossza méterben, beleértve a kormányberendezést, a
propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket. |
|
|
|
114 |
Mit értünk a
kishajó oldalmagasságán? |
A
hajótest vagy a gerinc legalsó pontja és a fedélzet legalsó pontja között a
hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság. |
Az
oldalmagasságnak az oldalmagasság helyén mért merüléssel csökkentett értéke. |
A
legnagyobb merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen
mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni. |
|
|
|
115 |
Mit értünk a
kishajó szabad oldalmagasságán? |
Az
oldalmagasságnak az oldalmagasság helyén mért merüléssel csökkentett értéke. |
A
legnagyobb merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen
mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni. |
A
hajótest vagy a gerinc legalsó pontja és a fedélzet legalsó pontja között a
hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság. |
|
|
|
116 |
Mit értünk a
kishajó biztonsági távolságán? |
A
tényleges merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen
mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni. |
A
hajótest vagy a gerinc legalsó pontja és a fedélzet legalsó pontja között a
hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság. |
Az
oldalmagasságnak az oldalmagasság helyén mért merüléssel csökkentett értéke. |
|
|
|
117 |
Hogyan hívjuk a
hajótest belsejébe, általában a fedélzet alá stabilan rögzített meghajtó
motort? |
Beépített
motor. |
Lakótéri
motor. |
Külmotor. |
|
|
|
118 |
Minek nevezzük a
hajó far részén kialakított rögzítési ponton, a fartükrön felfüggesztett
kisebb tömegű motorokat, melyek magukba foglalják a hajtási lánc elemeit is? |
Külmotor. |
Beépített
motor. |
Kompresszor. |
|
|
|
119 |
Milyen belső égésű
motorok üzemanyaga a gázolaj? |
Dízelmotor
motor. |
Otto-motor. |
Gőzgép. |
|
|
|
120 |
Milyen belső égésű
motorok üzemanyaga a benzin? |
Otto-motor. |
Dízelmotor. |
Gőzgép. |
|
|
|
121 |
Hogyan győződik
meg róla, hogy a külmotor hűtése megfelelő? |
Ha a
motorhűtést ellenőrző vízsugár megszakítatlan és erős, akkor a hűtés
megfelelő. |
A
motor hűtését nem kell ellenőrizni, mert a motorolaj túlmelegedése esetén az
automatika leállítja a motort. |
A
motor hűtésének elégtelenségét a motor teljesítményének csökkenése, és a
motor spontán leállása jelzi, ennek hiányában a hűtés biztosan megfelelő. |
|
|
|
122 |
A dízelüzemű
motoroknak van gyújtásrendszere? |
Nincs. |
Van. |
|
|
|
|
123 |
A kishajókba
építésre szánt modern dízelmotorok miben különböznek régi társaiktól? |
A
modern dízelmotor befecskendező rendszere bonyolult, elektronikusan vezérelt
rendszer, a régi tisztán mechanikus. |
A
modern dízelmotorok már mind kétüteműek és a régiekkel szemben tisztán
elektronikus befecskendezéssel működnek. |
A
modern dízelmotorok fajlagos teljesítménye jobb a régiekénél, de nagyobb a
fajlagos fogyasztásuk. |
|
|
|
124 |
Mi hozza létre a
benzin-levegő keveréket az Otto-motoroknál? |
Karburátor
vagy befecskendező rendszer. |
Kizárólag
a karburátor. |
Kizárólag
a befecskendező rendszer. |
|
|
|
125 |
Beépített
Otto-motorral rendelkező kishajónál milyen műveletet kell végrehajtani minden
motorindítás előtt? |
A
motortér teljes kiszellőztetését. |
Az
ékszíj feszességének ellenőrzését. |
A
hűtőrendszer elzáró szelepeinek zárását. |
|
|
|
126 |
Milyen rendszerű a
négyütemű motorok kenési rendszere? |
A
legtöbb esetben vegyes rendszerű: szóró- és kényszerolajozású. |
Kizárólag
keverék olajozású. |
A
legtöbb esetben kizárólag kényszerolajozású. |
|
|
|
127 |
Mi végzi a
dízelmotor motor működése közben az üzemanyag begyújtását? |
A
hengerben a kompresszió miatt felhevült levegő. |
Elektromosan
működtetett gyújtógyertya szikrája. |
Izzító gyertya. |
|
|
|
128 |
Mi végzi a
Otto-motor működése közben az üzemanyag begyújtását? |
Elektromosan
működtetett gyújtógyertya szikrája. |
A
hengerben a kompresszió miatt felhevült levegő. |
Izzító gyertya. |
|
|
|
129 |
Igaz, hogy az
üzemanyag a karburátoros Otto-motor működése folyamán, a szívás fázisban
levegővel összekeveredve áramlik be a hengerbe? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
|
|
130 |
Igaz, hogy az
üzemanyag a dízelmotor működése folyamán, a szívás fázisban levegővel
összekeveredve áramlik be a hengerbe? |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
|
|
131 |
Igaz, hogy az
üzemanyagot a dízelmotor működése folyamán, a hengerben összesűrített
levegőbe porlasztják be? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
|
|
132 |
Igaz, hogy az
üzemanyagot a karburátoros Otto-motor működése folyamán, a hengerben
összesűrített levegőbe porlasztják be? |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
|
|
133 |
Kétütemű motorok
esetében hány főtengely fordulat alatt játszódik le a munkaciklus? |
Egy. |
Kettő. |
Négy. |
|
|
|
134 |
Négyütemű motorok
esetében hány főtengely fordulat alatt játszódik le a munkaciklus? |
Kettő. |
Egy. |
Négy. |
|
|
|
135 |
Négyütemű
motoroknál melyik a helyes munkaütemsorrend az alábbiak közül? |
Szívás,
sűrítés, terjeszkedés, kipufogás. |
Szívás,
terjeszkedés, sűrítés, kipufogás. |
Kipufogás,
terjeszkedés, sűrítés, szívás. |
|
|
|
136 |
A munkaciklus
milyen fázisa zajlik a négyütemű motorokban amikor a dugattyú a forgattyús
ház felé mozog? |
Szívás
vagy terjeszkedés. |
Kipufogás
vagy terjeszkedés. |
Terjeszkedés
vagy sűrítés. |
|
|
|
137 |
A munkaciklus
milyen fázisa zajlik a négyütemű motorokban amikor a dugattyú a hengerfej
felé mozog? |
Sűrítés
vagy kipufogás. |
Szívás
vagy terjeszkedés. |
Sűrítés
vagy szívás. |
|
|
|
138 |
Melyik fajta motor
jellemző alkatrésze a karburátor? |
Otto-motor. |
Dízelmotor. |
Gőzgép. |
|
|
|
139 |
Melyik fajta motor
jellemző alkatrésze az adagolószivattyú? |
Dízelmotor. |
Otto-motor. |
Elektromos
motor. |
|
|
|
140 |
Melyik fajta motor
jellemző alkatrésze a szívó szelep? |
Négyütemű
motor. |
Kétütemű
motor. |
Résvezérelt
motorok. |
|
|
|
141 |
Melyik motor
jellemzője, hogy a kenőolajat az üzemanyaghoz keverve juttatják el a kenési
helyekre? |
Kétütemű
Otto-motor. |
Elektromos
motor. |
Négyütemű
Otto-motor. |
|
|
|
142 |
Hogyan nevezik a
motorok azon alkatrészét, amely a dugattyú váltakozó irányú mozgását forgó
mozgássá alakítja? |
Főtengely. |
Lendkerék. |
Hengerpersely. |
|
|
|
143 |
Hol helyezkedik el
a motor főtengelye? |
A
forgattyús házban. |
A
hengerben. |
Az
irányváltóban. |
|
|
|
144 |
A motor melyik
alkatrésze köti össze a dugattyút és a főtengelyt? |
A
hajtórúd. |
A
lendkerék. |
A
hengerpersely |
|
|
|
145 |
Mi a
dízelmotor-befecskendező porlasztó feladata? |
A
gázolaj apró cseppekre történő porlasztása és nagy nyomáson az égéstérbe
juttatása. |
A
gázolaj sűrítése, összekeverése kenőolajjal és levegővel, majd az égéstérbe
juttatása. |
A
gázolajból kiszűri a porrészecskéket és az üzemanyag rendszert légteleníti. |
|
|
|
146 |
Mi a karburátor
szerepe? |
Az
Otto-motoroknál az üzemanyag-levegő keverék előállítása. |
A
dízelmotoroknál az üzemanyag levegő keverék előállítása. |
Az
Otto-motoroknál az üzemanyag megfelelő befecskendezési nyomását biztosítja. |
|
|
|
147 |
Tankolásnál fontos
előkészületek a következők: |
Elektromos
berendezések kikapcsolása, motor leállítása, dohányzás és nyílt láng
használatának megszüntetése, kézi tűzoltó készülék ellenőrzése és
előkészítése. |
Motor
alapjáratba helyezése, dohányzás és nyílt láng használatának megszüntetése,
utasok kiszállítása a hajóról. |
Motor
leállítása, dohányzás és nyílt láng használatának megszüntetése, a tankolás
helyszínének ventilátorral történő szellőztetése, kézi tűzoltó készülék
kipróbálása. |
|
|
|
148 |
Mi biztosítja a
dízelmotorba jutó üzemanyag megfelelő tisztaságát? |
A
vízleválasztó, az elő- és finomszűrők. |
A
tartályba épített tartályszűrő. |
Az
üzemanyagot előállítása során gondosan tisztítják, ezért nincs szükség külön
szűrésre. |
|
|
|
149 |
Mire kell figyelni
a dízelüzemű motoroknál? |
Kényszerhelyzet
kivételével nem szabad elhasználni az összes üzemanyagot, mert a dízelmotor
üzemanyagrendszere levegősödik, és az üzemanyag utántöltése után sem indul. |
A
tartályban egy hónapnál hosszabb ideje tárolt üzemanyagot nem szabad
felhasználni, mert ennyi idő alatt az már alkotórészeire esik, és a motorba
jutva károsítja azt. |
Mindig
tartsuk be a motorgyártó által előírt üzemagyag-kenőolaj keverési arányt. |
|
|
|
150 |
Milyen
alkatrészekből épül fel az Otto-motorok üzemanyagrendszere? Melyik felsorolás
helyes? |
Üzemanyagtartály,
üzemanyag szűrő(k), üzemanyag szivattyú, karburátor, vagy injektor. |
Üzemanyagtartály,
adagolószivattyú, porlasztócsúcs. |
Üzemanyagtartály,
üzemanyag szűrő(k), üzemanyag hűtő, adagolószivattyú, porlasztó. |
|
|
|
151 |
Milyen
alkatrészekből épül fel az dízelmotorok üzemanyagrendszere? Melyik felsorolás
helyes? |
Üzemanyagtartály,
tápszivattyú, üzemanyag szűrő(k), adagolószivattyú, befecskendező porlasztó. |
Üzemanyagtartály,
adagolószivattyú, karburátor, porlasztócsúcs. |
Üzemanyagtartály,
üzemanyag szűrő(k), üzemanyag hűtő, injektor. |
|
|
|
152 |
Belsőégésű
főgéppel hajtott kishajó esetén fontos az üzemórák nyilvántartása? |
Fontos,
mert bizonyos karbantartási tevékenységeket a gyártó által meghatározott
időintervallumonként kell elvégezni. |
Nem
fontos, mert a kenőolajat minden szezon végén le kell cserélni, a
hajtóműolajat meg csak akkor, ha víz szivárog bele. |
Fontos,
de nem a karbantartás, hanem a hajó eladáskori értékének meghatározása
szempontjából. |
|
|
|
153 |
Áramtalanítja-e a
hajót, ha hosszabb időre felügyelet nélkül hagyja? |
Igen
így az akkumulátorokat biztosan nem meríti le semmi, és rövidzárlat sem lesz. |
A
modern hajókat nem szabad teljesen áramtalanítani, mert a motor elektronikus
vezérlőrendszerének mindig feszültség alatt kell lennie. |
Csak a
220 voltos rendszereket kell teljesen lekapcsolni, mivel az alacsony
feszültségű áramkörökben nem keletkezhet rövidzárlat. |
|
|
|
154 |
Külmotoroknál
hogyan tudjuk ellenőrizni a hűtés működését? |
A
hűtővíz megfelelő áramlását vékony és folyamatos ellenőrző vízsugár
megjelenése jelzi. |
Nem
szükséges ellenőrizni, ha a motor beindul, akkor biztosan van hűtése is. |
A
motor burkolatát levéve a hengerfejen kézzel ellenőrizhető a hűtőfolyadék
áramlása. |
|
|
|
155 |
Mi történik, ha
nem kielégítő, vagy megszűnik a motor hűtése? |
A
motor túlmelegszik, a dugattyú és szelepek besülhetnek, a motorblokk és a
hengerfej megrepedhetnek. |
A
motor fogyasztása megnő, a fordulatszám megnő és a hajtómű olaj felforr. |
Nincs
hatása, amennyiben a motort csak fél terheléssel üzemeltetjük az nem
károsodik. |
|
|
|
156 |
Hogyan célszerű a
hajó gumi és műanyag alkatrészeinek ápolását végezni? |
Szilikon
tartalmú ápolószerekkel ápoljuk, a megrepedezett elemeket cseréljük. |
Ásványi
zsírral kell bekenni őket, vagy finoman mosóbenzines ronggyal áttörölgetni. |
Meg
kell tisztítani őket és finom csiszolóvászonnal a repedezett elemeket
felpolírozni. |
|
|
|
157 |
Milyen műveletet
kell a hideg állapotú dízelüzemű motorok indítása előtt elvégezni? |
Az
izzító gyertyákat kb. 10 másodpercig, vagy ha van ellenőrző lámpa, annak
kialvásáig kell működtetni. |
A
motor indítása előtt valamilyen fogyasztót rövid időre fel kell kapcsolni,
hogy az akkumulátort felkészítsük a dízelmotor nagy indító áramára. |
Minden
esetben ellenőrizni kell, hogy a vízleválasztó még nem telítődött. |
|
|
|
158 |
Mikor használjuk a
szivatót? |
A
hideg motor indításakor. A motor által beszívott keverék benzin arányát
növeli meg, a könnyebb indítás érdekében. |
Akkor
használjuk, ha plusz teljesítményt szeretnénk a motorból kinyerni előzéskor. |
A
motor leállítása előtt kell bekapcsolni, hogy az üzemanyag rendszert
kiürítsük. |
|
|
|
159 |
Kell-e ellenőrizni
a kenőolaj szintjét motor indításkor? |
Igen,
célszerű az aznapi első motorindítás előtt, de lehet többször is. |
Igen,
célszerű az aznapi első motorindítás után közvetlenül. |
Nem
szükséges, mivel a motor kenőolaj nélkül amúgy sem indítható el. |
|
|
|
160 |
Motor indítása
előtt a következők közül mit célszerű ellenőrizni? |
Kenőolaj
szintet, a hajtómű üres állásban legyen. |
A hajó
stabilitását, a motor megfelelő hűtését. |
A
motor burkolatának épségét és a hűtővíz hőfokát. |
|
|
|
161 |
Motor indítása
után a következők közül mit célszerű ellenőrizni? |
Az
olajnyomást, a hűtés működését. |
Legyen
elegendő, a motor hűtését szolgáló fenékvíz a hajóban. |
A
kenőolaj szintet a motorban, és a hűtővíz hőfokát. |
|
|
|
162 |
Mit ítélhetünk meg
az olajnyomás jelző által üzem közben mutatott érték alapján? |
A
motor kenésének megfelelőségét. |
A
kenőolajszűrő elhasználtságát, és a motor körülbelüli fordulatszámát. |
A
külső hőmérséklet nagyságát, és a hajó terheltségét. |
|
|
|
163 |
Mit ítélhetünk meg
a kétkörös hűtési rendszereknél a belső kör vízhőmérsékletét jelző műszer
által üzem közben mutatott érték alapján? |
A
motor hűtésének megfelelőségét. |
Megbecsülhető
a külső víz hőmérséklete, és a hőcserélő tömítettsége. |
Megbecsülhető
a motor által leadott teljesítmény. |
|
|
|
164 |
Hogyan kell
leállítani a benzinüzemű külmotorokat? |
Nagyobbakat
általában a gyújtáskapcsolóval, kisebbeknél a motoron található leállító gomb
pár másodpercig tartó nyomásával. |
Nagyobbakat
általában a gyújtáskapcsolóval, kisebbeket a gáz teljes levéltelével, vagy ha
akkor sem áll le, akkor az üzemanyag-vezeték csatlakozásának megszüntetésével |
Nagyobbakat
általában a gyújtáskapcsolóval, kisebbeket az üzemanyag- tartály levegőztető
szelepének zárásával. |
|
|
|
165 |
Hol vannak a
külmotorokon a hűtővíz beszívására szolgáló nyílások? |
A
külmotor szárának kavitációs lap alatti részének jobb- és baloldalán. |
A
külmotor a hűtővizet a hajócsavar agyrészén keresztül szívja be. |
A
külmotoroknak legtöbbször zárt hűtési rendszere van, ahol a hűtővizet a
külmotor szárának víz alatti részébe szerelt hőcserélő hűti le. |
|
|
|
166 |
Mit kell tenni, ha
indítás után azt tapasztalja, hogy az olajnyomás mérő műszer elégtelen
nyomásértéket mutat? |
A
motort azonnal le kell állítani, majd ellenőrizni kell az olajszintet, az
olajszűrőt és az olajszivattyút. |
A
motort alapjáraton működtetni kell amíg az olajnyomás meg nem emelkedik. |
A
motor fordulatszámát addig kell növelni, amíg az olajnyomás meg nem
emelkedik. |
|
|
|
167 |
Mit kell tenni, ha
a terhelt motor hűtővíz hőfoka nagyon magas? |
A
motor fordulatszámát azonnal csökkenteni kell, ha a hőfok nem csökken a
motort le kell állítani. |
A
motort vizes ronggyal kívülről hűteni kell. |
Gázt
adunk és széllel szembe fordulunk, így a megnövekedett menetszél várhatóan
lehűti a motort. |
|
|
|
168 |
Mit jelent a
gázolaj bedermedése? |
A
gázolaj hőmérséklete nagy hidegben eléri a dermedéspontját, a paraffin
kiválik belőle és eltömíti az üzemanyag rendszert. |
A
porlasztott gázolaj a henger hideg felületére kicsapódik és indítási
nehézségeket okoz. |
A
gázolaj hőmérséklete nagy melegben meghaladja a dermedéspontját, kiválik
belőle a paraffin és eltömíti az üzemanyag rendszert. |
|
|
|
169 |
Hogyan ellenőrzi a
motor üzem közbeni állapotát? |
Műszerek
segítségével és a motor működésének vizuális és hallás utáni ellenőrzésével
egyaránt. |
Csak a
műszereket kell figyelni, azok biztos információkat szolgáltatnak számomra. |
A
motor hangja és a kipufogó gáz jellege alapján meg lehet állapítani a működés
állapotát. |
|
|
|
170 |
Mire utalhat, ha a
motor fordulatszáma hirtelen megnő, de a hajó sebessége lecsökken. |
A
hajtáslánc meghibásodására utal, tengelytörésre, a hajócsavar sérülésére, a
hajócsavar nyírócsapjának törésére, tengelykapcsoló hibára. |
Az
üzemanyag rendszerben lévő dugulás megszűnt. |
A
hajóra felakadt egy uszadék és azt magával vonszolja. |
|
|
|
171 |
Mire utalhat, ha a
hajtómű sebességbe kapcsolásakor a motor rendellenesen rezonálni kezd? |
A
hajócsavar egyik szárnya sérülhetett és az emiatt keletkezett rezgéseket a
hajtómű továbbítja a motorhoz. |
A
motor egyik hengere kihagy és terhelt állapotban a szerkezet berezonál. |
A
hajtómű olajszintje alacsony. |
|
|
|
172 |
Mire utalhat, ha a
motor akadozva jár, leáll? |
Az
üzemanyag rendszer meghibásodására utal, a tank levegőztetője nem lett
kinyitva, eltömődött a szűrő, lelevegősödött a rendszer, vizes az üzemanyag. |
A
motor gyújtáskapcsolója kontakthibás. |
Az
üzemanyag oktánszáma nem megfelelő. |
|
|
|
173 |
Mire utalhat, ha a
kipufogó füst színe kékes árnyalatú? |
Kenőolaj
került az égéstérbe, esetlegesen a dugattyúgyűrűk kopása, törése miatt. |
Oxigénszegény az égés a motorban. Lehetséges, hogy a levegőszűrő
eltömődött. |
Az üzemanyag cetánszáma nem megfelelő. |
|
|
|
174 |
Mire utalhat, ha a
kipufogógáz fehéres színű? |
Víz
került az égéstérbe esetlegesen a hengerfej tömítés sérülése miatt, vagy
vizes az üzemanyag. |
Oxigénszegény az égés a motorban. Lehetséges, hogy a levegőszűrő
eltömődött. |
Az üzemanyag cetánszáma nem megfelelő. |
|
|
|
175 |
Mire utalhat, ha a
kipufogó gázok erős fekete színűek? |
Tökéletlen
égés a motorban, általában oxigén szegény állapotra utal. A levegőszűrő
cserére szorulhat. |
Kenőolaj
került az égéstérbe, esetlegesen a dugattyúgyűrűk kopása, törése miatt. |
Víz
került az égéstérbe esetlegesen a hengerfej tömítés sérülése miatt, vagy
vizes az üzemanyag. |
|
|
|
176 |
Kétkörös hűtés
rendszerű hajóban a belső víz hőmérséklete indítás után az üzemi fölé
emelkedik. Mi lehet az oka? |
A
termosztát nem nyit ki, valamelyik szivattyú nem működik, eltömődött a külső
hűtőkör. |
A
termosztát idő előtt kinyitott, eltömődött a belső kör szívónyílása. |
A
belső kör vízszűrője eltömődött, túl magas a külső víz hőmérséklete. |
|
|
|
177 |
Mit szolgál a
hajók kormányrendszerébe beépített áttétel rendszer? |
Nagyobb
méretű illetve nagyobb sebességű hajókon a kormányzáshoz szükséges nagyobb
erőt biztosítja. |
Tehermentesíti
a kormánylapát felfüggesztését. |
A
kormánylapát kitérítési szögtartományát növeli. |
|
|
|
178 |
Mire szolgál a
hajtómű? |
A
motor nyomatékának és fordulatszámának, illetve a tengelyrendszer forgási
irányának megváltoztatására szolgál. |
A
motor fordulatszámától függően beállítja a nyomatékot. |
A
állítható szárny állásszögű hajócsavarok esetében a hajócsavar szárnyainak
állítását végzi. |
|
|
|
179 |
Az alábbiak közül
melyik a hajtási lánc eleme? |
Csavartengely. |
Kormánytengely. |
Motortartó
bak. |
|
|
|
180 |
Mi a tömszelence
feladata? |
A
csavartengely hajótestből való kivezetésénél a vízzáró tömítést biztosítja. |
A hajó
motor rögzítésének rezgéscsillapító eleme. |
A
külső köri hűtővíz hajótesten való kivezetésekor a tömítést biztosítja. |
|
|
|
181 |
Melyek a
horgonycsörlő meghatározó paraméterei? |
A
teljesítmény, vonóerő, súlytartó képesség, a vontatási sebesség, a lánc/kötél
vastagsága amit kezelni tud és a szerkezet önsúlya. |
A
horgonykapa méret, tolóerő, a vontatási sebesség, a lánc/kötél vastagsága,
amit kezelni tud. |
A
teljesítmény, a vonóerő, súlytartó sebesség, a vontatási sebesség, a
horgonyszár hossza amit kezelni tud és a szerkezet önsúlya. |
|
|
|
182 |
Mit
célszerű téli konzerváláskor elvégezni az alábbiak közül? |
Belső
hűtővíz fagyállóságának ellenőrzése. |
Dugattyúk
kiszerelése és bezsírozása. |
Vízcsövek
szelepeinek, csapjainak kiszerelése. |
|
|
|
183 |
Mit
célszerű téli konzerváláskor elvégezni az alábbiak közül? |
A
hengerekbe kevés friss kenőolaj betöltése, vagy konzerválóspray fújása a
légszűrő beszívó nyílásához. |
A
hűtővíz rendszer feltöltése kenőolajjal. |
A
forgattyús ház feltöltése desztillált vízzel. |
|
|
|
184 |
Mit
célszerű téli konzerváláskor elvégezni az alábbiak közül? |
A
karburátorból a benzin leengedése, vagy a tankba benzin konzerváló adalék
töltése. |
A
kiegyenlítő tartályból a gázolaj leengedése. |
A
motor felfüggesztésének fellazítása. |
|
|
|
185 |
Mit
célszerű téli konzerváláskor elvégezni az alábbiak közül? |
Bovdenek,
huzalozások tisztítása, olajozása, zsírozása. |
Az
akkumulátor kikötése és az elektrolit lecserélése. |
Kipufogó
és szívó szelepek nyitott állapotban való rögzítése. |
|
|
|
186 |
Horgony felszedése
közben hogyan csökkenthetjük az elektromos csörlő terhelését? |
A
horgonycsörlő működtetése közben a főgéppel lassú előremenetet alkalmazva
csökkenthetjük a lánc és a csörlő terhelését. |
A
hajóval a horgony fölé állunk, és ezt követően kezdjük meg a csörlővel
beszedni a horgonyláncot. |
A
hajóval áthajózunk a horgony fölött, majd amint a horgony felszakadt
megállítjuk a hajót a mederhez képest, és a csörlő segítségével felhúzzuk a
horgonyt. |
|
|
|
187 |
Mit nevezünk
víziútnak? |
A vízi
közlekedés pályái a víziutak, amelyek természetesek (folyók, tavak, tengerek)
és mesterségesek (hajózó csatornák, mesterséges tavak) lehetnek. |
Vízi
útnak a vízterület felett átívelő hidakat, a vízterületet átszelő kompjáratok
útvonalait és a vízterület alatt húzódó alagutakat nevezzük. |
Vízi
útnak csak a mesterségesen kialakított vízterületet (például csatorna)
nevezzük, ahol a hajózás lehetséges. |
|
|
|
188 |
Hogyan jellemezzük
az alsó-szakasz jellegű folyóvizet? |
Viszonylag
kis esésű, hordaléklerakások útján létrejött szigetekkel megtűzdelt, széles
mederrel rendelkező. |
Közepes
szélességű, viszonylag nagyobb vízmélységgel, nagyobb kanyarívekkel
rendelkező, és közepes vízsebességű. |
Nagy
esésű, vízsebességű, szűk kanyarokkal tarkított, kis vízmélységű és szűkebb
meder keresztmetszetű. |
|
|
|
189 |
Az alábbiak közül
mit nevezünk egy víziút dinamikai jellemzőjének? |
A
vízállás, a gázlómélység, a vízsebesség. |
A
legkisebb kanyarulati sugár, a hajóút legkisebb szélessége, a legkisebb
szabad űrszelvény méret. |
A
víziút hossza, a tengerszint feletti magassága és esése. |
|
|
|
190 |
Mit nevezünk
hajóútnak? |
A
víziutakon rendszerint bójákkal és fényjelzésekkel a tájékozódást elősegítő
jelzésekkel kitűzött, a hajóforgalom számára fenntartott területet. |
A
víziutakon kívüli, kevésbé forgalmas, a hajóforgalom számára fenntartott
területet. |
A
kikötőből a víziútig tartó, rendszerint egy irányú közlekedést biztosító
vízterület. |
|
|
|
191 |
Igaz e, hogy
Magyarország nemzetközi víziútja a Duna, Tisza és a Dráva? |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
|
|
192 |
Mi a víziút? |
A
víziközlekedés pályája, a folyók, csatornák és tavak (miniszteri rendeletben
víziúttá nyilvánított) szakasza vagy része. |
Víziút
minden olyan állami kezelésben álló folyó, tó és csatorna, amely geometriai
méreteinél fogva időszakos vagy állandó jelleggel hajózásra alkalmas. |
Csak
azt a vízterületet tekintjük víziútnak, ami hajózási jelekkel ki van tűzve. |
|
|
|
193 |
A víziutakon az
állam garantálja a víziút osztálya szerinti vízmélység mindenkori
rendelkezésre állását? |
Nem. |
Igen. |
|
|
|
|
194 |
Mit nevezünk a
térkép méretarányának? |
A
kicsinyítés mértékét térképi méretaránynak nevezzük, amely megadja, hogy a
térképlapon mekkora területet ábrázolnak. |
A
nagyítás mértékét térképi méretaránynak nevezzük, amely megadja, hogy a
térképen milyen tereptárgyakat ábrázolnak. |
A
kicsinyítés mértékét térképi méretaránynak nevezzük, amely megadja, hogy
milyen térképi vetület alapján készült a térkép. |
|
|
|
195 |
Mit jelent a
térképen az M 1:10000 jelzés? |
A
térképen 1 cm távolság a valóságban 100 méter. |
A
térképen 1 cm távolság a valóságban 1 kilométer. |
A
térképen 1 cm távolság a valóságban 10000 méter. |
|
|
|
196 |
Mit jelent a
térképen az M 1:25000 jelzés? |
A
térképen 4 cm távolság a valóságban 1 kilométer. |
A
térképen 2,5 cm távolság a valóságban 1 kilométer. |
A
térképen 1 cm távolság a valóságban 2,5 kilométer. |
|
|
|
197 |
Merre található az
északi irány a térképeken, ha külön erre utaló jelölést nem látunk rajta? |
A
térkép felső éle felé. |
A
térkép alsó éle felé. |
A
méretaránytól függően vagy jobbra vagy balra esik az északi irány. |
|
|
|
198 |
A vízmércéken mért
vízállásból mire lehet következtetni? |
A
merülési korlátozásokkal érintett területeken mérhető vízmélységekre. |
A
vízmérce szelvényében fennálló legnagyobb vízmélységre. |
Arra,
hogy az adott víziút apadó- vagy áradó jellegű fázisban van. |
|
|
|
199 |
A GPS
helyzetmeghatározás minden körülmények között lehetséges? |
Nem. |
Igen. |
|
|
|
|
200 |
Mi a vízállás? |
A
vízszint magassága illetőleg mélysége a vízmérce nulla-pontjának, mint
viszonyítási pontnak a szintjétől. |
Állóvizeken,
tavakon az áramlásoktól mentes vízterület a vízállás. |
A
vízszint magassága illetőleg mélysége a vízmérce legalsó pontjának, mint
viszonyítási pontnak a szintjétől. |
|
|
|
201 |
Hogyan mérjük a
vízállást? |
A
vízterületen elhelyezett vízmércéről tudjuk leolvasni. |
Hajóról
minden nap ultrahangos vízmélység mérővel mérik le. |
Az
aktuális vízhozamból számolják ki. |
|
|
|
202 |
Milyen
jelölésekkel rendelkezik a vízmérce? |
2
centiméteres osztás és deciméteres számozás. |
5
centiméteres osztás és deciméteres számozás. |
Egy
centiméteres osztás és 5 centiméteres számozás. |
|
|
|
203 |
Milyen
vízállást olvas le az ábrán látható vízmércéről? |
56
centiméter. |
5,6
centiméter. |
56
deciméter. |
Kep7
56.jpg |
Kep7 56.jpg |
|
204 |
Milyen
vízállást olvas le az ábrán látható vízmércéről? |
48
centiméter. |
4,8
centiméter. |
48
deciméter. |
Kep8
48.jpg |
Kep8 48.jpg |
|
205 |
Milyen
vízállást olvas le az ábrán látható vízmércéről? |
2
deciméter és 6 centiméter. |
26
deciméter. |
2,6
centiméter. |
Kep9
26.jpg |
Kep9 26.jpg |
|
206 |
Hol mérik a
Balatonon a hivatalos vízállást? |
Siófokon. |
Balatonfüreden. |
Tihanynál. |
|
|
|
207 |
Mi hozhat létre
áramlatokat a tavakon? |
A
folyamatosan egy irányból fújó szél, vagy folyó befolyás. |
A
meder lejtése és a vízmélység különbség. |
A
vízhőfok különbségek az egyes vízterületek között, valamint a vízkivételi
művek hatásai. |
|
|
|
208 |
Mit nevezünk
döghullámnak? |
Az
erős szélből visszamaradt nagyobb hullámok. |
A nagy
méretű tarajos hullámok. |
A víz
kis mértékű fodrozódása. |
|
|
|
209 |
Mi az uralkodó
szélirány a Balatonon? |
Északnyugati. |
Délkeleti. |
Északkeleti. |
|
|
|
210 |
Mitől függ a szél
hajóra gyakorolt hatása? |
A szél
sebességétől, a szélnek kitett felület nagyságától, a hajó vízbe merülő
részének méretétől. |
A szél
irányától, a hajó sebességétől, a vízmélységtől. |
A szél
sebességétől, a hajó kormányképességétől, a hajó alatti víz mélységétől. |
|
|
|
211 |
Milyen skálát
használunk a szél erősség becslésére? |
Beaufort-skálát. |
Fahrenheit-skálát. |
Coriolis-skálát. |
|
|
|
212 |
Merre fúj az
északkeleti szél? |
Délnyugatra. |
Északkeletre. |
Északról
fúj keletre. |
|
|
|
213 |
Merre fúj a
délkeleti szél? |
Északnyugatra. |
Délről
fúj keletre. |
Délkeletre. |
|
|
|
214 |
Adja meg az északi
szél irányát fokban! |
0 fok. |
180
fok. |
270
fok. |
|
|
|
215 |
Adja meg a
délkeleti szél irányát fokban! |
135
fok. |
90 fok. |
45
fok. |
|
|
|
216 |
Adja meg a nyugati
szél irányát fokban! |
270
fok. |
90 fok. |
225
fok. |
|
|
|
217 |
Hány fokozatú a
belvízen használt, alap Beaufort-skála? |
13
fokozatú. |
10
fokozatú. |
8
fokozatú. |
|
|
|
218 |
Mit nevezünk
bríznek? |
A
gyenge szellőt. |
A
kifújt szelet. |
A
viharos szelet. |
|
|
|
219 |
Mi a flaute? |
A
teljes szélcsend. |
Hirtelen
széllökés. |
Lapos
hullám. |
|
|
|
220 |
Mi a pöff? |
Széllökés. |
Gyenge
szellő. |
Szélcsend. |
|
|
|
221 |
Melyik a
hidegfront jellemzője? |
Érkezése
előtt a légnyomás mindig csökken, utána gyakran igen gyorsan emelkedik. |
A
légnyomás az érkezése előtt mindig erősen csökken, átvonulása után általában
nem változik. |
Érkezése előtt a légnyomás mindig emelkedik utána gyakran igen
gyorsan csökken. |
|
|
|
222 |
Melyik a
melegfront jellemzője? |
A
légnyomás az érkezése előtt mindig erősen csökken, átvonulása után általában
nem változik. |
Érkezése
előtt a légnyomás mindig csökken, utána gyakran igen gyorsan emelkedik. |
Érkezése előtt a légnyomás mindig emelkedik utána gyakran igen
gyorsan csökken. |
|
|
|
223 |
Melyik
meteorológiai jelenség sematikus ábrázolását látja a képen? |
Hidegfront |
Melegfront. |
Ciklon. |
Kep14
Hideg.jpg |
Kep14 Hideg.jpg |
|
224 |
Melyik
meteorológiai jelenség sematikus ábrázolását látja a képen? |
Melegfront |
Hidegfront |
Ráfutó
szél |
Kep15
Meleg.jpg |
Kep15 Meleg.jpg |
|
225 |
Mit nevezünk
ködnek? |
A
levegőben állandóan jelenlévő vízgőz, vagyis páratartalom kicsapódási
formáját. |
A
levegőben állandóan jelenlevő gázok kicsapódási formáját. |
A
levegőben állandóan jelenlévő vízgőz nulla fok alatti megszilárdult
megjelenése. |
|
|
|
226 |
Mit nevezünk
harmatpontnak? |
Azt a
hőmérséklet, melyre az adott légtömegnek le kell hűlnie ahhoz, hogy a benne
lévő vízgőz vízzé kicsapódjon. |
Az a
páratartalom érték, amikor az adott légtömegben lévő vízgőz vízzé csapódik
ki. |
Az a
légnyomás érték, amikor az adott légtömegben lévő vízgőz vízzé csapódik ki. |
|
|
|
227 |
Minek nevezzük azt
a jelenséget, amikor a kásás jégből kezdenek kialakulni a nagyobb jégtáblák. |
Elsődleges
jégzajlás. |
Másodlagos
jégzajlás. |
Jégtorlasz. |
|
|
|
228 |
Minek nevezzük azt
a jelenséget, amikor az összeállt jégtáblákból, összefüggő jégtakaróból
letöredeznek kisebb jégtáblák és a víz felszínén sodródnak. |
Másodlagos
jégzajlás. |
Elsődleges
jégzajlás. |
Rianás. |
|
|
|
229 |
Befolyásolja-e a
vízszennyezés a jégképződés folyamatát? |
Igen,
általában lassítja a folyamatot. |
Igen,
általában gyorsítja a folyamatot. |
Nem
befolyásolja. |
|
|
|
230 |
A Beaufort-skálát
megtaláljuk a Hajózási Szabályzatban? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
231 |
Mi a
Beaufort-skála? |
A
szélerősség becslésére szolgáló tapasztalati táblázat. |
A
szélsebesség mérésére szolgáló skálás kijelzőjű műszer. |
A hajó
sebességét mérő vízbe helyezhető kézi műszer. |
|
|
|
232 |
Melyik
vízterületeinken működik vihar előrejelző szolgálat? |
Balaton,
Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó. |
Balaton,
a Duna budapesti szakasza, Tisza folyó. |
Balaton,
Tisza-tó, Hármas-Kőrös duzzasztott részei. |
|
|
|
233 |
Melyik
állítás jellemző a viharjelzésre az alábbiak közül? |
Szezonálisan
üzemel. |
Egész
évben üzemel. |
Csak
napkeltétől napnyugtáig üzemel. |
|
|
|
234 |
A viharjelző
rendszer jelzőfényei hányszor villannak fel egy perc leforgása alatt első- és
másodfokú jelzés esetén? |
45 ,
90 |
30 ,
60 |
60 ,
30 |
|
|
|
235 |
Érdemes-e
útitervet készíteni: |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
236 |
Mit értünk útiterv
készítés alatt? |
Az
utazás megkezdése előtt felmérjük egyik pontból a másikba való eljutás során
felmerülő akadályok leküzdésének módját és a készletek utánpótlási
lehetőségét. |
A
térképen berajzoljuk a indulási helyünk, és a végcélunk közti egyenest. |
A téli
időszakban eltervezzük és le is írjuk, hogy nyáron hova megyünk el hajózni. |
|
|
|
237 |
Melyek egyéni
mentőeszközök? |
Mentőmellény,
mentőpatkó, mentőgyűrű. |
Mentőcsónak,
mentőpad. |
Dobókörte
kötéllel, szapoly. |
|
|
|
238 |
Melyek kollektív
mentőeszközök? |
Mentőcsónak,
mentőpad. |
Mentőmellény,
mentőpatkó, mentőgyűrű. |
Tűzponyva,
lékponyva. |
|
|
|
239 |
Hínáros vízbe esve
mi a helyes viselkedés? |
A
lehető legkevesebb mozgással kell haladni, a karra, lábra tekeredett hínár
szárakat le kell tépni. |
Le
kell úszni a víz alá, és a tövénél kihúzni a hínárt. |
Ugyanúgy
kell úszni benne, mint hínár mentes vízben. |
|
|
|
240 |
Mire következtet,
ha egy hajót állandó orrszög alatt lát, és útvonaluk keresztezi egymást? |
Ha
egyikünk sem változtat menetirányán, vagy sebességén össze fogunk ütközni. |
A
másik hajó horgonyon vagy bóján áll, és a parallaxis hiba miatt látom
keresztezőnek az útvonalat. |
Egyikünknek
sem szabad változtatni útirányán és sebességén, mert így elkerüljük az
összeütközést. |
|
|
|
241 |
Mit hívunk
orrszögnek? |
A hajó
hossztengelye, valamint a hajó és a céltárgyat összekötő egyenes által bezárt
szög a hajó orrától mérve. |
A hajó
hossztengelye, valamint a hajó és a céltárgyat összekötő egyenes által bezárt
szög a hajó farától mérve. |
A hajó
kereszttengelye, és a fedélzet síkjának szöge az orr irányába nézve. |
|
|
|
242 |
Mit kell tenni
viharban, ha a hajó felborult és nem sikerült visszaállítani, és a hajótestre
sem sikerül felmászni? |
A
hajótest szél alatti oldalán várni a segítséget, vagy a vihar elmúlását. |
A
hajótest szél feletti oldalán várni a segítséget, vagy a vihar elmúlását. |
A
hajót elhagyva meg kell próbálni kiúszni a partra. |
|
|
|
243 |
Mit kell tenni, ha
a hajó felborult? |
Először
meg kell győződnöm, hogy minden velem utazó jól van és senki nem szorult a
hajótestbe, illetve vitorla alá. |
A
hajót elhagyva meg kell próbálni kiúszni a partra, a velem utazókat is fel
kell szólítani erre. |
Bójával
megjelölni a helyet, hogy más vitorlások tudják, hogy ez egy borulásveszélyes
hely, és mielőbb értesíteni a hatóságokat. |
|
|
|
244 |
Hogy lehet
visszaállítani felborult vitorlás hajót? |
A
svertre állva a hajó oldalába kapaszkodva kell rugózni. |
Be
kell vontatni a kikötőbe, és daruval kell kiemelni. |
A
vízimentők speciális szaktudását igényli ez a feladat. |
|
|
|
245 |
Mit jelent a
leszúrt az árboc kifejezés? |
Borulás
után a vitorla megtelik vízzel és az árboc belefúródik az iszapba. |
Az
árbocnak nincsenek tartókötelei, csak bele van állítva a hajótestbe. |
Az
árboc tároláskor, szállításkor a hajótestre vízszintesen el van fektetve. |
|
|
|
246 |
A felborult hajó
visszaállítása előtt milyen feladatokat kell mindenképpen elvégezni? |
Sottokat
kitisztázni, kötélszorítókból kivenni, hajót szélbe állítani. |
Vitorlákat
lehúzni, svertet, kormányt kivenni. |
Vizet
kimerni, vontakötelet előkészíteni, az árbocot szélbe állítani. |
|
|
|
247 |
Mi az
elsősegélynyújtás célja? |
Az
élet megmentése, további egészségkárosodás megakadályozása, gyógyulás
elősegítése. |
A
társadalmi és erkölcsi normának megfelelően viselkedni a balesetet szenvedett
közelében. |
A
mentőket riasztani, és még a mentők kiérkezése előtt a baleset helyszínére
érni, hogy mi tájékoztathassuk a kiérkező mentőket. |
|
|
|
248 |
Köteles-e a hajó
vezetője elsősegélyt nyújtani? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
249 |
Köteles-e a hajó
vezetője gondoskodni arról, hogy a beteg a legközelebbi alkalmas helyen,
egészségügyi ellátásban részesülhessen? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
250 |
Köteles-e mindenki
a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
251 |
Változhat-e az
újraélesztési protokoll? |
Igen,
5 évenként felülvizsgálják a statisztikák, klinikai tanulmányok és az újabb
eszközök, gyógyszerek alapján. |
Nem,
mert a jól bevált módszeren nem kell és nem is szabad változtatni. |
Nincs
újraélesztési protokoll, ezért nem is változhat. |
|
|
|
252 |
Milyen számon kell
a mentőket értesíteni? |
104,
vagy 112. |
105,
vagy 112. |
107, vagy 112. |
|
|
|
253 |
Hogyan biztosítunk
átjárható légutat? |
A
fejet a hajas fejbőr kezdeténél, és az állnál megfogva hátra hajtjuk. |
Két
ujjal kihúzzuk a nyelvet és gondoskodunk róla, hogy ne kerülhessen vissza a
szájüregbe. |
Az
elsősegély dobozban található intubáló szett segítségével. |
|
|
|
254 |
Hogyan vizsgáljuk
a légzést? |
Fülünket
a sérült légzőnyílásaihoz közel helyezve figyeljük a mellkas mozgását. |
A
sérült mellé fekszünk, mert így tudjuk a legjobban megfigyelni a mellkas
mozgást. |
A
sérült szája és orra elé tollpihét, vagy hasonló tárgyat teszünk. |
|
|
|
255 |
Mit nevezünk
hármas érzékelésnek? |
Fülünket
a beteg orra elé helyezve érezzük és halljuk a levegő áramlását, szemünkkel
pedig figyeljük a mellkas mozgását. |
A
sérültet háromszor megvizsgálom, hogy biztos legyek az állapotában. |
A
látás, hallás, szaglás alapján osztályozzuk a sérülteket. |
|
|
|
256 |
Mikor kielégítő a
légzés? |
Ha 10
másodperc alatt legalább 2 légző mozgást figyelünk meg. |
Ha 10
másodperc alatt legalább 3 légző mozgást figyelünk meg. |
Ha 10
másodperc alatt legfeljebb 1 légző mozgást figyelünk meg. |
|
|
|
257 |
Mit nevezünk
mellkaskompressziónak? |
Újraélesztésnél
a mellkas ütemes lenyomását és felengedését nevezzük így. |
Fulladásnál
a tüdőben lévő nyomásnövekedést hívjuk így. |
Fulladásnál
a légszomjat hívjuk így. |
|
|
|
258 |
Felnőtt
újraélesztésnél milyen mélyen kell a mellkast lenyomni? |
Kb.
5-6 cm. |
Kb.
1-2 cm. |
Kb.
12-15 cm. |
|
|
|
259 |
Újraélesztésnél
milyen mélyen kell a mellkast benyomni? |
A
mellkas keresztmetszetének 1/3-áig. |
A
mellkas keresztmetszetének 1/6-áig. |
A
mellkas keresztmetszetének 1/2-éig. |
|
|
|
260 |
Milyen
testhelyzetben kell a mellkaskompressziót végezni? |
A
sérült mellé térdelve, nyújtott karokkal, felsőtestből mozogva. |
A
sérült mellé guggolva, nyújtott könyökkel combból rugózva. |
A
sérült mellé térdelve, hajlított kézzel, karból nyomva. |
|
|
|
261 |
Újraélesztésnél a
két kézfejet ujjaknál összekulcsolva az alsó tenyér párnás részét a mellkas
középvonalára a szegycsont alsó harmadára helyezve a férfi mellbimbók
vonalában kell a mellkast lenyomni. |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
|
|
262 |
Újraélesztésnél a
kezünket ökölbe szorítva erőteljes ütéseket kell mérni a mellkasra,
percenként 100-120 -szor. |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
|
|
263 |
Újraélesztésnél a
test középvonalában a bordaív aljának vonalában kell erőteljes ütéseket kell
mérni, percenként 100 -szor. |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
|
|
264 |
Percenkét hány
lenyomásra kell törekedni a mellkaskompresszió során? |
100-120 |
2-30 |
220-230 |
|
|
|
265 |
Mellkaskompressziónál
a mellkast mindig teljesen fel kell engedni. |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
|
|
266 |
Mellkaskompressziónál
a mellkast sosem szabad teljesen felengedni. |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
|
|
267 |
Mennyi
mellkaskompressziót kell végezni egymás után? |
30 |
2 |
100 |
|
|
|
268 |
Legfeljebb mennyi
ideig szüneteltethetjük a mellkaskompressziót? |
5-10
másodperc. |
15-20
másodperc. |
25-30
másodperc. |
|
|
|
269 |
30
mellkaskompresszió után mennyi befúvást kell végezni? |
2 |
1 |
3 |
|
|
|
270 |
Szájból szájba
vagy szájból orrba kell a befúvást végrehajtani? |
Mindkét
módszer elfogadott. |
Szájból
szájba. |
Szájból
orrba. |
|
|
|
271 |
Mit kell tenni, ha
több segítségnyújtó is van a közelben? |
A
segítségnyújtók két percenként váltják egymást, a kompressziót és a befúvást
ugyanaz a segítségnyújtó hajtja végre. |
A
segítségnyújtók kiválasztják maguk közül a legrátermettebbet, és az a
segítségnyújtó végzi a kompressziót és a befúvást a segítség megérkezéséig. |
Annak
a segítségnyújtónak aki először a helyszínre ért, a később érkezőket el kell
küldenie, és egyedül kell végeznie a kompressziót és a befúvást. |
|
|
|
272 |
Végezheti-e a
befúvást az egyik, a kompressziót a másik segítségnyújtó. |
A
páros munkára csak a kiképzett hivatásos ellátók vállalkozzanak, akik képesek
időveszteség nélkül összehangolni munkájukat. |
Ez az
ellátási mód ajánlott a kezdő elsősegélynyújtóknak. |
Ez az
ellátási mód Magyarországon kifejezetten tiltott. |
|
|
|
273 |
Több
sérült esetén mi a helyes ellátási sorrend? |
1.
Eszméletlen, 2. Vérző, 3. Zúzódást szenvedett. |
1.
Vérző, 2. Eszméletlen, 3. Zúzódást szenvedett. |
1.
Eszméletlen, 2. Zúzódást szenvedett, 3. Vérző. |
|
|
|
274 |
Több
sérült esetén mi a helyes ellátási sorrend? |
1.
Erős vérzés, 2. Nyílt comb törés, 3. Klinikai halott. |
1.
Nyílt comb törés, 2. Erős vérzés, 3. Klinikai halott. |
1.
Klinikai halott, 2. Erős vérzés, 3. Nyílt comb törés. |
|
|
|
275 |
Több
sérült esetén mi a helyes ellátási sorrend? |
1.
Harmad fokú égés, 2. Zavart tudatú, 3. Horzsolások. |
1.
Zavart tudatú, 2. Harmad fokú égés, 3. Horzsolások. |
1.
Harmad fokú égés, 2. Horzsolások, 3. Zavart tudatú. |
|
|
|
276 |
Igaz-e, hogy a
törés, a rándulás és a ficam tünetei és ellátása hasonlóak? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
|
|
277 |
Melyik sérülésre
igaz az állítás? A csontszövet folytonossága megszakad. |
Törés. |
Rándulás. |
Ficam. |
|
|
|
278 |
Melyik sérülésre
igaz az állítás? A két csontvég kimozdul a helyéről, az ízületi tok és szalag
megnyúlik, vagy elszakad, azonban az ízületi felszínek a helyükön maradnak. |
Rándulás. |
Törés. |
Ficam. |
|
|
|
279 |
Melyik sérülésre
igaz az állítás? Az erőbehatás végén a csontvégek az ízületi vápából
kimozdulva rendellenes pozícióban maradnak. |
Ficam. |
Rándulás. |
Törés. |
|
|
|
280 |
Mely állítások
igazak a törés, rándulás ficam ellátására. |
Mozgatási
tilalom, jegelés, borogatás, rögzítés. |
Masszírozás,
ékszerek eltávolítása, a sérült testrész melegen tartása. |
Helyre
rakás, sínbe rakás, izolációs fóliába tekerés. |
|
|
|
281 |
Melyik vérzésre
igaz az állítás? Gyenge intenzitású, nem ritkán csupán kisebb cseppekben
jelentkezik a sérült bőrfelületen. |
Kapilláris/hajszáleres. |
Vénás/visszeres. |
Artériás/ütőeres. |
|
|
|
282 |
Melyik vérzésre
igaz az állítás? A vérzés intenzitása erős is lehet, a vér színe rendszerint
sötétpiros. |
Vénás/visszeres. |
Kapilláris/hajszáleres. |
Artériás/ütőeres. |
|
|
|
283 |
Melyik vérzésre
igaz az állítás? A vérzés tipikus jellemzője az élénkpiros, lüktető sugárban
távozó vér. |
Artériás/ütőeres. |
Kapilláris/hajszáleres. |
Vénás/visszeres. |
|
|
|
284 |
Melyik vérzéstípus
ellátásának lényege a fedőkötés? |
Kapilláris/hajszáleres. |
Vénás/visszeres. |
Artériás/ütőeres. |
|
|
|
285 |
Milyen típusú
vérzésnél alkalmazandó a nyomókötés? |
Artériás/ütőeres
és vénás/visszeres vérzések ellátására. |
Kapilláris/hajszáleres
vérzés ellátására. |
Kizárólag
belső vérzés ellátására. |
|
|
|
286 |
Melyik vérzéstípus
ellátásának lényeges lépése a nyomáspont alkalmazása? |
Artériás/ütőeres. |
Kapilláris/hajszáleres. |
Vénás/visszeres. |
|
|
|
287 |
Mik a belső vérzés
tünetei? |
Sápadtság, hideg, nedves bőr, szapora pulzus, szomjúság, fázás. |
Végtag görcsök, levertség, megemelkedett testhőmérséklet,
verejtékezés. |
Hasfájás, hasmenés, hányinger, hányás, remegés, gyengeség. |
|
|
|
288 |
Mik a sokk
tünetei? |
Sápadtság, hideg, nedves bőr, szapora pulzus, szomjúság, fázás. |
Végtag görcsök, levertség, megemelkedett testhőmérséklet,
verejtékezés. |
Hasfájás, hasmenés, hányinger, hányás, remegés, gyengeség. |
|
|
|
289 |
Igaz-e, hogy a
sokkos állapot mindig életveszélyesnek tekinthető? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
|
|
290 |
Mitől alakul ki a
sokkos állapot? |
A
szervezet folyadékháztartásának hirtelen megváltozásától. |
A vér
látványától. |
Nagy
öröm hatására. |
|
|
|
291 |
Medence-, vagy
gerincsérültnél lehet-e sokkfektetést alkalmazni? |
Nem. |
Igen. |
|
|
|
|
292 |
Kell-e
gerincsérülésre gyanakodnunk magasból leesett sérültnél? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
293 |
Kell-e
gerincsérülésre gyanakodnunk lépcsőről leesett sérültnél? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
294 |
Kell-e
gerincsérülésre gyanakodnunk sekély vízbe ugrott sérültnél? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
295 |
Kell-e
gerincsérülésre gyanakodnunk hirtelen összeeső sérültnél? |
Nem. |
Igen. |
|
|
|
|
296 |
Mi a legfontosabb
feladat az égési sérülések ellátásánál? |
Hűtés,
hőelvonás. |
Mozgatási
tilalom. |
Izolációs
fólia használata. |
|
|
|
297 |
Égési sérülés
hűtésére mi a legmegfelelőbb? |
Víz. |
Tejföl. |
Napolaj. |
|
|
|
298 |
Igaz-e, hogy égési
sérült esetében a ruhákat és ékszereket el kell távolítani. |
Igaz,
de az égett területbe ragadt ruhákat/ruhadarabokat nem szabad eltávolítani. |
Igaz,
az égett területbe ragadt ruhákat/ruhadarabokat hirtelen kell kirántani a
sebből. |
Igaz,
de csak az égett területbe ragadt ruhákat/ruhadarabokat kell eltávolítani. |
|
|
|
299 |
Melyik állítás
igaz égési sérülés estében? |
Csak
az égett testrészt és környékét kell hűteni. |
Az
egész testet kell hűteni. |
Mindig
a csuklókat kell hűteni. |
|
|
|
300 |
Egészítse ki a
mondatot! Az égés kiterjedésének mérésére a(z) ( ) szabályt használjuk. |
9-es |
7-es |
5-ös |
|
|
|
301 |
A napszúrás, vagy
a tartós meleg hatására bekövetkezett rosszullét a súlyosabb? |
A
tartós meleg hatására. |
A
napszúrás. |
Egyforma. |
|
|
|
302 |
Melyek a napszúrás
tünetei? |
Fejfájás,
hányinger, hányás. |
Kettős
látás, tarkómerevség. |
Nincs
jellegzetes tünete. |
|
|
|
303 |
Napszúrás és meleg
okozta rosszullét esetén mi a kezelés módja? |
Árnyékba,
szellős helyre kell vinni, lefektetni, meg kell itatni, hűtőborogatást
alkalmazni. |
Le
kell venni a ruháit és az ékszereit, és stabil oldalfekvésbe kell rakni. |
Izolációs
fóliát kell használni. |
|
|
|
304 |
Mi a
hipotermia? |
A
testhőmérséklet tartósan 35 fok alá süllyed. |
A betegségektől való kórós félelem. |
A test
hőmérséklete tartósan 40 fok fölé emelkedik. |
|
|
|
305 |
Mi a
hipotermia? |
Kihűlés. |
A betegségektől való kórós félelem. |
Magas
vérnyomás. |
|
|
|
306 |
Mi a legfontosabb
feladat a hipotermiás sérülések ellátásánál? |
Gátolni
a további hővesztést. |
Hűtés,
hőelvonás. |
Mozgatási
tilalom. |
|
|
|
307 |
Okozhat-e sokkos
állapotot a hipotermiás sérült hirtelen felmelegítése? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
308 |
Okozhat-e
hipotermiás állapotot, az égési sérülést szenvedett, vagy lázas beteg túlzott
hűtése? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
309 |
Indokolt-e
mérgezés gyanúja esetén a mentőhívás? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
310 |
Mi a legfontosabb
feladat mérgezést szenvedett sérült ellátásánál? |
Mérgezés
okának kiderítése, mentőhívás, beteg állapotának figyelése. |
Hányás-
és hasmenés csillapítót adni, rendőrt hívni. |
A
mérget kiszívni, ellenmérget beadni. |
|
|
|
311 |
A szén-dioxid
könnyebb a levegőnél? |
Nem. |
Igen. |
|
|
|
|
312 |
A szén-monoxid
könnyebb a levegőnél? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
313 |
A szén-dioxid
nehezebb a levegőnél? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
314 |
A szén-monoxid
nehezebb a levegőnél? |
Nem. |
Igen. |
|
|
|
|
315 |
Mit kell tenni
vélhetően gázzal telített térbe történő belépés előtt? |
Alaposan
kiszellőztetni. |
Leguggolni,
és így menni be. |
Semmit,
mert nem szabad bemenni. |
|
|
|
316 |
Milyen esetben
alkalmazunk Heimlich-féle műfogást? |
Fulladó
sérültnél. |
Vízből
kiemelésnél. |
Spriccelő
vérzés elállítására. |
|
|
|
317 |
Mit kell
tenni a fulladó sérülttel? |
Erőteljesen
a lapockái közé csapni. |
Stabil oldalfekvésbe kell helyezni. |
Gégemetszést kell végrehajtani. |
|
|
|
318 |
Mit kell
tenni a fulladó sérülttel? |
Heimlich-féle
műfogást kell alkalmazni. |
Stabil oldalfekvésbe kell helyezni. |
Gégemetszést kell végrehajtani. |
|
|
|
319 |
Maximum hányszor
kell egymás után a fulladó lapockái közé csapni? |
5-ször. |
1-szer. |
10-szer. |
|
|
|
320 |
Maximum hányszor
kell egymás után gyomortáji lökést alkalmazni a fulladón? |
5-ször. |
1-szer. |
10-szer. |
|
|
|
321 |
Igaz-e, hogy
először 5 lapockák közé mért ütést, majd 5 gyomortáji lökést kell alkalmazni
a léguti idegen test távozásáig? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
|
|
322 |
Indokolt-e mentőt
hívni, ha sikerült megszüntetni a légúti elzáródást? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
323 |
Bele lehet-e
fulladni sekély vízbe? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
324 |
Veszélyes-e
alkoholos, vagy bódult állapotban vízbe ugrani? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
325 |
Mi az a növekvő
négyszögek módszer, és hol használják? |
Pásztázási
módszer vízbe esett felkutatására, melyet tavi körülmények között használnak. |
Pásztázási
módszer vízbe esett felkutatására, melyet folyami körülmények között
használnak. |
Lékesedés
esetén egyre nagyobb lékponyvát kell a lékre helyezni. |
|
|
|
326 |
A növekvő
négyszögek módszer használatakor hogyan változnak a megtett távolságok? |
Minden
második derékszögű forduló után az első hosszal növekszik a megtett út. |
Minden
második derékszögű forduló után duplázódik a megtett távolság. |
Minden
harmadik derékszögű forduló után duplázódik a megtett távolság. |
|
|
|
327 |
Mit lát
az ábrán? |
A
vízbeesettek keresésére szolgáló eltolt háromszögek módszerét. |
Környezetre
ártalmas anyagot szállító hajó megkülönböztető jelzését. |
Hatósági
hajó megkülönböztető jelzését. |
Eltolt
haromszogek modszere.jpg |
Eltolt haromszogek
modszere.jpg |
|
328 |
Hol
használjuk az alábbi keresési módot? |
Állóvízen. |
Folyóvízen. |
Álló-, és folyóvízen egyaránt. |
Eltolt
haromszogek modszere.jpg |
Eltolt haromszogek
modszere.jpg |
|
329 |
Az ábrán
látható keresési módot hogyan hajtjuk végre? |
A
fordulóknál a menetirányunkhoz képest 120 fokkal kell elfordulni, mindig
azonos irányban. |
A
fordulóknál a menetirányunkhoz képest 60 fokkal kell elfordulni, mindig
azonos irányban. |
A
fordulóknál a menetirányunkhoz képest 180 fokkal kell elfordulni, mindig
azonos irányban. |
Eltolt
haromszogek modszere.jpg |
Eltolt haromszogek
modszere.jpg |
|
330 |
Mit lát
az ábrán? |
A
vízbeesettek keresésére szolgáló növekvő négyzetek módszerét. |
A
diagonális palánkolási mód elvi vázlatát. |
Szendvics
szerkezetű műanyag hajó csúszásgátló felületének kiképzését. |
Novekvo
negyzetek modszere.jpg |
Novekvo negyzetek
modszere.jpg |
|
331 |
Hol
használjuk az alábbi keresési módot? |
Állóvízen. |
Folyóvízen. |
Álló-, és folyóvízen egyaránt. |
Novekvo
negyzetek modszere.jpg |
Novekvo negyzetek
modszere.jpg |
|
332 |
Az ábrán
látható keresési módot hogyan hajtjuk végre? |
Két
egymást követő szakasz egyforma hosszú, a következő kettő egy egységgel
hosszabb. |
Két
egymást követő szakasz egyforma hosszú, a következő kettő hossza az előző
duplája. |
Két
egymást követő szakasz egyforma hosszú, a következő kettő egy egységgel
rövidebb. |
Novekvo
negyzetek modszere.jpg |
Novekvo negyzetek
modszere.jpg |
|
333 |
Hol
használjuk az alábbi keresési módot? |
Folyóvízen. |
Állóvízen. |
Álló-, és folyóvízen egyaránt. |
Kigyo
vonalban.jpg |
Kigyo vonalban.jpg |
|
334 |
Az alábbiak közül
melyik keresési módot/módokat használják állóvízen? |
a. és
b. |
a. és
c. |
c. |
Keresesi
modok.jpg |
Keresesi modok.jpg |
|
335 |
Az alábbiak közül
melyik keresési módot/módokat használják folyóvízen? |
c. |
a. és
b. |
a. |
Keresesi
modok.jpg |
Keresesi modok.jpg |
|
336 |
Használható e
vízből mentéshez például gumimatrac, vagy egyéb strandeszköz, ha nincs a
hajón mentőpatkó, vagy mentőgyűrű? |
Igen,
szükség esetén bármilyen tárgy ami erre alkalmas, igénybe vehető az
életmentéshez. |
Nem,
mert minden hajón van mentőgyűrű, vagy mentőpatkó. |
Nem
mert nem biztonságos, és kicsúszhat a bajbajutott alól. |
|
|
|
337 |
Vízből mentésnél
hogyan közelítjük meg a mentendőt állóvízen? |
Szél
ellenében. |
Oldalszélben. |
Hátszélben. |
|
|
|
338 |
Vízből mentésnél
hogyan közelítjük meg a mentendőt folyóvízen? |
Hegymenetben. |
Völgymenetben. |
Hegymenetben,
vagy völgymenetben, szabadon választható. |
|
|
|
339 |
A vízből mentésnél
a mentendőt jobb vagy bal oldalról kell megközelíteni? |
Bármely
oldalról. |
Jobb
oldalról. |
Bal
oldalról. |
|
|
|
340 |
A vízből mentésnél
a mentendőt szél alól, vagy szél felől kell megközelíteni állóvízen? |
Szél
alól. |
Szél
felől. |
Mindegy. |
|
|
|
341 |
Vízből mentésnél,
milyen sebességgel kell a mentendő mellé érni? |
Nullához
közeli sebességgel. |
A hajó
manőversebességével. |
Minél
gyorsabban. |
|
|
|
342 |
Mit kell tennünk
amikor a mentendő mellé érünk, ha gépi erővel haladó kishajóval közelítjük
meg? |
Az
irányváltót üresbe kell tenni, vagy a motort le kell állítani. |
Az
irányváltót előremenetben kell hagyni. |
Az
irányváltót hátramenetbe kell tenni. |
|
|
|
343 |
Helyes-e
a mentendő megközelítése az ábrán látható módon? A nyíl a folyás vagy a
sodrás irányát jelöli. |
Igen. |
Nem. |
|
Mentes
kgh jo 1.jpg |
Mentes kgh jo 1.jpg |
|
344 |
Helyes-e
a mentendő megközelítése az ábrán látható módon? A nyíl a folyás vagy a
sodrás irányát jelöli. |
Nem. |
Igen. |
|
Mentes
kgh rossz 1.jpg |
Mentes kgh rossz 1.jpg |
|
345 |
Helyes-e
a mentendő megközelítése az ábrán látható módon? A nyíl a szél irányát
jelöli. |
Igen. |
Nem. |
|
Mentes
vkh jo 1.jpg |
Mentes vkh jo 1.jpg |
|
346 |
Helyes-e
a mentendő megközelítése az ábrán látható módon? A nyíl a szél irányát
jelöli. |
Nem. |
Igen. |
|
Mentes
vkh rossz 1.jpg |
Mentes vkh rossz 1.jpg |
|
347 |
Hogyan kell a
vízbe esett bajbajutottat kisgéphajóval megközelíteni? |
Széllel
és/vagy áramlással szemben, a szél alatti oldalon maradva. |
Széllel
és/vagy áramlással szemben, a szél feletti oldalon maradva. |
A
legrövidebb időn belül, az mindegy hogyan. |
|
|
|
348 |
A vízből mentésnél
a megközelítés végső stádiumában a mentendőnek, a hajó melyik oldalán kell
lennie? |
A hajó
luv oldalán. |
A hajó
lee oldalán. |
A hajó
bármelyikoldalán. |
|
|
|
349 |
Mit kell tennünk
amikor a mentendő mellé érünk, ha vitorlával haladó kishajóval közelítjük
meg? |
Vitorlákat
kilobogtatni. |
A
fokkal beggelni. |
Vitorlákat
behúzni. |
|
|
|
350 |
Milyen
veszélyeket rejthet a vízből mentett hajóba történő beemelése? |
Kisebb
hajóval, csónakkal végzett mentésnél felborulhatunk. |
A hajó
oldalán történő beemelésnél mindig fennáll a borulás veszélye. |
A hajó
orránál és faránál történő beemelésnél mindig fennáll a borulás veszélye. |
|
|
|
351 |
Milyen
veszélyeket rejthet a vízből mentett hajóba történő beemelése? |
Ha
háton emeljük be a mentendőt gerincsérülést okozhatunk neki. |
Ha
háttal próbáljuk beemelni nem lát minket és megijedhet a mentendő. |
Ha
háttal emeljük be a mentendőt vizet nyelhet. |
|
|
|
352 |
Hogyan
minimalizálható a hajómotorok környezetterhelése? |
Idejében
elvégzett karbantartásokkal, a pontos, szakszerű beállításokkal és a gyár
által előírt kenő- és üzemanyagok használatával. |
A
gyártó által erre a célra javasolt adalékok rendszeres használatával. |
Megfelelő
idejű bemelegítéssel, és a benzinkutak extra üzemanyagainak rendszeres
használatával. |
|
|
|
353 |
Mire kell ügyelni
a hajón keletkezett hulladékok eltávolításakor, kezelésekor? |
Semmilyen
szennyeződés nem juthat a hajóból vízbe, olajat, veszélyes hulladékot,
szennyvizet a parton erre rendszeresített tárolókba kell elhelyezni, üríteni. |
A
környezetre nem káros hulladékok a parttól 300 méterre vízbe dobhatóak. |
Tavon
semmilyen hulladék nem dobható a vízbe, folyamon az erre vonatkozó külön
rendelkezések szerint van lehetőség rá. |
|
|
|
354 |
Milyen szennyező
anyagot szabad a vízbe dobni? |
Semmifélét
nem szabad. |
Csak a
szervetlen anyagokat szabad. |
Ha
elsüllyed, akkor bármifélét szabad. |
|
|
|
355 |
Milyen módon kell
a hajón a hulladékot gyűjteni? |
Szelektíven,
zárható edényben. |
A
hajón nem kell hulladékot gyűjteni, a vízbe kell dobni. |
A
hulladékot a fedélzeten elhelyezett olajos hordóba kell dobni. |
|
|
|
356 |
Kell-e rögzíteni a
hulladék tárolására szolgáló eszközt. |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
357 |
A WC-vel
felszerelt hajón kell-e lennie szennyvíz tartálynak? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
358 |
Szabad-e a hajón
tartály nélküli WC-t üzemeltetni. |
Nem. |
Igen. |
|
|
|
|
359 |
Mit kell
tenni, ha tankoláskor üzemanyag kerül a vízbe? |
Értesíteni
kell a vízirendészetet (107, 112). |
Ultrát kell rászórni. |
Nem kell tenni semmit. |
|
|
|
360 |
Mit kell
tenni, ha tankoláskor üzemanyag kerül a vízbe? |
Értesíteni
kell a katasztrófavédelmet (105, 112). |
Ultrát kell rászórni. |
Nem kell tenni semmit. |
|
|
|
361 |
Mit kell
tenni, ha tankoláskor üzemanyag kerül a vízbe? |
Értesíteni
kell a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot. |
Ultrát kell rászórni. |
Nem kell tenni semmit. |
|
|
|
362 |
Hol kell
elhelyezni kabinos hajóban a kézi tűzoltó készüléket? |
A
kabin bejárata mellett. |
Az
orrban. |
A
géptérben, a motor mellett. |
|
|
|
363 |
Hol kell tárolni
egy gázpalackot a hajón? |
A lakótértől elkülönített, jól szellőző, naptól, sugárzó hőtől
védett zárt helyen. |
A kézi tűzoltó készülékre kell ezeket rakni. |
Kizárólag a vízvonal alatt szabad tárolni. |
|
|
|
364 |
Mire vezethető
vissza legtöbbször a tüzek keletkezése? |
Emberi
felelőtlenségre. |
Környezeti
hatásokra. |
Globalizációra. |
|
|
|
365 |
Milyen módon kell
a hajón a tűzveszélyes anyagokat tárolni? |
A lakótértől elkülönített, jól szellőző, naptól, sugárzó hőtől
védett zárt helyen. |
A kézi tűzoltó készülékre kell ezeket rakni. |
Kizárólag a vízvonal alatt szabad tárolni. |
|
|
|
366 |
Miben szabad
üzemanyagot tárolni? |
Az
erre a célra rendszeresített minőségi tanúsítvánnyal rendelkező eszközben. |
Akármiben,
de rá kell írni, hogy mi van benne. |
Akármiben,
de egy edényben mindig csak egy fajta üzemanyagtípust szabad tárolni. |
|
|
|
367 |
Hogyan kell
ellenőrizni összeszerelés után a PB palack tömítettségét. |
Szivárgás
ellenőrző spray-vel. |
Gyufával. |
Kóccal. |
|
|
|
368 |
Milyen típusú
tüzek oltására alkalmas a porral oltó készülék? |
A,B,C
típusúakra és elektromos tüzekre 1000 V feszültségig. |
A, B,
C,típusokra és minden elektromos tűz oltására. |
A,B,C,D
típusú tüzekre. |
|
|
|
369 |
Téli tárolás
idejére hogyan kell eljárni a poroltóval? |
Nincs
vele tennivaló, marad a helyén. |
Ki
kell venni a hajóból, fagymentes és száraz helyiségben tárolni a téli állás
alatt. |
Ki
kell venni, mert a kikötő személyzet intézkedik az esedékes
felülvizsgálatáról. |
|
|
|
370 |
Elektromos tüzek
oltására használható e az A,B,C kategóriájú tüzek oltására alkalmas készülék? |
Igen,
1000 Volt feszültségig. |
Nem. |
Igen,
nincs feszültség korlátozás, mert az oltóanyag nem vezeti az áramot. |
|
|
|
371 |
Mi a
hatásmechanizmusa a porral oltásnak? |
Az
oltóanyag elzárja a levegőtől az égő anyagot, valamint magas hő hatására
széndioxid szabadul fel. |
Az
oltóanyag magas hő hatására folyadékká alakul, és lefedi, valamint lehűti a
tüzet. |
Az
oltóanyag gőzzé alakul a magas hő hatására, és elfolytja, valamint lehűti a
tüzet. |
|
|
|
372 |
Hol kell
a kézi tűzoltó készüléket elhelyezni? |
A
tűzveszélyes helyek közelében. |
A menekülési útban. |
A légkamrában. |
|
|
|
373 |
Hol kell
a kézi tűzoltó készüléket elhelyezni? |
Könnyen
hozzáférhető helyen. |
A menekülési útban. |
A légkamrában. |
|
|
|
374 |
Hogyan kell a kézi
tűzoltó készüléket elhelyezni? |
Könnyen
oldható rögzítéssel. |
Lopásvédelemmel
ellátott fix rögzítéssel. |
Nem
szabad rögzíteni. |
|
|
|
375 |
Milyen veszélye
van a szén-dioxiddal oltó készüléknek? |
A gáz
alulról tölti ki a teret, így fulladásveszélyt okozhat. |
Előfordulhat,
hogy nem jön ki belőle az oltópor. |
Nincs
veszélye, ez a legbiztonságosabb oltókészülék. |
|
|
|
376 |
Mi az első lépés,
ha tűz üt ki a hajón? |
A
hajóban tartózkodó személyek kimentése. |
A
gázpalack, benzinkanna eltávolítása a hajóról. |
A
tűzoltók értesítése. |
|
|
|
377 |
Mi az az égési
háromszög? |
A
levegő, a hő és az éghető anyag hármasa, amelynek egyidejű jelenléte az égés
alapfeltétele. |
A
levegő, a tűz és az éghető anyag hármasa, amelynek egyidejű jelenléte az égés
alapfeltétele. |
A
levegő, a hő és a tűz hármasa, amelynek egyidejű jelenléte az égés
alapfeltétele. |
|
|
|
378 |
Elegendő-e a tűz
eloltásához ha az égési háromszögnek csak az egyik tényezőjét vonjuk el? |
Igen. |
Igen,
de csak elméletben. |
Nem. |
|
|
|
379 |
Mi jellemző a
kompozit műgyanta égésére? |
Heves
gázképződés, sűrű fekete, mérgező füst formájában. |
Mérsékelt
gázképződés mellett az anyag leginkább parázslik. |
Heves
gázképződés mellett az anyag leginkább parázslik. |
|
|
|
380 |
Hány alapfeltétele
van az égésnek? |
3. |
1. |
5. |
|
|
|
381 |
Az égés
alapfeltételei közül mennyit kell minimálisan megszüntetni, hogy a tűz
elaludjon? |
1. |
3. |
2. |
|
|
|
382 |
Honnan tudható meg
a tűzoltó készülék lejárati időpontja? |
A
készüléken hitelesítéskor felragasztható matricán feltüntetik. |
Az interneten kell megnézni. |
A tűzoltóság diszpécserét kell megkérdezni a 105-ös számon. |
|
|
|
383 |
Honnan tudható
meg, hogy milyen tüzek oltására alkalmas tűzoltó készülékünk? |
A
készüléken feltüntetett piktogramokból, és betűjelzésekből. |
Az interneten kell megnézni. |
A tűzoltóság diszpécserét kell megkérdezni a 105-ös számon. |
|
|
|
384 |
Kell-e a
tűzoltóságot értesíteni, ha sikerült a tüzet eloltani? |
Igen. |
Nem. |
|
|
|
|
385 |
Milyen számon kell
a tűzoltóságot értesíteni? |
105,
vagy 112. |
104,
vagy 112. |
107, vagy 112. |
|
|
|
386 |
A tűz melyik
részét kell célozni a kézi tűzoltó készülékkel? |
A
felénk eső részét. |
A
közepét. |
A
tőlünk távolabbi felét. |
|
|
|
387 |
Szél ellenében,
negyedszélben vitorlázva mitől keletkezik hajtóerő a vitorlán? |
A
vitorla szél alatti oldalán felgyorsul a levegő, nyomása lecsökken. A szél
felőli oldalon lecsökken a levegő sebessége, nyomása megnő. |
A
vitorlában összegyűlt levegő tömege nagyobb lesz, mint a vitorla előtt lévő
levegőé. |
A
levegő nyomása és a víz felhajtóerejének eredőjéből származtatható. |
|
|
|
388 |
Igaz-e, hogy a vitorlán keletkező
felhajtó erő azért alakul ki, mert a vitorla külső oldalán hosszabb utat tesz
meg a levegő, mint a belsőn? |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
|
|
389 |
Igaz-e, hogy a vitorlán keletkező
felhajtó erő azért alakul ki, mert a vitorla körül cirkuláló levegőt, a
vitorla külső oldalán erősíti, a belső oldalán gyengíti, a látszólagos szél? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
|
|
390 |
Milyen,
komponensekre bontható a vitorlán ébredő felhajtóerő? |
Előre
mutató (haladást eredményező) és oldalra mutató (döntő) erőre. |
Előre
mutató (haladást eredményező) és lefelé mutató (döntő) erőre. |
Előre
mutató (haladást eredményező) és hátra mutató (fékező) erőre. |
|
|
|
391 |
Mennyire kell
megfeszíteni a vitorlák felhúzó köteleit gyenge szélben? |
Nem
szabad nagyon megfeszíteni. |
A
lehető legjobban meg kell feszíteni. |
A vitorla felhúzó kötelének feszességét nem lehet állítani. |
|
|
|
392 |
Mennyire kell
megfeszíteni a vitorlák felhúzó köteleit erős szélben? |
A
lehető legjobban meg kell feszíteni. |
Nem
szabad nagyon megfeszíteni. |
A vitorla felhúzó kötelének feszességét nem lehet állítani. |
|
|
|
393 |
Mikor kell öblösre
állítani a vitorla profilt? |
Gyenge
szélben. |
Erős
szélben. |
Mindig. |
|
|
|
394 |
Mikor kell laposra
állítani a vitorla profilt? |
Erős
szélben. |
Gyenge
szélben. |
Mindig. |
|
|
|
395 |
Mi a csúszás? |
A hajó
oldalirányú sodródása. |
A nagy
sebességgel való közlekedés. |
Lassan
farral beállás, a kikötőhelyre. |
|
|
|
396 |
Mi a látszólagos
szél? |
A
valós szél és a menetszél vektoriális eredője. |
A
menetszél és a közegellenállás vektoriális eredője. |
A
hátszél és a szembeszél vektoriális eredője. |
|
|
|
397 |
Egészítse ki a
mondatot! A hajótest keresztirányú dőlésének növelésével a tőkesúlyos hajó
visszabillentő nyomatéka ( ) |
növekszik. |
csökken. |
a
hajótest kialakításától függő kitérítési szögig növekszik, utána csökken. |
|
|
|
398 |
Egészítse ki a
mondatot! A tőkesúlyos hajók kezdeti stabilitása ( ) |
csak a
hajótest formájától függ. |
kicsi. |
nagy. |
|
|
|
399 |
Egészítse ki a
mondatot! A hajótest keresztirányú dőlésének növelésével a svertes hajó
visszabillentő nyomatéka ( ) |
a
hajótest kialakításától függő kitérítési szögig növekszik, utána csökken. |
növekszik. |
csökken. |
|
|
|
400 |
Egészítse ki a
mondatot! A svertes hajóknál a legénység hajótesten belüli elhelyezkedésének
( ) |
jelentős
hatása van a hajó úszási helyzetére. |
hatása
nem jelentős a hajó úszási helyzetére. |
csak
gyenge szélben van hatása a hajó úszási helyzetére. |
|
|
|
401 |
Mi a jolle? |
Alacsony
oldalmagasságú, általában nyitott, ballaszt nélküli svertes vitorlás. |
Olyan
svertes, cat vitorlázatú, cockpit-tel rendelkező vitorlás, amely vízzel
megtelve is úszóképes. |
Minden
kajüt nélküli svertes vitorlás jolle. |
|
|
|
402 |
Milyen
hajótípust lát az ábrán? |
Svertes. |
Tőkesúlyos. |
Svert-kieles. |
Vitorlas
svertes.jpg |
Vitorlas svertes.jpg |
|
403 |
Milyen
hajótípust lát az ábrán? |
Tőkesúlyos. |
Svertes. |
Svert-kieles. |
Vitorlas
kiel 1.jpg |
Vitorlas kiel 1.jpg |
|
404 |
Milyen
hajótípust lát az ábrán? |
Tőkesúlyos. |
Svertes. |
Svert-kieles. |
Vitorlas
kiel 2.jpg |
Vitorlas kiel 2.jpg |
|
405 |
Milyen
hajótípust lát az ábrán? |
Svert-kieles. |
Tőkesúlyos. |
Svertes. |
Vitorlas
svert-kiel 1.jpg |
Vitorlas svert-kiel 1.jpg |
|
406 |
Milyen
hajótípust lát az ábrán? |
Svert-kieles. |
Tőkesúlyos. |
Svertes. |
Vitorlas
svert-kiel 2.jpg |
Vitorlas svert-kiel 2.jpg |
|
407 |
Melyik kifejezés
jelentése a két testű hajó? |
Katamarán. |
Trimarán. |
Szkúner. |
|
|
|
408 |
Melyik kifejezés
jelentése a három testű hajó? |
Trimarán. |
Katamarán. |
Szkúner. |
|
|
|
409 |
Melyik vitorlázat
áll egy vitorlából? |
Kutt. |
Kutter. |
Szlup. |
|
|
|
410 |
Melyik vitorlázat
áll két vitorlából (fok, grósz)? |
Szlup. |
Kutter. |
Kutt. |
|
|
|
411 |
Melyik vitorlázat
áll három vitorlából (két fok egy grósz)? |
Kutter. |
Szlup. |
Kutt. |
|
|
|
412 |
Melyik
vitorlázatot látja az ábrán? |
Kutt. |
Kutter. |
Szlup. |
Kutt.jpg |
Kutt.jpg |
|
413 |
Melyik
vitorlázatot látja az ábrán? |
Szlup. |
Kutter. |
Kutt. |
Szlup.jpg |
Szlup.jpg |
|
414 |
Melyik
vitorlázatot látja az ábrán? |
Kutter. |
Szlup. |
Kutt. |
Kutter.jpg |
Kutter.jpg |
|
415 |
Mire szolgál a
tőkesúly? |
A
csúszás mérséklésére, visszabillentő nyomaték létrehozására. |
A
merülési vonal beállítására. |
Az
úszás segítése, a hasznos teher növelése. |
|
|
|
416 |
Mire szolgál a
svert? |
Az
oldalirányú csúszás csökkentésére. |
A
stabilitás növelésére. |
A
hullámok szétvágására. |
|
|
|
417 |
Mire szolgál az
alba? |
A bum
lefeszítésére. |
A
grósz behúzására. |
A fok
behúzására. |
|
|
|
418 |
Mi a dingi
jelentése? |
Svertes kishajó, csónak. |
Vitorlás deszka. |
Felépítményes hajó. |
|
|
|
419 |
Mi a jolle
jelentése? |
Svertes kishajó, csónak. |
Vitorlás deszka. |
Felépítményes hajó. |
|
|
|
420 |
Hány testű
hajótípus a katamarán? |
2. |
1. |
3. |
|
|
|
421 |
Hány testű
hajótípus a trimarán? |
3. |
2. |
1. |
|
|
|
422 |
Mi a kiel? |
A hajó
gerince. |
A
ballaszttartály. |
A
trapézlétra. |
|
|
|
423 |
Milyen
vitorlázatú, és milyen vitorlákkal szerelt a tőkesúlyos hajók általában? |
A
legtöbb hajó bermuda-vitorlával szerelt slup vitorlázatú. |
A
legtöbb hajó gaffvitorlával szerelt schooner vitorlázatú. |
A
legtöbb hajó sprietvitorlával szerelt cat vitorlázatú. |
|
|
|
424 |
Bindereff esetén a
vitorla melyik részét akasztjuk a reff-kampóra? |
A reff
szemet. |
A
Cunningham-szemet |
A
hals-on lévő szemet. |
|
|
|
425 |
Milyen kötelekből
áll a vitorlás állókötélzete? |
Vantnik
és stágok. |
Fallok
és sottok. |
Toppnant
és dirk. |
|
|
|
426 |
Milyen kötelekből
áll a vitorlás futókötélzete? |
Fallok
és sottok. |
Vantnik
és stágok. |
Jumpstag
és babystag. |
|
|
|
427 |
Milyen funkcióra
használunk kizárólag felúszó kötele(ke)t? |
A
mentőgyűrűhöz tartozó kötélnek felúszónak kell lennie. |
A
kikötőköteleknek felúszónak kell lennie. |
A
vontatásra szolgáló kötél kizárólag felúszó kötél lehet a kötél hajócsavarra
való felcsavarodásának veszélye miatt. |
|
|
|
428 |
Mire szolgál az
árbochoz rögzített száling? |
A
felső-oldalmerevítőket támasztja el az árboctól. |
Az
alsó oldalmerevítőket támasztja el az árboctól. |
A
jumpstag kifeszítését látja el. |
|
|
|
429 |
Melyik állókötelek
állítását lehet általában szerszám nélkül elvégezni menet közben a vitorlák
trimmelés céljából? |
Achterstag,
backstag. |
Vorstag,
Unterstag. |
Achterstag,
oberwant. |
|
|
|
430 |
Mi a grósz? |
A
nagyvitorla. |
Az orrvitorla. |
A
hátszélvitorla. |
|
|
|
431 |
Mi a fok? |
Az
orrvitorla. |
A
hátszélvitorla. |
A nagyvitorla. |
|
|
|
432 |
Mi a
spinakker? |
A
hátszélvitorla. |
Az orrvitorla. |
A nagyvitorla. |
|
|
|
433 |
Mit nevezünk álló
kötélzetnek? |
Az
árbocmerevítő köteleket. |
A
klemmben rögzített köteleket. |
A
kikötéshez használt köteleket. |
|
|
|
434 |
Melyik
álló kötél? |
Vorstag. |
Fall. |
Sott. |
|
|
|
435 |
Melyik
álló kötél? |
Achterstag. |
Sott. |
Dirk. |
|
|
|
436 |
Melyik
álló kötél? |
Backstag. |
Dirk. |
Fall. |
|
|
|
437 |
Melyik
álló kötél? |
Vantni. |
Fall. |
Sott. |
|
|
|
438 |
Melyik
mozgó kötél? |
Fall. |
Vantni. |
Achterstag. |
|
|
|
439 |
Melyik
mozgó kötél? |
Sott. |
Forstag. |
Backstag. |
|
|
|
440 |
Melyik
mozgó kötél? |
Dirk. |
Achterstag. |
Vantni. |
|
|
|
441 |
Melyik vitorlát
kell először felhúzni? |
Hajótípustól és felszereltségtől függ. |
A grószt. |
A fokot. |
|
|
|
442 |
Melyik vitorlát
kell először lehúzni? |
Hajótípustól és felszereltségtől függ. |
A grószt. |
A fokot. |
|
|
|
443 |
Mi a dirk? |
A bum
pihentető kötele. |
A
spinakker felhúzó kötele. |
A bum
lefeszítő csigarendszere. |
|
|
|
444 |
Mi a genakker? |
Aszimmetrikus
szabású hátszélvitorla. |
Szimmetrikus
szabású hátszélvitorla. |
Kis méretű orrvitorla. |
0 |
|
|
445 |
Mi a
spinakker? |
Szimmetrikus
szabású hátszélvitorla. |
Aszimmetrikus szabású hátszélvitorla. |
Kis méretű orrvitorla. |
0 |
|
|
446 |
Mi a génua? |
Nagyméretű
orrvitorla. |
Aszimmetrikus szabású hátszélvitorla. |
Kis méretű orrvitorla. |
|
|
|
447 |
Melyik
vitorla fekete színű? |
Grósz. |
Fok. |
Génua. |
Grosz
1.jpg |
Grosz 1.jpg |
|
448 |
Melyik
vitorla fekete színű? |
Grósz. |
Fok. |
Génua. |
Grosz
2.jpg |
Grosz 2.jpg |
|
449 |
Melyik
vitorla fekete színű? |
Grósz. |
Fok. |
Génua. |
Grosz
3.jpg |
Grosz 3.jpg |
|
450 |
Melyik
vitorla fekete színű? |
Génua. |
Fok. |
Grósz. |
Genua
1.jpg |
Genua 1.jpg |
|
451 |
Melyik
vitorla fekete színű? |
Fok. |
Grósz. |
Génua. |
Fok
1.jpg |
Fok 1.jpg |
|
452 |
Mit nevezünk a
vitorlás hajón Lazy Jack-nak? |
A
vitorla összeszedését segítő kötélrendszerrel kombinált zsákokat. |
A
kapitányi pihenő időt. |
A bum
pihentető kötelét. |
|
|
|
453 |
Mi a luftkaszni? |
Légkamra. |
Kötélvezető. |
Horgonykamra. |
|
|
|
454 |
Mi a rig? |
A
rudazat és a merevítő kötelek. |
Kötélvezető
szem. |
A
szabad oldalmagasság. |
|
|
|
455 |
Mi a strekkelés? |
Az
állókötélzet feszítése. |
Cikk-cakk vonalban a széllel szemben vitorlázás. |
A
vitorla felület csökkentése. |
|
|
|
456 |
Mi a takli? |
Vitorlázat. |
A hajó
útiránya. |
Menetes
félszem. |
|
|
|
457 |
Mi a topnant? |
A
spinakker bumot felfelé tartó kötélzet. |
A
spinakker bumot lefelé tartó kötélzet. |
Kajüttető. |
0 |
|
|
458 |
Mi a niederholer? |
A
spinakker bumot lefelé tartó kötélzet. |
A
spinakker bumot felfelé tartó kötélzet. |
Oldalkorlát. |
|
|
|
459 |
A nagyvitorla
melyik részét rögzítjük a fokfallhoz? |
Egyiket
sem. |
A
halfejet. |
A
Cunningham-szemet. |
|
|
|
460 |
Miért kell
elengedett sottal felhúzni a nagyvitorlát? |
Mert
különben szelet fog, és a felhúzást nem lehet befejezni. |
Nem
kell a sottokat teljesen kiengedni, a vitorlák lobogásának felhúzás közbeni
lobogásának megakadályozására enyhén be kell húzni a sottot. |
Mert a
vitorlába kapó szél megdöntheti, svertes hajó esetén fel is boríthatja a
hajót. |
|
|
|
461 |
Milyen irányú
szélben szokás a vitorlákat felhúzni? |
Negyedszélnél
élesebb szélben. |
Éles
negyedszéltől félszélig terjedő irányokban. |
A szél
sebességétől függően negyedszéltől hátszélig terjed a vitorlák felvonására
legalkalmasabb szélirány. |
|
|
|
462 |
Ha főgép nélküli
vitorlással indul bójáról, hogyan tudja a hajót a kívánt csapásirány
felvételéhez szükséges irányba fordítani? |
A
grósszal azon az oldalon beggelni, amelyik felé el kívánunk indulni,
hátramenetben a kormánylapátot a grósszal ellentétes oldalra kihajtani,
esetleg beggelni a fokkal. |
A
grósszal a felvenni kívánt haladási iránnyal ellentétes oldalon beggelni,
hátramenetben a kormánylapátot a grósszal ellentétes oldalra kihajtani,
esetleg beggelni a fokkal. |
A
grósszal a felvenni kívánt haladási iránnyal ellentétes oldalon beggelni,
hátramenetben a kormánylapátot a grósszal azonos oldalra kihajtani, esetleg
beggelni a fokkal. |
|
|
|
463 |
Hányféleképpen
lehet csapást váltani? |
Széllel
szemben és hátszéllel. |
Széllel
szemben. |
Hátszéllel. |
|
|
|
464 |
Egészítse ki a
mondatot! Svertes hajón fordulás közben a vitorlákat ( ) |
az
éppen aktuális látszólagos szélirány szerint állítjuk, ha szél túl élessé
válik a sottokat elengedjük. |
már
nem állítjuk, a forduláshoz szükséges lendületet a fordulás előtt kell
megszerezni a hajó kellő sebességre gyorsításával. |
csak a
széltengelyen való áthaladás előtt állítjuk, az egyre élesedő szélhez
igazítva azokat. Ha a szél túl élessé válik, a sottokat elengedjük, és csak
az elérni kívánt haladási irány felvétele után állítjuk a vitorlákat,
különben felborulhatunk. |
|
|
|
465 |
Egészítse ki a
mondatot! Svertes hajóval a halzolást élénk szélben ( ) |
félig
felhúzott sverttel hajtjuk végre. |
teljesen
leengedett sverttel hajtjuk végre. |
teljesen
felhúzott sverttel hajtjuk végre. |
|
|
|
466 |
Egészítse ki a
mondatot! Svertes hajóval végrehajtott halzolás végén ( ) |
a
grószt az új csapáson teljesen ki kell engedni. |
nem
szabad teljesen kiengedni az új csapáson, mert az borulásveszélyt okoz. |
a
grószt csak lassan, fokozatosan szabad kiengedni, kissé késleltetve a
látszólagos szélirányhoz képest. |
|
|
|
467 |
Egészítse ki a
mondatot! Ha a hajó széllel szemben áll, és jobb oldalra kell a hajó orrát
fordítani, akkor az orrvitorlát (
) |
a hajó
bal oldala felé térítjük ki, azaz beggelünk. |
a hajó
jobb oldala felé térítjük ki, azaz beggelünk. |
hagyjuk
lobogni, és a grósszal beggelünk a hajó bal oldala felé kitérítve azt. |
|
|
|
468 |
Egészítse ki a
mondatot! Fordulás közben a hajó fordulását segíthetjük ( ) |
ha az
orrvitorla sottját megfeszítve tartjuk azt követően is, hogy a hajó orra a
széltengelyen átfordult. |
ha az
orrvitorla luv sottját elengedjük, és lee oldali sottját megfeszítjük,
mielőtt a hajó orra a széltengelyen áthaladt. |
ha a
hajó orrának a széltengelyen való áthaladását megelőzően a grósz bumját a
szél felöli oldalra kissé kitérítjük kézzel. |
|
|
|
469 |
Egészítse ki a
mondatot! A vízből mentés manőver végén a mentendő személy mellett a hajó
( ) |
úgy
áll meg, hogy a mentendő a luv oldalon van, és a hajó orra negyedszeles
irányban áll. |
úgy
áll meg, hogy a mentendő a luv oldalon van, és a hajó orra szélben áll. |
úgy
áll meg, hogy a mentendő a lee oldalon van, és a hajó orra negyedszeles
irányban áll. |
|
|
|
470 |
Egészítse ki a
mondatot! A vízbeesett személy vízből hajóba történő beemelésekor ( ) |
körülményektől
függően a mentendő hasa, vagy háta néz a hajótest felé. |
mindig
a mentendő javasolja, hogy melyik oldala nézzen a hajótest felé. |
ha a
mentendő eszméletlen, akkor mindig a mentendő háta néz a hajótest felé. |
|
|
|
471 |
Egészítse ki a
mondatot! A Q forduló ( ) |
a
halzolás kiváltására szolgáló manőver. |
olyan
manőver, amelynek során az egyik csapás negyedszélből a másik csapás
negyedszélbe kerül a hajó. |
olyan
manőver, amelynek segítségével a negyedszélből indított mentés gyenge szélben
a leggyorsabban végrehajtható. |
|
|
|
472 |
Egészítse ki a
mondatot! A hajó élesedése közben (
) |
a hajó
orra a valódi szél iránya felé közelít. |
a hajó
orra a valódi szél irányától távolodik. |
a
valódi szél iránya a hajó fara felé mozog. |
|
|
|
473 |
Egészítse ki a
mondatot! A hajó ejtése közben (
) |
a hajó
orra a szél valódi irányától távolodik. |
a hajó
orra a valódi szél iránya felé közelít. |
a
valódi szél iránya a hajó orra felé mozog. |
|
|
|
474 |
Egészítse ki a
mondatot! Ha cirkálás közben a valódi szél iránya úgy változik, hogy hajónkat
az eredeti irányhoz képest ejteni kényszerülünk ( ) |
akkor
nyomban csapást váltunk, mert a másik csapáson a célhoz közelebbi irányon
tudunk hajózni, mint a szélforduló előtt. |
nem
váltunk csapást, mert így a célhoz közelebbi irányban tudunk hajózni. |
nem
váltunk csapást, mert a szélforduló miatt a másik csapáson a céltól távolabbi
irányra tudnánk hajózni, mint a szélforduló előtt. |
|
|
|
475 |
Egészítse ki a
mondatot! Szél ellenében történő vitorlázás közben az adott cél eléréséhez
( ) |
a
szükségesnél több magasságot gyűjtünk. |
addig
vitorlázunk a húzó szakaszon, amíg a célt a hajóval összekötő egyenes
orrszöge kis híján 90 fok nem lesz. |
még
beiktatunk egy közelítő szakaszt, ha a szélirány raumosodik. |
|
|
|
476 |
Milyen irányból
közelítjük meg a horgonyzóhelyet? |
Áramlás
(víz sodrása, szél) ellenében. |
A
széliránnyal szemből. |
Szélirányból. |
|
|
|
477 |
Mit kell
ellenőrizni a horgonyzási manőver befejezése után? |
A
horgony szántását, a parti objektumok pozícióinak ismételt ellenőrzésével. |
Ellenőrizni
kell, hogy a horgonylánc bekötése biztosan tart a horgonykamrában. |
Ellenőrizni
kell a horgony szántását a horgonylánc feszességének időnkénti
ellenőrzésével. Ha szánt a horgony a lánc feszessége csökken. |
|
|
|
478 |
Mivel kezdődik a
nagyvitorla bevonásának művelete? |
A
grószsott elengedésével. |
A
grószfall elengedésével. |
A dirk
elengedésével. |
|
|
|
479 |
Milyen relatív
szélirány esetén lehet a fokrolleres orrvitorlát bevonni? |
Bármilyen
szélirányban. |
Szembeszéltől
negyedszélig terjedő szélirányok mellett. |
Szembeszéltől
negyedszélig terjedő szálirányok mellett. |
|
|
|
480 |
Mit nevezünk
fordulásnak? |
Amikor
széllel szemben történik a csapásváltás. |
Amikor
hátszélben történik a csapásváltás. |
Amikor
az ejtés során csapásváltás történik. |
|
|
|
481 |
Mit nevezünk
perdülésnek? |
Amikor hátszélben történik a csapásváltás. |
Amikor széllel szemben történik a csapásváltás. |
Amikor az élesedés során csapásváltás történik. |
|
|
|
482 |
Mit nevezünk
halzolásnak? |
Amikor hátszélben történik a csapásváltás. |
Amikor széllel szemben történik a csapásváltás. |
Amikor az élesedés során csapásváltás történik. |
|
|
|
483 |
Az
alábbiak közül melyik manőver beggelés? |
A fok
luv szárát húzom meg. |
A fok
lee szárát húzom meg. |
A
fokot kilobogtatom. |
|
|
|
484 |
Az
alábbiak közül melyik manőver beggelés? |
Élesen
haladva a grósz sottot elengedve a bumot a vantniig kinyomom. |
Bő
szélben haladva a grósz sottot elengedve a bumot a vantniig kinyomom. |
A
grószt kilobogtatom. |
|
|
|
485 |
Mi a halzolás? |
Hátszélben
történő csapásváltás. |
Bal
csapáson megfuttatás. |
Jobb
csapáson kilobogtatás. |
|
|
|
486 |
Mikor nevezzük
leegierig-nek a hajót. |
Ha
elengedett kormánnyal a széltől el akar fordulni. |
Ha
elengedett kormánnyal a szél felé akar fordulni. |
Ha elengedett kormánnyal egyenesen halad tovább. |
|
|
|
487 |
Mikor nevezzük
luvgierig-nek a hajót. |
Ha
elengedett kormánnyal a szél felé akar fordulni. |
Ha
elengedett kormánnyal a széltől el akar fordulni. |
Ha elengedett kormánnyal egyenesen halad tovább. |
|
|
|
488 |
Mi a reffelés? |
A
vitorlafelület csökkentése. |
Cikk-cakk vonalban a széllel szemben vitorlázás. |
Az állókötélzet feszítése. |
|
|
|
489 |
Pillangózva
vitorlázó kishajó milyen csapáson halad? |
A
nagyvitorla állása szerinti csapáson. |
Az
orrvitorla állása szerinti csapáson. |
A
vitorla állásától függetlenül jobb csapáson haladónak tekintjük. |
|
|
|
490 |
Mit hívunk
backboard-nak? |
A hajó
menetirány szerinti bal oldalát. Ha a nagyvitorla ezen az oldalon van, akkor
a hajó jobbcsapáson halad. |
A hajó
menetirány szerinti jobb oldalát. Ha a vitorla ezen az oldalon van, akkor a
hajó jobbcsapáson halad. |
A hajó
hátsó részét. Ha a nagyvitorla erre mutat, akkor a hajó pozitív csapáson halad. |
|
|
|
491 |
Mit nevezünk
csapásnak? |
A hajó haladási irányát. |
A bum
átvágódását. |
A parton felvett iránylatot. |
|
|
|
492 |
Milyen
csapásokat ismer? |
Pozitív, negatív. |
Alsó, felső. |
Egyes, kettes, hármas, négyes. |
|
|
|
493 |
Milyen
csapásokat ismer? |
Bal, jobb. |
Alsó, felső. |
Egyes, kettes, hármas, négyes. |
|
|
|
494 |
Melyik a luv
oldal? |
Szél
feletti oldal. |
Szél
alatti oldal. |
Jobb
oldal. |
|
|
|
495 |
Melyik a lee
oldal? |
Szél
alatti oldal. |
Szél
feletti oldal. |
Bal
oldal. |
|
|
|
496 |
Mit hívunk
steuerboard-nak? |
A hajó
menetirány szerinti jobb oldalát. Ha a nagyvitorla ezen az oldalon van, akkor
a hajó balcsapáson halad. |
A hajó
menetirány szerinti bal oldalát. Ha a vitorla ezen az oldalon van, akkor a
hajó balcsapáson halad. |
A hajó
hátsó részét. Ha a nagyvitorla erre mutat, akkor a hajó negatív csapáson halad. |
|
|
|
497 |
Melyik
hajónak van útjoga, ha ellentétes csapáson haladnak? |
A
backboard-on haladónak. |
A
steuerboard-on haladónak. |
A bal csapáson haladónak. |
|
|
|
498 |
Melyik
hajónak van útjoga, ha ellentétes csapáson haladnak? |
A jobb
csapáson haladónak. |
A bal
csapáson haladónak. |
Amelyiknek
a bumja a jobb oldalon van. |
|
|
|
499 |
Melyik hajónak van
útjoga? |
Amelyiknek
a bumja a bal oldalon van. |
Amelyiknek
a bumja a jobb oldalon van. |
A bal csapáson haladónak. |
|
|
|
500 |
Milyen valós
szélben vitorlázik az a menetben lévő hajó, amelyen a látszólagos szél 90
fokos szög alatt látszik? |
Háromnegyedszélben. |
Félszélben. |
Negyedszélben. |
|
|
|
501 |
A látszólagos szél
iránya milyen esetben egyezik meg a valós szél irányával? |
Szélbe
állva, hátszélben és vesztegelve. |
Félszélben,
hátszélben és vesztegelve. |
Hátszélben,
és vesztegelve. |
|
|
|
502 |
Mi a préselés? |
Teljesen
behúzott vitorlákkal, minél élesebben haladás. |
Szűk
bejárattal rendelkező kikötőbe vitorlával behajózás. |
Lassú,
hátramenetben történő beállás a kikötőhelyre. |
|
|
|
503 |
Mi a raum? |
Háromnegyedszeles
szakasz. |
Negyedszeles
szakasz. |
A
hajósok kedvenc itala. |
|
|
|
504 |
Mi a kreuzolás? |
Cikk-cakk
vonalban a széllel szemben vitorlázás. |
A
vitorla felület csökkentése. |
Az állókötélzet feszítése. |
|
|
|
505 |
Mit nevezünk
takknak? |
A hajó haladási irányát. |
A hajó
vitorlázatát. |
A parton felvett iránylatot. |
|
|
|
506 |
Milyen
takkokat ismer? |
Pozitív, negatív. |
Alsó, felső. |
Egyes, kettes, hármas, négyes. |
|
|
|
507 |
Milyen
takkokat ismer? |
Bal, jobb. |
Alsó, felső. |
Egyes, kettes, hármas, négyes. |
|
|
|
508 |
Milyen szélben
haladva a leggyorsabb általában a vitorlás hajó? |
Háromnegyedszélben. |
Futtatott
negyedszélben. |
Hátszélben. |
|
|
|
509 |
Egészítse ki a
mondatot! Útirányra vitorlázva (
) |
a
hajót állandó irányban tartva a vitorlák állításával reagálunk a szélirány
változásaira. Csak akkor lehet végrehajtani, ha nem kell cirkálni. |
a hajó
irányát a szélfordulók szerint változtatjuk úgy, hogy a vitorlákon ne kelljen
állítani, így a leggyorsabban érhetjük el a csak cirkálással elérhető úti
célt. |
a hajó mindenkori irányát úgy választjuk meg, hogy az úti cél
felé a lehető leggyorsabban haladjunk. Mérlegeljük, hogy az irány úti célon
tartásával, vagy kedvezőtlenebb útirányon elérhető nagyobb sebességgel
nyerünk időt. |
|
|
|
510 |
Egészítse ki a
mondatot! Szélirányra vitorlázva (
) |
a hajó
irányának folyamatos korrigálásával követjük le a szélirány változásait, úgy,
hogy a vitorlák megfúvási szöge ideális legyen. |
a
hajót állandó irányban tartva a vitorlák állításával reagálunk a szélirány
változásaira. Csak akkor lehet végrehajtani, ha nem kell cirkálni. |
a hajó mindenkori irányát úgy választjuk meg, hogy az úti cél
felé a lehető leggyorsabban haladjunk. Mérlegeljük, hogy az irány úti célon
tartásával, vagy kedvezőtlenebb útirányon elérhető nagyobb sebességgel
nyerünk időt. |
|
|
|
511 |
Mire szolgál a
farkasfog? |
Kötél gyors, oldható rögzítésére. |
Az acélsodrony kötelek elvágására. |
Kötélvégek eldolgozására. |
|
|
|
512 |
Mi az iránylat? |
Egy
tárgy iránya a hajóról nézve. |
A hajó
iránya a szélhez képest. |
A szél
iránya a hajóhoz képest. |
|
|
|
513 |
Mire szolgál a
klemm? |
Kötél gyors, oldható rögzítésére. |
Az acélsodrony kötelek elvágására. |
Kötélvégek eldolgozására. |
|
|
|
514 |
Mi a kompasz? |
Tájoló. |
Reteszes
ajtózár. |
A
fenékben összegyűlő szennyeződés. |
|
|
|
515 |
Mi a pádli? |
Evező. |
Takaró
ponyva. |
Széllökés. |
|
|
|
516 |
Mit lát
az ábrán? |
Sekli. |
Karabiner. |
Stagreiter. |
6216.jpg |
6216.jpg |
|
517 |
Mit lát
az ábrán? |
Karabiner. |
Stagreiter. |
Sekli. |
Karabiner.jpg |
Karabiner.jpg |
|
518 |
Mit lát
az ábrán? |
Stagreiter. |
Karabiner. |
Sekli. |
stagreiter.jpg |
stagreiter.jpg |
|
519 |
Mit lát
az ábrán? |
Őzni. |
Sekli. |
Karabiner. |
6175.jpg |
6175.jpg |
|
520 |
Mit lát
az ábrán? |
Fok
kocsi. |
Lee
kocsi. |
Fokroller. |
6186.jpg |
6186.jpg |
|
521 |
Mit lát
az ábrán? |
Lee
kocsi. |
Fok
kocsi. |
Fokroller. |
6198.jpg |
6198.jpg |
|
522 |
Mit lát
az ábrán? |
Fokroller. |
Leekocsi. |
Fokkocsi. |
6159.jpg |
6159.jpg |
|
523 |
Mit lát
az ábrán? |
Spanner. |
Őzni. |
Száling. |
6165.jpg |
6165.jpg |
|
524 |
Mit lát
az ábrán? |
Stopper. |
Klemm. |
Farkasfog. |
6223.jpg |
6223.jpg |
|
525 |
Mit lát
az ábrán? |
Klemm. |
Stopper. |
Farkasfog. |
6234.jpg |
6234.jpg |
|
526 |
Mit lát
az ábrán? |
Farkasfog. |
Klemm. |
Stopper. |
6171.jpg |
6171.jpg |
|
527 |
Mit lát
az ábrán? |
Száling. |
Stagreiter. |
Spanner. |
6244.jpg |
6244.jpg |
|
528 |
Mit lát
az ábrán? |
Ventil. |
Stagreiter. |
Stopper. |
Ventil.jpg |
Ventil.jpg |
|
529 |
Melyik
állítás jellemző a viharjelzésre az alábbiak közül? |
Villogó fénnyel figyelmeztetnek a
veszélyre. |
Piros és sárga rakétával
figyelmeztetnek a veszélyre. |
Három tónusú hangjelzéssel
figyelmeztetnek a veszélyre. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|